Csalás elleni küzdelem


A cigarettacsempészek és euróérme-hamisítók az európai adófizetőket rövidítik meg, csakúgy mint azok, akik elcsalják a lábbelire és ruhaneműre kirótt behozatali vámot, vagy nem létező narancsültetvényen termett gyümölcsre igényelnek támogatást.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) kb. 430 munkatársa az esetleges bűncselekményeket és a súlyos kötelezettségszegéseket vizsgálja ki, valamint őrködik az Európai Unió és az európai adófizető polgárok pénzügyi érdekei felett. Munkájuk több szakterületet átfog.

Csalás gyanújának bejelentéséhez lépjen kapcsolatba az OLAF-fal.

Árukat ellenőrző tisztviselő © OLAF

A csempészáru azonosítása.

Az OLAF küldetése

Az OLAF fő szerepét és igazgatási vizsgálatok végrehajtására vonatkozó hatáskörét az 1073/1999/EK rendelet határozza meg.

Az Európai Csalás Elleni Hivatalnak hármas küldetése van:

  • védi az Európai Unió (EU) pénzügyi érdekeit azáltal, hogy kivizsgálja a csalást, a korrupciót és az egyéb jogellenes cselekményeket,
  • feltárja és kivizsgálja azokat az uniós intézmények és szervek munkatársai és tagjai által szakmai feladataik teljesítése közben felmerülő súlyos problémákat, amelyek fegyelmi- vagy büntetőeljárást vonhatnak maguk után,
  • támogatja az Európai Bizottságot a csalás megelőzésére és felderítésére irányuló politikák kidolgozásában és végrehajtásában.

Az OLAF – hatékonyan teljesítve küldetését – hozzájárul az uniós intézmények azon erőfeszítéseihez, amelyek az adófizetők pénzének legmegfelelőbb felhasználásáról hivatottak gondoskodni.

A vizsgálati eljárás

Az OLAF a közszektorból (uniós intézmények, tagállami kormányok) és a magánszektorból (polgárok, visszaélést jelentő személyek stb.) egyaránt kap információkat.

A vizsgálati kiválasztási és felülvizsgálati csoport véleményezi, hogy a hivatal foglalkozzék-e az adott üggyel vagy sem. Ehhez áttekinti, hogy a kapott információk:

  • az OLAF hatáskörébe tartoznak-e
  • elégségesek-e ahhoz, hogy vizsgálat induljon
  • kapcsolódnak-e az OLAF vizsgálati politikájának prioritásaihoz

A csoport által kiadott vélemény alapján a főigazgató dönt arról, hogy megindítja-e a vizsgálatot vagy sem.

A vizsgálat különböző tevékenységeket foglalhat magába. Példaképp említhetők az interjúk, az ellenőrző látogatások, a rajtaütésszerű helyszíni ellenőrzések, a törvényszéki vizsgálatok, a nem uniós országokban folytatott ellenőrző missziók, a vizsgálati tevékenységek jogi érvényességének ellenőrzése, valamint a következtetések megfogalmazása. Az OLAF-nak joga van a tagállamok csalás elleni tevékenységeinek koordinálására is.

A vizsgálati szakasz lezárultával a főigazgató ajánlásokat ad ki arra nézve, hogy milyen lépéseket kell tenni az ügyben. Az ügyről készült végleges jelentést az OLAF ezt követően megküldi az érintett uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak, ügynökségeknek, illetve a tagállami kormányoknak.

Az OLAF nyomon követi az ajánlások végrehajtását, azaz a bűnügyi nyomozásokat, a büntetőeljárásokat és -ítéleteket, a pénzösszegek behajtását, valamint a fegyelmi intézkedéseket is.

Az OLAF többek között a következőket vizsgálja:

  • különféle (mezőgazdasági, környezetvédelmi, külső segéllyel kapcsolatos stb.) projekteknek odaítélt uniós források szabálytalan felhasználása
  • importbeszerzés után keletkező vám- és adófizetési kötelezettség megkerülése
  • bűnszervezetek által folytatott cigarettacsempészet
  • külső segélyek elsikkasztása
  • nem létező mezőgazdasági termékekre (pl. bejelentett, de el nem ültetett gyümölcsfák után) kapott finanszírozás
  • szabálytalan közbeszerzési eljárások
  • összeférhetetlenségek
  • valamely kiválasztási eljárás kérdéseinek és válaszainak kiszivárogtatása

Az OLAF hozzájárulása a csalás megelőzésére és felderítésére irányuló politikákhoz

Megelőzést szolgáló megbízatásának keretében az OLAF kulcsszerepet játszik a csalás elleni átfogó szakpolitikák kidolgozásában. A Bizottság 2011 júniusában elfogadott új csalásellenes stratégiájának keretében az OLAF csalásmegelőzési és -felderítési hálózatot hozott létre a Bizottságon belül. A hálózatnak a Bizottság valamennyi szervezeti egysége és uniós tagállam a tagja. A hálózat feladata az, hogy tanácsot adjon és támogatást biztosítson többek között a csalásveszélyek kezeléséhez.

