You are here:

Élelmiszer-biztonság az EU-ban

Az uniós élelmiszer-biztonsági szakpolitika hatóköre a termelőtől a fogyasztóig a teljes élelmiszer-ellátási láncra kiterjed. A szabályozás arról hivatott gondoskodni, hogy

  1. az élelmiszerek és a takarmányok biztonságosak és táplálóak legyenek,
  2. biztosított legyen az állatok jó egészségügyi állapota és jóléte, valamint a növények magas szintű védelme,
  3. egyértelmű és áttekinthető információ álljon rendelkezésre az élelmiszerek eredetéről, összetevőiről, minőségéről és felhasználásáról.

Az uniós élelmiszer-biztonsági szakpolitika ezeket a követelményeket az alábbi eszközökkel juttatja érvényre:

  • az élelmiszer- és takarmánybiztonság, valamint az élelmiszer-higiénia átfogó szabályozása,
  • hiteles tudományos szakvéleményekre alapozott döntéshozatal,
  • végrehajtás és ellenőrzés.

Az EU adott esetben különleges intézkedéseket léptet életbe azokon a területeken, ahol a fogyasztók részére célzott védelmet kell biztosítani. Így szabályozza például:

  • a növényvédő szerek, a táplálékkiegészítők, a színezékek, az antibiotikumok és a hormonok használatát,
  • az élelmiszer-adalékanyagok, például a tartósítószerek és az ízesítőanyagok használatát,
  • az élelmiszerekkel fizikailag érintkező termékeket, például a műanyag csomagolóanyagokat,
  • a potenciálisan allergén összetevőknek a címkéken való feltüntetését,
  • az egészségességre vonatkozó állítások (például „alacsony zsírtartalmú”, „rostokban gazdag”) helytállóságát.

Az EU élelmiszerpiacának változatos kínálatáért

Az EU gondosan ügyel arra, hogy az élelmiszerekre vonatkozó előírások ne száműzzék a hagyományos élelmiszereket a piacról, de az innováció lendülete se törjön meg, és a termékek minősége ne romoljon.

A bővítések során az Unióba belépő új tagállamok egyben az egységes piacnak is részeseivé válnak. Ezért bizonyos esetekben átmeneti intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy ezeknek az országoknak elegendő idejük legyen átvenni a szigorú uniós élelmiszer-biztonsági normákat. Az új tagállamok csak attól kezdve exportálhatják élelmiszereiket, hogy azok megfelelnek ezeknek a normáknak.

Ami az úgynevezett új élelmiszereket, tehát a géntechnológiával módosított szervezetekből, illetve klónozással vagy nanotechnológiával előállított élelmiszereket illeti, a Bizottság a felelősségteljes innováció elvét vallja. Így tudja a legjobban szavatolni a polgároknak az élelmiszerek biztonságát, s egyúttal ösztönözni a gazdasági növekedést.

Állatbetegségek – a járványok megfékezése

Az Európai Unióban az állatokat szabadon lehet szállítani a tagállamok között. Az állattartó gazdaságokban alkalmazott állat-egészségügyi és állatjóléti előírásokat ugyanakkor a szállításkor is be kell tartani. Ha az állatok egészségét veszélyeztető járvány üti fel a fejét, az életbe léptetett védelmi mechanizmusoknak és eljárásoknak köszönhetően az EU késedelem nélkül cselekedni tud, és ha kell, tilalmat rendel el az érintett termékekre.

Az uniós „kisállatútlevéllel” külföldi utazásainkra házi kedvenceink (kutyák, macskák és görények) is velünk tarthatnak. A betegségek terjedésének megakadályozása érdekében azonban a kedvtelésből tartott állatokra ugyanazok az óvintézkedések vonatkoznak, mint a haszonállatokra.

