Az uniós élelmiszer-biztonsági szabályok egyaránt alkalmazandók az otthon termelt és az importált termékekre.
Az uniós élelmiszer-stratégia három pillérre épül: az élelmiszerek és takarmányok biztonságát célzó jogszabályokra, tudományosan megalapozott döntéshozatalra, valamint a szabályok érvényesítését és betartásuk ellenőrzését szolgáló intézkedésekre. Az uniós jog átfogó szabályozást biztosít, mely az élelmiszerekkel – többek között az élelmiszer-higiéniával – kapcsolatos kérdéseken túl a takarmányokra is kiterjed. Az előírások Unió-szerte egységesen szigorúak.
A valamennyi élelmiszerre és takarmányfélére vonatkozó általános szabályozás kiegészítéseképpen az EU különleges intézkedéseket foganatosított azokon a területeken, ahol a fogyasztók részére célzott védelmet indokolt biztosítani. Példaként említhető a növényvédő szerek, a táplálékkiegészítők, a színezékek, az antibiotikumok és a hormonok használata. Az Unió ezenfelül szabványokat léptetett életbe, melyek meghatározzák az élelmiszerekhez adható vitaminok, ásványi anyagok stb. mennyiségét. A közösségi szabályozás az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő termékekre, így például a műanyag csomagolóeszközökre is kiterjed. Az egységes uniós címkézési előírások révén fogyasztóként könnyebben meg tudjuk állapítani, tartalmaznak-e a termékek olyan összetevőket, melyekre allergiásak vagyunk. Azt is jobban meg tudjuk ítélni, mit jelent, ha a címkén azt olvassuk, hogy az általunk kiválasztott élelmiszer „alacsony zsírtartalmú” vagy „magas rosttartalmú”.
A sokszínűség védelme és az átállás megkönnyítése
Noha az Unió egységes keretbe foglalta élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos szakpolitikáját, teret biztosít a sokféleségnek is. Az EU ügyel arra, hogy az élelmiszerekre vonatkozó előírások ne száműzzék a hagyományos élelmiszereket a piacról, az innováció lendülete nem törjön meg, és a termékek minőség ne romoljon.
A bővítések során az Unióba belépő új tagállamok egyben az EU egységes piacának is részeseivé válnak. Ezért bizonyos esetekben átmeneti intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy elegendő idejük legyen a szigorú uniós élelmiszer-biztonsági szabványokat átvenni. Addig is, amíg erre sor kerül, az Unió tiltja mindazoknak az új tagországokban előállított élelmiszereknek más tagállamokba irányuló kivitelét, melyek nem felelnek meg előírásainak.
Kedvencünk saját útlevéllel velünk utazhat külföldre.
Az állatok biztonságáért
Az Unió ugyanazokat az elveket alkalmazza az állatok, mint az élelmiszerek esetében. Az állatok szabadon szállíthatók az EU egész területén. Az állat-egészségügyi és állatjólléti előírásokat ennek megfelelően nemcsak a gazdaságokban, de a szállítás során is be kell tartani. Ha valahol állatbetegségek ütik fel a fejüket, az Unió szükség esetén gyorsan közbelép, és leállítja az állatok kereskedelmét.
Uniós kezdeményezés vezetett az európai „kisállatútlevél” bevezetéséhez, melynek birtokában az állatbarátok könnyebben vihetik magukkal házi kedvenceiket külföldi utazásaikra. A betegségek terjedésének megakadályozása érdekében azonban a kedvtelésből tartott állatokra ugyanazok az óvintézkedések vonatkoznak, mint a haszonállatokra.
Sürgősségi riasztás: jobb félni, mint megijedni
Annak érdekében, hogy korán elhárítsa az élelmiszer-biztonságot fenyegető veszélyeket, az EU sürgősségi riasztórendszert működtet, mely az ételmérgezéstől hivatott megóvni a fogyasztókat. A rendszer abban az esetben is figyelmeztetés ad ki, ha az élelmiszerek vagy a takarmányok tiltott anyagokat tartalmaznak, illetve ha a bennük előforduló veszélyes anyagok koncentrációja meghaladja a megengedett értéket. Az utóbbiak közé tartoznak az állatgyógyászati készítmények maradékanyagai a húsfélékben, illetve az élelmiszerekben előforduló rákkeltő színezékek.
Veszély észlelése esetén a rendszer mindegyik uniós tagországot riasztja. Egyes esetekben elegendő pusztán egyetlen árutétel szállítását leállítani. Máskor szükségesnek bizonyulhat a szárazföldi vagy légikikötőkbe beérkező, illetve gazdaságokban, gyárakban előállított termék valamennyi szállítmányát feltartóztatni. Előfordulhat, hogy a már áruházakba és üzletekbe került termékeket is ki kell vonni a forgalomból.
Tudományosan megalapozott döntéshozatal
Az Európai Unió tudományos alapon hozza meg élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos döntéseit. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (European Food Safety Agency, EFSA), melynek székhelye az olaszországi Párma városában található, szaktanácsokkal segíti a jogszabály-alkotási folyamatot. Ezenfelül javaslatokkal látja el a szakpolitikai döntéshozókat azokban az esetekben, amikor egyes élelmiszerek kapcsán fogyasztói pánik tör ki.
A Bizottság az elővigyázatosság elve alapján hozza meg döntéseit. Más szóval ha a tudósok megerősítik, hogy potenciális veszélyhelyzetről van szó, a Bizottság azonnal cselekszik, s nem halogatja a döntést mindaddig, míg tudományos bizonyítékok nem állnak rendelkezésére.
Végrehajtás és ellenőrzés
Az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó jogszabályainak a Bizottság szerez érvényt: ellenőrzi, hogy a tagállamok megfelelően átültették-e nemzeti jogukba és végrehajtják-e az uniós jogszabályokat, továbbá helyszíni vizsgálatokat végez az Unió határain belül és kívül.
A Bizottság munkáját e téren is szakosodott szolgálat, az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal segíti, melynek központja Írországban, Grange-ben található. Noha a hivatal az egyes élelmiszergyártó üzemeket is ellenőrizheti, fő feladata nem ebben áll. Arról kell meggyőződnie, hogy a tagállamok és az EU-n kívüli országok kormányai rendelkeznek-e a szükséges eszközökkel ahhoz, hogy maguk ellenőrizzék, a helyi élelmiszergyártók betartják-e a szigorú uniós élelmiszer-biztonsági előírásokat.
