Bővítés

Együtt a jólétért és a demokráciáért

A bővítés az Unió megalapításától kezdve részét képezte az EU jövőjével kapcsolatos elképzeléseknek. Az alapító atyák bíztak annyira elképzelésükben, hogy más európai országok számára is nyitva hagyják a belépés lehetőségét.

Az európai politikai színtéren végbemenő változásokra válaszul az EU 50 éve segítséget nyújt azoknak az országoknak, melyek képesnek mutatkoznak arra, hogy az Unió tagjává váljanak: a diktatúrák elnyomásából kiemelkedő országokban ösztönzi a gazdasági növekedést és erősíti a demokratikus erőket.

Amikor Kelet és Nyugat egyesül

Az Európai Uniót 6 ország – Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia – alapította 1957-ben.

1973-tól kezdődően a nyugat-európai országok többsége csatlakozott hozzájuk.

Azt követően pedig, hogy 1989-ben összeomlott a kommunista rendszer, sok közép- és kelet-európai ország lépett az uniós országok sorába. Erre két lépésben került sor: 2004-ben és 2007-ben.

Kik csatlakozhatnak?

Az Európai Unióról szóló szerződés kimondja, hogy bármelyik európai ország felvételét kérheti az Európai Unióba, ha tiszteletben tartja az EU demokratikus értékeit, és elkötelezett a tekintetben, hogy ezeknek az értékeknek érvényt szerezzen.

Konkrétabban megfogalmazva a csatlakozni kívánó ország akkor léphet be az Európai Unióba, ha a tagság összes feltételének megfelel, azaz:

• szilárd, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletét biztosító intézményrendszert működtet (politikai feltétel);
• működő piacgazdasággal rendelkezik, és képes arra, hogy megállja a helyét az Unión belül érvényesülő versenyfeltételek és piaci erők közepette (gazdasági feltétel);
• elfogadja a hatályos uniós jogot és az uniós gyakorlatot – különösen a politikai, gazdasági és monetáris unió legfontosabb célkitűzéseit (jogi feltétel).

Hogyan zajlik le a folyamat?

A bővítés az alábbi 3 szakaszból áll (a továbblépés feltétele mindegyik szakasz esetében az, hogy ehhez az összes uniós tagország hozzájárulását adja):

1. Az első lépésben az EU kilátásba helyezi a kérdéses ország számára az uniós csatlakozás lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy ha teljesíti a feltételeket, az ország megkapja a „hivatalos tagjelölt” státuszt.



2. A második szakaszban az ország hivatalos tagjelöltté válik – ezzel azonban még nem feltétlenül veszik kezdetüket a hivatalos tárgyalások.



3. A harmadik szakaszban megkezdődnek a hivatalos csatlakozási tárgyalások. Ebben az időszakban a tagjelölt ország rendszerint reformokat hajt végre a hatályos uniós joganyag átvétele céljából.

Azt követően, hogy a tárgyalások és a tárgyalásokkal párhuzamosan végrehajtott reformok mindkét fél megelégedésére lezárulnak, az ország beléphet az Európai Unióba. Itt is feltételt jelent, hogy az ország csatlakozásával mindegyik tagállam egyetértsen.

Ki csatlakozhat legközelebb?

Jelenleg 9 olyan ország van, amelynek az EU felkínálta a csatlakozás lehetőségét Ezek a következők: Albánia, Törökország, Izland, valamint a volt Jugoszlávia összes utódállama (Szlovénia kivételével, mely már most is az EU tagja).

Közülük az alábbi 5 ország kapott „hivatalos tagjelölt” státuszt:

• Törökország,
• Szerbia,
• Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság,
• Izland,
• Montenegró.

Horvátország csatlakozó ország, és várhatóan 2013 közepén válik az Európai Unió tagjává.