A kisegítő lehetőségek eszközei
A szolgáltatás eszközei
Nyelvválasztás
Navigációs útvonal
Az EU élelmiszer-biztonsági stratégiája:

Az importált vagy az EU-ban előállított élelmiszereknek szigorú uniós normáknak kell megfelelniük.
Az uniós élelmiszer-stratégia három pillérre épül:
Az EU különleges fogyasztóvédelmi intézkedéseket foganatosított az alábbi területeken:
Az EU ügyel arra, hogy az élelmiszerekre vonatkozó előírások ne száműzzék a hagyományos élelmiszereket a piacról, az innováció lendülete ne törjön meg, és a termékek minőség ne romoljon.
A bővítések során az Unióba belépő új tagállamok egyben az egységes piacnak is részeseivé válnak. Ezért bizonyos esetekben átmeneti intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy ezeknek az országoknak elegendő idejük legyen a szigorú uniós élelmiszer-biztonsági szabványokat átvenni. Ameddig azonban ez nem történik meg, az új tagállamok nem exportálhatnak olyan élelmiszereket, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak.
A géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k), a klónozás és a nanotechnológia (összefoglaló néven: az új élelmiszerek) vonatkozásában a Bizottság a felelősségteljes innováció elvét vallja, hogy a lehető legjobban szavatolja az uniós polgárok biztonságát és ösztönözze a gazdasági növekedést.

Kedvencünk saját útlevéllel velünk utazhat külföldre.
Az állatok is szabadon szállíthatók az EU egész területén. A gazdaságokban alkalmazott állat-egészségügyi és állatjóléti előírásokat a szállításkor is be kell tartani. Ha valahol állatbetegség üti fel a fejét, az Unió szükség esetén gyorsan közbelép, és befagyasztja az állatok kereskedelmét.
Az uniós „kisállatútlevél” birtokában az állatbarátok könnyebben vihetik magukkal házi kedvenceiket külföldi utazásaikra. A betegségek terjedésének megakadályozása érdekében azonban a kedvtelésből tartott állatokra ugyanazok az óvintézkedések vonatkoznak, mint a haszonállatokra.
A kártevőmentes növények és növényi anyagok szabadon szállíthatók az EU területén. Az importált növényi anyagok ellenőrzése és az EU területén történő nyomon követés révén az új kártevők megjelenése korán kimutatható.
Ennek köszönhetően kezelő intézkedések (pl. peszticidek alkalmazása) helyett megelőző intézkedések foganatosíthatók. A növényútlevél igazolja, hogy az adott növényt (pl. fiatal fa) egészséges körülmények között termesztették.
Az EU korai figyelmeztető rendszert működtet, hogy megvédje állampolgárait az ételmérgezéstől. A rendszer abban az esetben is figyelmeztetés ad ki, ha az élelmiszerek vagy a takarmányok tiltott anyagokat tartalmaznak, illetve ha a bennük előforduló veszélyes anyagok koncentrációja meghaladja a megengedett értéket. Az utóbbiak közé tartoznak az állatgyógyászati készítmények maradékanyagai a húsfélékben, illetve az élelmiszerek előállításához felhasznált rákkeltő színezékek.
Veszély észlelése esetén a rendszer mindegyik uniós tagországot riasztja. Egyes esetekben elegendő pusztán egyetlen árutétel szállítását leállítani. Máskor szükségesnek bizonyulhat feltartóztatni egy meghatározott termék valamennyi olyan szállítmányát, amely egy adott kikötőn vagy légikikötőn át érkezett az EU-ba, vagy amely egy meghatározott gyárból, termelőüzemből származik. Előfordulhat, hogy a már áruházakba és üzletekbe került termékeket is ki kell vonni a forgalomból.
Ha súlyos állatbetegség-járvány vagy ételmérgezés veszélyezteti az európai fogyasztókat, az uniós hatóságok a termelési lánc legelső állomásáig vissza tudják követni az élelmiszeripari termékeket, legyen szó élő állatokról, állati eredetű termékekről vagy növényekről.
A nyomon követhetőséget és a kockázatkezelést a TRACES rendszer (kereskedelmi ellenőrző és szakértői rendszer) teszi lehetővé. Az elektronikus rendszer feladata a kereskedelmi forgalomba kerülő áruk ellenőrzése a határokon, valamint az igazoló dokumentumok kibocsátása.
Az Európai Unió tudományos alapon hozza meg élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos döntéseit. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ![]()
![]()
![]()
szaktanácsokkal segíti a jogszabály-alkotási folyamatot. Ezenfelül javaslatokkal látja el a szakpolitikai döntéshozókat azokban az esetekben, amikor egyes élelmiszerek kapcsán pánik tör ki a fogyasztók körében.
A Bizottság az elővigyázatosság elve alapján cselekszik, azaz haladék nélkül közbelép, ha a tudományos szakértők szerint potenciális veszélyhelyzetről lehet szó.
Az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó jogszabályainak a Bizottság szerez érvényt: ellenőrzi, hogy a tagállamok megfelelően átültették-e nemzeti jogukba és végrehajtják-e az uniós jogszabályokat, továbbá helyszíni vizsgálatokat végez az Unió határain belül és kívül.
A Bizottság Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatala
az egyes élelmiszergyártó üzemeket is ellenőrizheti, fő feladata azonban nem ebben áll. Arról kell meggyőződnie, hogy a tagállamok és az Unión kívüli országok kormányai rendelkeznek-e a szükséges mechanizmusokkal ahhoz, hogy maguk ellenőrizzék, a helyi élelmiszergyártók betartják-e a szigorú uniós élelmiszer-biztonsági előírásokat. A hivatal hatásköre 2013-tól már az orvostechnikai eszközökre is kiterjed.