Az OLAF emellett csalásmegelőzési webhelyet DeutschEnglishfrançais is létrehozott, amely tartalmazza mindazokat az információkat, amelyek az uniós szakpolitikák végrehajtását veszélyeztető csalási ügyekkel kapcsolatban fontosak lehetnek. A Bizottság tisztviselői gyors áttekintést kaphatnak a csalás elleni küzdelemmel kapcsolatos jogszabályokról és képzésekről, illetve a többi szolgálat témába vágó tapasztalatairól. Az illetékes munkatársak itt egy helyen megtalálják a csalás megelőzéséhez és feltárásához szükséges eszközöket.

A Bizottság csalásellenes stratégiájával kapcsolatban hozott intézkedések végrehajtása már eddig is számos konkrét eredményt hozott. Példaképp említhetők a következő intézkedések:

  • csaláselleni rendelkezések beemelése a jogszabály-javaslatokba, vagy a már meglévő rendelkezések megerősítése
  • cselekvési terv elfogadása az EU keleti határain folytatott cigaretta- és alkoholcsempészet elleni küzdelemről
  • strukturális intézkedésekre vonatkozó esettanulmányokat tartalmazó könyv kiadása és terjesztése

A csaláselleni intézkedésekhez multidiszciplinális együttműködésre van szükség

A Hercule és a Pericles program

Az OLAF irányítja a Hercule DeutschEnglishfrançais és a Pericles programot DeutschEnglishfrançais. Míg az első kezdeményezés az Unió pénzügyi érdekeit veszélyeztető csalás és korrupció ellen veszi fel a harcot, a második az euróbankjegyeket és -érméket hivatott védeni Európában és a világ többi részén.

Adminisztratív együttműködési megállapodások

Az OLAF munkatársai helyszíni ellenőrzést végeznek az uniós tagállamokban található telephelyeken, sőt néhány más ország területén is. Ebből a célból a hivatal adminisztratív együttműködési megállapodásokat DeutschEnglishfrançais köt partnereivel, hogy megkönnyítse a napi szintű együttműködést az olyan területeken, mint pl. az információátadás, illetve a vizsgálatok lebonyolítása.

Közös vámügyi műveletek

Az uniós tagállamok és bizonyos nem uniós országok vámhatóságai az OLAF-fal együttműködve rendszeresen hajtanak végre uniós szinten közös vámügyi műveleteket. Ezek korlátozott időtartamú, célzott és összehangolt közös fellépések, amelyek érzékeny áruk csempészete, valamint egyes kockázatos területeken és/vagy meghatározott kereskedelmi útvonalakon elkövetett csalások ellen irányulnak.

Ezeket a műveleteket vagy az OLAF vagy a tagállamok szervezi(k) meg, utóbbi esetben a szervezés az OLAF közreműködésével valósul meg.

A Sirocco művelet English során például 40 millió cigarettát, 1,2 tonna kézzel sodort dohányterméket, 7000 liter alkoholt és 8 millió egyéb hamisított tételt foglaltak le a hatóságok. Az OLAF vezényletével 2010 júniusában lebonyolított műveletben az akkoriban 27 tagot számláló EU összes tagországának vámhatóságai részt vettek, akárcsak az összes nem uniós partnerország (2010-ben 11 ország) vámhatóságai. Ha nem fülelték volna le a csempészeket, a bűnözők csupán a cigarettákon 8 millió eurót nyerhettek volna a vám- és jövedéki adó elkerülésével.

Az uniós tagállamok által szervezett és az OLAF által támogatott műveletek másik jó példája a Barell művelet English, amelyet a lengyel vámhatóság szervezésében 2011 októberében folytattak le. Az EU keleti határa mentén zajló vasúti forgalomra irányuló első közös vámművelet során 1,2 millió cigarettát sikerült lefoglalni. Ha nem sikerült volna a tettenérés, a csempészés – vámok és adók formájában – kb. 250 000 euróval rövidítette volna meg az EU és a tagállamok költségvetését.

