Navigációs útvonal


Csalás elleni küzdelem

Az uniós adófizetők pénzének védelme

A cigarettacsempészek és euróérme-hamisítók az európai adófizetőket rövidítik meg, csakúgy mint azok, akik elcsalják a lábbelire és ruhaneműre kirótt behozatali vámot, vagy nem létező narancsültetvényen termett gyümölcsre igényelnek támogatást.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) több mint 500 munkatársa őrködik az Európai Unió és az európai adófizető polgárok pénzügyi érdekei felett, és áll készen a törvénysértők megfékezésére.

Az OLAF évente több száz olyan ügyet vizsgál, amely az EU bevételeinek károsításával vagy a közösségi alapok jogtalan felhasználásával kapcsolatos. A 2009-es év során az OLAF 220 vizsgálatot zárt le, amelyek egyenként átlagosan 24 hónapon át tartottak. Ugyanabban az évben 280 millió euróval kapcsolatban merült fel a csalás gyanúja az uniós alapokat érintően. Ez az összeg a teljes EU-költségvetés mindössze 0,2%-a.

Árukat ellenőrző tiszviselő © OLAF

A csempészáru leleplezése.

A hivatalnak a leggyakrabban olyan visszaélések ellen kell felvennie a küzdelmet, melyek a közösségi strukturális alapok által nyújtott támogatások – azaz a mezőgazdaságra, szociálpolitikai projektekre és a regionális fejlesztésre juttatott közösségi finanszírozás – kapcsán fordulnak elő.

A Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően erősebb uniós jogi eszközökkel lehet fellépni a csalással szemben, így könnyebbé vált az OLAF számára a határokon átnyúló csalás elleni küzdelem.

Az OLAF küldetése

Az OLAF küldetése, hogy megvédje az Európai Unió pénzügyi érdekeit, harcoljon a csalás, a korrupció és más törvénytelen tevékenységek – köztük az európai intézményeken belül – igaz, ritkán – előforduló, pénzügyi következménnyel járó visszaélések – ellen.

Az OLAF tisztviselői széles körű vizsgálati jogokkal rendelkeznek: helyszíni ellenőrzést végezhetnek a tagállamokban található telephelyeken, sőt néhány más ország területén is. Az OLAF nem emelhet vádat, ehelyett átadja az ügyet azon ország illetékes hatóságainak, amelyben a feltételezett csalás történt. Mindazonáltal elképzelhető, hogy a jövőben létrejön egy olyan európai ügyészség, amely az Unió pénzügyi érdekeit érintő ügyekben közvetlenül bírósági eljárást kezdeményezhet bármely tagállamban.

Az Egyesült Államoktól Üzbegisztánig, Kínától Chiléig az OLAF több országgal is aláírt együttműködési megállapodást. Szoros kapcsolatokat ápol emellett az európai bűnüldöző szervezettel, az Europollal, és a súlyos bűncselekmények elleni küzdelmet összehangoló Eurojusttal.

A csalás elleni küzdelem tengelyében

Euró © Carofoto

Vigyázat, hamisítják!

Az OLAF egyik legfontosabb feladata a koordináció. A vizsgálati hálózat központi elemeként a hivatal gondoskodik arról, hogy egy-egy eljárás során az egymástól igencsak eltérő nemzeti bírósági és vizsgálati rendszerek között folyamatos maradjon a kapcsolat. A közös vámügyi műveleteket, melyeket az OLAF vagy egy tagállami kormány irányít, egy brüsszeli központ hangolja össze. Az iroda logisztikai és technikai segítséget nyújt a műveletek résztvevőinek Európa-szerte, valós idejű koordinációt biztosítva a hét minden napján, a nap 24 órájában.

A technológia az OLAF munkájának elengedhetetlen segédeszköze. Az információcserét az Európai Unió váminformációs rendszere teszi lehetővé, melynek révén a vámhivatalok, a rendőrség, a parti őrségek, a mezőgazdasági és népegészségügyi szolgálatok egyetlen közös adatbázisban összesíthetik valós időben a különleges kezelést igénylő adatokat. Az információk áramlását a váminformációs rendszeren kívül egy évente több százezer üzenet továbbítását biztosító csalás elleni információs rendszer is szolgálja.