A növények egészségéért

A kártevőmentes növények és növényi szaporítóanyagok szabadon szállíthatók az EU területén belül. Az importált növényi szaporítóanyagok és az uniós termőterületek ellenőrzése révén az új kártevők megjelenése idejekorán kimutatható.

Ennek köszönhetően megelőző intézkedésekkel elejét lehet venni a bajnak, nem utólag kell orvosolni a kialakult helyzetet (például rovarirtók alkalmazásával). A facsemeték növényútlevelet kapnak, amely igazolja, hogy a növényt kártevőmentes környezetben nevelték.

Korai előrejelző rendszer

Az EU-ban élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer működik (RASFF), amely nem engedi, hogy az európai élelmiszer-biztonsági előírásokat nem teljesítő élelmiszerek kerüljenek az üzletek polcaira. A rendszer akkor is figyelmeztet, ha az élelmiszerek vagy a takarmányok tiltott anyagokat tartalmaznak, illetve ha a bennük előforduló veszélyes anyagok koncentrációja meghaladja a megengedett értéket: gondoljunk csak az állatgyógyászati készítmények maradékanyagaira a húsfélékben, vagy az élelmiszerekben előforduló rákkeltő színezékekre.

Veszély észlelése esetén a rendszer mindegyik uniós tagországot riasztja. Válaszlépésként sokszor elég egyetlen árutétel szállítását leállítani, máskor viszont szükségesnek bizonyulhat az összes olyan szállítmányt feltartóztatni, amely egy adott termelőüzemből, gyárból vagy beléptető kikötőből érkezik. Előfordulhat, hogy a már raktárakba és üzletekbe került termékeket is ki kell vonni a forgalomból.

Nyomonkövethetőség és kockázatkezelés

Ha a megelőző intézkedések ellenére fertőző állatbetegségek terjedése vagy ételmérgezés veszélyezteti az európai fogyasztók egészségét, az uniós hatóságok a termelési lánc legelejéig vissza tudják vezetni az érintett élelmiszeripari termékek mozgását, akár élő állatokról, akár állati vagy növényi eredetű termékekről van szó.

A nyomon követésre és a kockázatkezelésre a határellenőrzést és a kereskedelmi termékek tanúsítását segítő elektronikus rendszer, a TRACES (kereskedelem-ellenőrzési és szakértői rendszer) ad módot.

Hiteles tudományos szakvéleményekre alapozott döntéshozatal

Az EU élelmiszer-biztonsági szakpolitikája tudományos alapokra épül. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) Az előző linken elérhető szöveg fordításai   Deutsch (de) English (en) français (fr) italiano (it) független szaktanácsokkal látja el az Európai Bizottságot és a tagállamokat, amelyek ezek birtokában alkotják a jogszabályokat és hoznak döntést azokban az esetekben, amikor egyes élelmiszerek kapcsán pánik tör ki a fogyasztók körében.

A Bizottság az elővigyázatosság elvét követi, és azonnal intézkedik , ha a veszélynek akárcsak a legkisebb jelét látják a tudósok.

Végrehajtás és ellenőrzés

Az élelmiszerekre vonatkozó uniós jogszabályokat a Bizottság az alábbi eszközökkel tartatja be:

  • ellenőrzi, hogy a tagállamok mindegyike átültette-e saját jogrendjébe az uniós rendelkezéseket, és azokat végrehajtják-e,
  • Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatala az EU területén belül és kívül is helyszíni ellenőrzéseket végez.

Az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal az egyes élelmiszergyártó üzemeket is ellenőrzi, fő feladata viszont nem ebben áll. Arról kell meggyőződnie, hogy a tagállamok és az EU-n kívüli országok kormányai rendelkeznek-e a szükséges eszközökkel ahhoz, hogy maguk ellenőrizzék, a helyi élelmiszergyártók betartják-e a szigorú uniós élelmiszer-biztonsági előírásokat. 2013 óta a hivatal tevékenysége az orvostechnikai eszközökre is kiterjed.