A cigarettacsempészek megfékezése

A cigarettákra kivetett vámok és jövedéki adók megfizetésének elkerülése – amelynek eszköze általában a csempészet – az egyik legnagyobb kihívás, amellyel az OLAF-nak szembe kell néznie. A lengyel, litván és német hatóságok közreműködésével 2011 áprilisában egyetlen művelettel közel 70 millió cigaretta lefoglalására került sor. Ezzel sikerült megakadályozni, hogy az európai adófizetőket 6 millió eurónyi veszteség érje.

A 28 tagország és az EU csempészet és hamisítás elleni megállapodásokat írt alá a Philip Morris International (PMI), a Japan Tobacco International (JTI), a British American Tobacco (BAT) és az Imperial Tobacco Limited (ITL) céggel annak érdekében, hogy együtt lépjenek fel a dohánytermékek illegális kereskedelme ellen.

Küzdelem az euróérmék hamisítása ellen

Az euró 2002-es bevezetése óta a hamisítók legalább 50 millió euró összegű pénzügyi kárt okoztak. A Bizottság 2013. február 5-én irányelvjavaslatot fogadott el az euró és más valuták hamisítás elleni, büntetőjog általi védelméről DeutschEnglishfrançais. A jogszabály hatékonyabb büntetőjogi szabályok és eljárások, valamint minimumszankciók életbe léptetésével hivatott javítani az euró védelmét.

Az OLAF feladata a hamis euróérmék elemzését végző Európai Műszaki és Tudományos Központ DeutschEnglishfrançais működtetése. 2011-ben 157 000 hamis euróérmét vontak ki a forgalomból. 2010-ben ez a szám 186 100 volt. A bűnözők leggyakrabban a 2 eurós érmét hamisítják – a 2011-ben lefoglalt hamis érmék mintegy kétharmada ilyen címletű volt.

Euróérmék © Carofoto

Vigyázat, hamisítják!

Előretekintés

Az OLAF jelenleg olyan jogi kezdeményezéseket készít elő és tárgyal meg, amelyek az EU pénzügyi érdekeinek védelmét hivatottak javítani.

Az EU pénzügyi érdekeinek védelme

Az EU és a tagállamok kötelesek küzdeni a csalás és az Unió pénzügyi érdekeit veszélyeztető egyéb jogellenes tevékenységek ellen. Az évek során elfogadott jogi eszközök dacára még mindig léteznek eltérések a szabályok és az alkalmazott módszerek között. Ez hiányosságokhoz vezet az uniós közpénzének védelmi szintje és a jogsértések szankcionálása terén.

A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben a Bizottság stratégiai jelentőséget tulajdonít annak, hogy védje az EU pénzügyi érdekeit, és biztosítsa az államháztartás stabilitását, illetve azt, hogy az adófizetők pénzét az EU a lehető leghatékonyabban és legmegfelelőbben használja fel.

A Bizottság 2011 májusában közleményt bocsátott ki az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről , amelyben számos olyan területet említ meg, ahol a büntetőjogot és az igazgatási vizsgálatokat fel lehet használni annak érdekében, hogy tovább javuljon az EU pénzügyi érdekeinek védelme.

A közlemény végrehajtása érdekében a Bizottság 2012. július 12-én irányelvjavaslatot fogadott el az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (COM (2012)363)). A dokumentum többek között a bűncselekmények és szankciók szintjeinek további közelítését javasolja a büntető anyagi jogban. A cél az, hogy az EU pénzügyi érdekeit olyan intézkedések védjék, melyeknek elrettentő hatásuk van. A javaslat megvitatása folyamatban van a Tanácsban, ahol az OLAF és a Jogérvényesülési Főigazgatóság képviseli a Bizottságot.

Európai Ügyészség

Az EU pénzügyi érdekeinek terhére elkövetett bűncselekmények elleni küzdelemhez uniós intézkedésekre van szükség. Az olyan tagállami fogalmak, mint pl. a területiség és a joghatóság nem biztosítanak megfelelő kereteket az összetett esetek elleni küzdelemhez, hiszen az utóbbiak jellegüknél fogva európai szintűek, és túlmutatnak a tagállami kereteken. A Bizottság a tervek szerint 2013 júniusában jogszabályjavaslatot terjeszt elő az Európai Ügyészség létrehozásáról, amelynek feladata az Unió pénzügyi érdekeinek védelme lesz. Az új szerv nagymértékben hozzájárul majd az Unió költségvetésének terhére elkövetett csalásokkal, illetve szabálytalanságokkal kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálásához és az azt követő büntetőeljárásokhoz.

Az oldal tetejére

Az oldal tetejére



Segítsen tökéletesíteni honlapunkat!

Megtalálta-e a keresett információt?

IgenNem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?