Tengerügy és halászat


Nagyon sok uniós polgár megélhetése a tengertől és annak forrásaitól – természetesen a halállományoktól, de a tengeri olaj- és földgázmezőkből kinyert energiától is – függ. Az Unió kereskedelmi flottája szintén függ a világ óceánjain folytatott kereskedelemtől. A part menti területek mágnesként vonzzák a turistákat – tehát egy másik jelentős iparág, az idegenforgalom is kapcsolódik a tengerhez.

Mindezek miatt kötelességünk, hogy a tengeri erőforrásokat felelős módon használjuk fel, ügyelve arra, hogy a halászat ne haladja meg a megengedhető mértéket, az olaj- és földgázkitermelés pedig ne károsítsa a tengeri, illetve a tengerparti környezetet.

Halászat – a tengeri környezet védelme

Az EU halászati ágazata a legnagyobbak közé tartozik a világon, évi mintegy 6,4 millió tonna halkitermeléssel a negyedik a sorban. A halászat és a halfeldolgozás több mint 350 000 embernek ad munkát.

Az EU elsődleges feladatának tartja, hogy gondoskodjon a halászat gazdasági és környezeti fenntarthatóságáról, ugyanakkor fontos számára, hogy a fogyasztók érdekeit se tévessze szem elől.

A Bizottság éppen ezért a közelmúltban nagyszabású reformtervezetet terjesztett elő az EU közös halászati politikájára vonatkozóan, azzal a céllal, hogy megteremtse a biztos megélhetés lehetőségét a halászok számára, egyúttal pedig véget vessen a túlhalászásnak, és megálljt parancsoljon a halállományok kimerülésének.

A Bizottság egy új alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) létrehozását javasolja a 2014–20-as időszakra. Az alap segíteni fogja a halászokat, hogy átálljanak a fenntartható halászatra, és a part menti közösségeket, hogy gazdaságukat sokrétűbbé tegyék. E küldetését olyan projektek finanszírozásával fogja teljesíteni, amelyek munkahelyeket teremtenek és emelik az életszínvonalat ezeken a területeken.

Hálójukat kiürítő halászok © Van Parys Media

Az EU halászati politikájának fő célkitűzése, hogy segítsen megőrizni a halállományokat a jövő nemzedékei számára.

Nemzetközi együttműködés és segítségnyújtás

Az EU-n kívüli országokkal kötött halászati partnerségi megállapodások, valamint a regionális és nemzetközi halászati szervezetekben folytatott tárgyalások biztosítják, hogy a halászat mindenhol szabályozott, átlátható és fenntartható keretek között történjen, és ne haladja meg a megengedhető mértéket.

Ezek a megállapodások lehetővé teszik az uniós halászok számára, hogy távoli vizeken is folytathassák tevékenységüket, és ellássák az uniós piacot; az EU-n kívüli – köztük fejlődő – országok pedig a cserében kapott pénzügyi hozzájárulást saját halászati iparuk fejlesztésére és halállományuk bővítésére fordíthatják.

Halak és más vízi szervezetek tenyésztése – fenntarthatóan

Egyre nő a szakadék az EU-ban elfogyasztott halászati termékek mennyisége és a halászati ipar által nyújtott mennyiség között. A fennmaradó kereslet egy részét az akvakultúra segítségével lehet kielégíteni. Napjainkban az EU-ban előállított hal- és egyéb tengeri ételek negyede halgazdaságokból és akvakultúrák egyéb formáiból származik. A mennyiséget tekintve az Európai Unióban tenyésztett víziállatfajok közül a legjelentősebb a kagyló, a szivárványos pisztráng, az atlanti-óceáni lazac, ezek után következik az osztriga, a tengeri durbincs, a közönséges ponty, a Vénusz-kagyló és a tengeri sügér.

Az európai akvakultúra szigorú környezeti, állat-egészségügyi és fogyasztóvédelmi normákhoz igazodik. Az iparág ennek ellenére nehézségekkel küzdött az utóbbi években. A Bizottság azt tervezi, hogy a közös halászati politika reformjába illeszkedő célzott javaslatokkal változtat a helyzeten.

Szélturbinák © EU

A tengeri energiaforrások kihasználása amellett, hogy tiszta energiához juttatja a társadalmat, munkahelyeket teremt és gazdasági növekedést generál

A tengeri dimenzió

Az Európai Unió rendelkezik a világon a legnagyobb kiterjedésű tengeri területtel (1200 kikötő) és a világ legnagyobb kereskedelmi flottájával. A külkereskedelem 90%-a és a tagállamok közötti kereskedelem 40%-a tengeri úton bonyolódik.

Az EU halászati politikája mindig is szem előtt tartotta a környezetvédelmi tényezőket. Az utóbbi időben azonban az EU tengerészeti politikája még átfogóbb közelítésmódot alkalmaz, hogy a tengeri térség minden felhasználási módját figyelembe vegye. A cél az, hogy a tengeri kutatás, technológia és innováció területén az európai értékeinkre és hagyományainkra támaszkodva haladjunk előre, és hozzájáruljunk az intelligens, fenntartható és befogadó növekedést meghirdető Európa 2020 stratégiához.

Az integrált tengerpolitika hatásköre felöleli a tengeri közlekedést, a tengeri vállalkozások versenyképességének kérdését, a foglalkoztatást, a tudományos kutatást, a halászatot és a tengeri környezet védelmét. Az EU arra törekedik, hogy biztosítsa a gazdasági fejlődést, és eközben megóvja a környezetet is.

Az EU reflektorfénybe kívánja állítani a tengernek mint társadalmunk és gazdaságunk alapvető elemének fontosságát, ezért május 20-át a tengerek európai napjának nyilvánította, melyet minden évben megünnepel.

Az oldal tetejére

Halászati és tengerpolitika

Megjelent: 2013. január

A kiadvány a „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról” sorozat része.


Az oldal tetejére


Kisfilmek


Kapcsolódó témák

Segítsen tökéletesíteni honlapunkat!

Megtalálta-e a keresett információt?

IgenNem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?