Tengerügyek és halászat


Sok uniós polgár megélhetése függ a tengerektől és a tengeri erőforrásoktól – nemcsak a halállományoktól, hanem a tengeri szélerőműparkokból, illetve olaj- és földgázmezőkből kinyert energiától is. Az Unió kereskedelmi flottája számára a tengerek és óceánok szintén létfontosságúak, hiszen rajtuk keresztül vezet az út a kereskedelmi partnerekhez. A part menti területek mágnesként vonzzák a turistákat – tehát a tenger egy másik jelentős iparág, az idegenforgalom számára is kiemelkedő bevételi forrás.

Mivel ennyi minden forog kockán, kötelességünk, hogy a tengeri erőforrásokat körültekintően hasznosítsuk, vigyázva arra, hogy a halászat ne haladja meg a megengedhető mértéket, az olaj- és földgázkitermelés pedig ne károsítsa a tengeri, illetve a tengerparti környezetet.

Halászat – a tengeri környezet védelme

Az EU a világ negyedik halászati nagyhatalma, évente mintegy 6,4 millió tonna hallal látja el a fogyasztókat. A halászat és a halfeldolgozás több mint 350 ezer embernek ad munkát.

Az EU mindent megtesz azért, hogy gondoskodjon a halászat gazdasági és környezeti fenntarthatóságáról, ezzel egy időben pedig a fogyasztók érdekeit és a halászok szükségleteit is figyelembe vegye.

Az EU éppen ezért a közelmúltban felülvizsgálta közös halászati politikáját, és 2014 januárjában reformot léptetett életbe. Az új szabályozás kidolgozásakor azt a célt tartotta szem előtt, hogy biztosítsa a halászok megélhetését, egyúttal pedig véget vessen a túlhalászásnak, megálljt parancsolva a halállományok kimerülésének.

Az új szabályok végrehajtásához az Európai Tengerügyi és Halászati Alap ad pénzügyi támogatást. Az alap 2014 és 2020 között olyan projekteket fog finanszírozni, amelyek:

  • innovatív halászati technikák bevezetését célozzák;
  • új árusítóhelyeket hoznak létre a tenger gyümölcseinek és a tengeri halaknak az értékesítéhez;
  • javítani hivatottak az életminőséget a part menti térségekben.

Ezek a projektek elő fogják segíteni, hogy a halászok fokozatosan átálljanak a fenntartható halászatra, és hogy a tengerparti közösségek gazdasága sokrétűbbé váljon.

Hálójukat kiürítő halászok © Van Parys Media

A halállományok megőrzése elsődleges szempont az uniós halászati politika számára

Nemzetközi együttműködés és segítségnyújtás

Az EU több ENSZ-szervezettel működik együtt, továbbá tárgyalásokat folytat különböző regionális és nemzetközi halászati szervezetekben annak érdekében, hogy a halászat mindenhol szabályozott keretek között, átlátható és fenntartható módon történjen, és ne haladja meg a megengedhető mértéket.

A nem uniós országokkal kötött kétoldalú megállapodásoknak köszönhetően az uniós halászok távoli vizeken is foghatnak halat, de tevékenységük folytatásakor ott is be kell tartaniuk az Unióban alkalmazandó fenntarthatósági feltételeket. Ez hozzájárul ahhoz, hogy az EU piaca ne szenvedjen hiányt halászati termékekben. A partnerországok (köztük a fejlődő országok) ennek fejében pénzügyi hozzájárulásban részesülnek, s azt beruházhatják saját halászati ágazatuk fejlesztésébe és saját halállományaik gyarapításába.

Halak és tengeri gyümölcsök tenyésztése – fenntarthatóan

Egyre nő a szakadék az EU-ban elfogyasztott halászati termékek mennyisége és a halászati ágazat által biztosított mennyiség között. Ez az akvakultúra segítségével bizonyos mértékben áthidalható. Napjainkban az EU-ban előállított halászati termékek negyede halgazdaságokból és más, akvakultúrával foglalkozó termelőegységekből származik. Az Európai Unió akvakultúra-ágazata legnagyobb mennyiségben kékkagylót, szivárványos pisztrángot és atlanti-óceáni lazacot termel, ezek után az osztriga, a tengeri durbincs, a közönséges ponty, a Vénusz-kagyló és a tengeri sügér következik a sorban.

Az európai akvakultúra rendkívül szigorú környezetvédelmi, állat-egészségügyi és fogyasztóvédelmi normák betartásával működik. Az ágazat azonban az utóbbi években stagnál, ezért az EU az új előírások kidolgozásakor arra törekedett, hogy az életbe lépő szabályok megfordítsák ezt a tendenciát, és lendületet adjanak a termelésnek, növelve a friss és egészséges helyi termékek kínálatát.

Szélturbinák © EU

Tengeri szélerőműpark – az itt termelt tiszta energia munkahelyek és gazdasági növekedés forrása is egyben

A tengeri dimenzió

Az Európai Unió rendelkezik a világon a legnagyobb kiterjedésű tengeri területtel (1200 kikötő) és a világ legnagyobb kereskedelmi flottájával. A külkereskedelem 90%-a és a tagállamok közötti kereskedelem 40%-a tengeri úton megy végbe. A tengerészeti ágazat több millió embert foglalkoztat, értéke pedig megközelíti a 200 milliárd eurót.

Az EU az utóbbi években kibővítette tengerészeti politikájának hatályát, mely immár a tengeri térségek hasznosításának minden módjára kiterjed, hogy együttes erőfeszítéssel ki lehessen aknázni a több évszázados múltra visszatekintő európai tengeri örökségben rejlő lehetőségeket az intelligens, fenntartható és befogadó növekedést célzó uniós stratégia, az Európa 2020 megvalósítása érdekében.

A tengerészeti politika hatálya felöleli:

  • a tengerhajózási biztonságot,
  • a tengeri területrendezést,
  • a tengeri környezettel kapcsolatos tudást,
  • a tengeri vállalkozások versenyképességét,
  • a tudományos kutatást,
  • a halászatot és
  • a tengeri környezet védelmét.

Az Unió arra törekedik, hogy biztosítsa a gazdasági fejlődést, és egyúttal a környezetet is megóvja.

Az EU fel szeretné hívni a figyelmet arra, hogy a tengerek és óceánok „egészsége” rendkívül fontos az emberiség jövője szempontjából, ezért május 20-án minden évben megünnepli a tengerek európai napját English.

Az oldal tetejére

Tengerügy és halászat

A kézirat frissítve: 2014. június

A kiadvány a „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról” sorozat része.


Az oldal tetejére


Kisfilmek


Kapcsolódó témák

Segítsen tökéletesíteni honlapunkat!

Megtalálta-e a keresett információt?

IgenNem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?