Közös vámügyi műveletek

Az OLAF koordinációs központ közreműködésével került sor 2010 júniusában a hamisított cigaretták ellen irányuló „Sirocco” műveletre, amely a 27 tagország és az Unió a Mediterrán Térségért 11 nem uniós partnerországa (Albánia, Horvátország, Jordánia, Egyiptom, Libanon, Marokkó, Montenegró, a Palesztin Hatóság, Szíria, Törökország és Tunézia) vámhatóságával együttműködésben, az Interpol, az Europol és a Vámigazgatások Világszervezete támogatásával valósult meg.

A művelet során 40 millió márkahamisított cigarettán kívül 1200 kg kézzel sodort dohányterméket, 7000 liter alkoholt és 8 millió hamis terméket, köztük ruhaneműt, cipőt, játékot és elektronikai terméket foglaltak le. Ha nem fülelték volna le őket, a csempészek csupán a cigarettákon 8 millió eurót nyerhettek volna a vám- és jövedéki adó elkerülésével.

A „Fireblade” műveletet a magyar vámhatóságok szervezték 2011 áprilisában az OLAF-fal szoros együttműködésben. A művelet eredményeként az EU-ba a keleti határok közútjain belépő nagy mennyiségű hamisított ruházati terméket és kiegészítőket foglaltak le.

Az OLAF számos további közös vámügyi műveletet végzett korábban, közéjük tartozik a „Diabolo II” művelet is.

A cigarettacsempészek megfékezése

A vám- és jövedéki adó elcsalása az egyik legnagyobb probléma, amellyel az OLAF-nak szembe kell néznie. Az adófizetés alól kibújni szándékozók leggyakrabban a csempészet eszközéhez nyúlnak. A német, litván és lengyel hatóságok közreműködésével 2011 áprilisában végzett egyetlen művelet során közel 70 millió cigaretta lefoglalására került sor, ezzel sikerült elejét venni annak, hogy az európai adófizetőket 6 millió eurónyi veszteség érje.

Az Európai Bizottság 2010 szeptemberében több évre szóló együttműködési megállapodást írt alá az Imperial Tobacco Limited (ITL) vállalattal a dohányáruk illegális kereskedelme elleni közös küzdelemről. A jogilag is kötelező erejű megállapodás értelmében az ITL együtt fog működni az Európai Bizottsággal, az OLAF-fal, valamint a tagállamok bűnüldöző hatóságaival a csempészett és hamisított cigaretták elleni harcban. A megállapodás jelentős kifizetésekről is rendelkezik az ITL terhére: a következő húsz év során az Európai Bizottság és a tagállamok összesen 207 millió eurót kapnak.

A csempészet és hamisítás megakadályozására irányuló két hasonló megállapodást aláírására már sor került a 27 tagország és az EU valamint a Philip Morris International (PMI) és a Japan Tobacco International (JTI) vállalatok között.

Küzdelem az euróérmék hamisítása ellen

2004 októbere óta az OLAF feladatai közé tartozik az Európai Műszaki és Tudományos Központ működtetése is. A Párizsi Pénzverdében található intézmény a hamis euróérmék elemzését végzi. A forgalomból kivont hamis euróérmék száma 2010-ben 8%-kal emelkedett a megelőző évhez képest: összesen 186 000 érme lefoglalására került sor, míg számuk 2009-ben 172 100 volt. A leggyakrabban hamisított érme a kéteurós (2010-ben a hamis érmék közel 70%-a).

Az oldal tetejére

Az oldal tetejére



Normál betűméretNagyobb betűméretLegnagyobb betűméret | Kék betűszínZöld betűszínPiros betűszínKontrasztos megjelenítés


Kedvencek közé Küldje el az oldalt ismerősének Oldal nyomtatása

Segítsen tökéletesíteni honlapunkat!

Megtalálta-e a keresett információt?

IgenNem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?

Nem találja, amit keres? Próbálkozzon a betűrendes tárgymutatóval!AÁBCCsDDzDzsEÉFGHIÍJKLMNNyOÓÖŐPQRSSzTTyUÚÜŰVZZs