Költségvetés


Az Európai Unió éves költségvetése 142 milliárd EUR (2014. évi adatok szerint). Ez abszolút értékben óriási összeg, ugyanakkor azonban mindössze kb. 1%-a az EU-tagországok által évente megtermelt vagyonnak. 

A legtöbb uniós ország nemzeti költségvetéséhez képest az uniós büdzsé hosszabb időszakra – legalább 5, rendszerint pedig 7 évre – szól. Ezen az időszakon – azaz a többéves pénzügyi kereten françaisDeutschEnglish – belül az EU-tagországok az Európai Parlamenttel közösen több területen (az ún. költségvetési tételek vonatkozásában) felső határértékeket állapítanak meg az EU éves kiadásai tekintetében. 

Az EU az uniós költségvetési forrásokat olyan célokra fordítja, amelyek megvalósítása érdekében a tagállamoknak érdemes erőforrásaikat összevonva közösen, nem pedig külön-külön fellépniük. Példaként említhető a tagországok közötti közlekedési, energiaügyi és távközlési összeköttetések kiépítése, a környezet állapotának javítása Európa-szerte, az uniós gazdaság globális versenyképességének növelése, valamint az európai tudósok és kutatók határokon átívelő együttműködésének elősegítése Európa egészének fejlődése érdekében.

A költségvetés számokban: DeutschEnglishfrançais

Ki dönt a költségvetési kiadásokról?

Az, hogy az EU a költségvetési forrásokból mennyit és mire költ, demokratikus döntéshozatali folyamat eredménye. Az EU a hétéves keretköltségvetésben (a többéves pénzügyi keretben françaisDeutschEnglish) meghatározott felső határértékek figyelembevételével fogadja el minden évben az uniós költségvetést az alábbiak szerint:

  • az Európai Bizottság javaslatot tesz a következő évre szóló költségvetésre, amely az összes szakpolitikát és programot lefedi; 
  • az uniós országoknak az Európai Unió Tanácsában ülésező miniszterei és az Európai Parlament megválasztott képviselői jóváhagyják a javaslatot. Ezzel megszületik a következő évre szóló uniós költségvetés.

Nyomon követés

Mire fordítja az EU a pénzt?

Az uniós költségvetési források legnagyobb része a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás fellendítését szolgálja. Az EU ezen túlmenően az európai mezőgazdaság és vidékfejlesztés támogatására is jelentős összegeket fordít.

A 3 legnagyobb kiadási terület (2014-as adatok)

Laboratóriumi vizsgálatot végző nő – © EU 

Az EU a kutatás és az innováció ösztönzésére is sokat költ

A források 44,9%-a az intelligens és inkluzív növekedés előmozdítását célozza az alábbi bontásban:

  • 33,3% – a fejlődésben lemaradt régiók és a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok megsegítése,
  • 11,6% – az európai cégek versenyképességének javítása.

A pénzek 41,6%-a azt finanszírozza, hogy az EU területén elegendő mennyiségben álljanak biztonságos élelmiszerek a fogyasztók rendelkezésére, innovatív legyen a mezőgazdasági termelés, továbbá hogy hatékony és fenntartható termőföld- és erdőgazdálkodás folyjon. 

Az uniós forrásokból finanszírozott kiadások – fő költségvetési tételek (2014-es adatok)

Az Európai Unión belül

2014. évi programok és költségvetésük (példák):

  • Horizont 2020 English – kutatási és innovációs program (9 milliárd EUR)
  • Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (3,4 milliárd EUR)
  • COSME English (en) – a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (275,3 millió EUR)
  • Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz English – közlekedési, energetikai és digitális hálózatok kiépítését finanszírozó eszköz (1,9 milliárd EUR)
  • Erasmus+ – az oktatás, képzés, ifjúság és sport területére vonatkozó uniós program (1,6 milliárd EUR)
  • Life English – környezetvédelmi célú pénzügyi eszköz (404,6 millió EUR)
A 2014. évi uniós költségvetési források kiadási területek szerinti megoszlását ábrázoló kördiagram – © EU

Az EU 2014. évi költségvetése tételek szerinti bontásban

Az Európai Unión kívül

Fontos globális szereplőként az Uniónak az Európán kívüli országokkal szemben is vannak bizonyos kötelezettségei: elő kell mozdítania a gazdasági és társadalmi fejlődést, fenn kell tartania a békét, és segítenie kell a katasztrófák és konfliktusok áldozatain. 

Az uniós költségvetésből támogatásban részesülő nem uniós országok alapvetően három csoportot alkotnak, melyek a következők:

  • azok a fejlődő országok, amelyekhez egyes uniós országokat szoros történelmi szálak fűznek, különösen Afrikában, valamint a karibi és a csendes-óceáni régióban,
  • az Európai Unióval Kelet-Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten határos szomszédos országok,
  • az EU-hoz csatlakozni kívánó országok (az ún. tagjelölt vagy potenciális tagjelölt Deutsch (de) English (en) français (fr) országok).

2014. évi programok és költségvetésük (példák):

  • Fejlesztési Együttműködési Eszköz English (en) français (fr) (2,3 milliárd EUR)
  • Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz English (en) français (fr) (2,2 milliárd EUR)
  • Előcsatlakozási Támogatási Eszköz Deutsch (de) English (en) français (fr) (1,6 milliárd EUR)

Kinek a javát szolgálja az uniós költségvetés?

Az uniós költségvetési források hozzávetőleg 94%-a konkrét helyi tevékenységek végrehajtását finanszírozza az uniós országokban és az EU határai kívül. Az EU területén élő 508 millió uniós polgár mindegyike hasznát látja valamilyen módon az uniós költségvetésnek, mely diákok millióinak, több ezer kutatónak és településnek, valamint számos régiónak és civilszervezetnek nyújt támogatást.

Mennyibe kerül az uniós gépezet működtetése?

Ezek a ráfordítások az összkiadások kb. 6%-át teszik ki. Ez magában foglalja az uniós intézményeknek (legfőképpen az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és az EU Tanácsának) a működtetésére fordított összegeket, valamint azoknak a fordító- és tolmácsszolgálatoknak a fenntartási költségét, amelyek biztosítják, hogy az információk a hivatalos uniós nyelvek mindegyikén hozzáférhetőek legyenek. 

A legnagyobb intézmény, az Európai Bizottság a közelmúltban 1%-kal csökkentette alkalmazottainak létszámát annak a reformcsomagnak a keretében, amely a remények szerint 8 milliárd eurós megtakarítást eredményez majd 2020-ig. Ennek érdekében az intézmény összességében 5%-os létszámcsökkentést hajt végre, ezzel párhuzamosan pedig megemeli az alkalmazottak munkaidejét.

Az oldal tetejére

Költségvetés

Megjelent: 2014 februárjában

A kiadvány a „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról” sorozat része.


Az oldal tetejére


Kisfilmek


Maradj kapcsolatban

Twitter

  • EU-költségvetésEnglish (en)

Az oldal tetejére

Segítsen tökéletesíteni honlapunkat!

Megtalálta-e a keresett információt?

IgenNem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?