20%-os energiamegtakarítás 2020-ra

Egyre gyakrabban látni Európában napelemekkel felszerelt háztetőket.
Az energiahatékonyság a 2020-ra kitűzött központi célok egyike és
- kiemelten fontos ahhoz, hogy elérjük hosszú távú energiaügyi és éghajlat-politikai célkitűzéseinket,
- valamint a legköltséghatékonyabb módja annak, hogy
- csökkentsük a széndioxid-kibocsátást,
- növeljük az energiabiztonságot és a versenyképességet,
- és alacsonyan tartsuk az energiaárakat.
Az energia szabad mozgása
A villamos energia és a gáz szállítása hálózatokon és csővezetékeken keresztül történik, amelyek gyakran lépik át az országhatárokat. Az egyes országok energiapolitikai döntései elkerülhetetlenül kihatnak a többi országra.
Az energiának az uniós piacon történő szabad mozgását biztosító intézkedések többféleképpen szolgálják az állampolgárok és vállalkozások javát:
- az árak versenyképesek és megbízhatóbbak lesznek
- szélesebb választék áll a fogyasztók rendelkezésére
- az ellátás biztonságosabbá válik
- biztonságosabb lesz az befektetni az új megújuló technológiákba és infrastruktúrába.
Biztonságos, biztos és megfizethető energia

Ezzel a címkével EU-szerte találkozhatunk majd.
A megfelelő kapacitású szállítási és tárolási infrastruktúrára épülő, működő belső piac a legjobb garancia a biztonságos energiaellátásra, mivel az ellátás követi a piaci mechanizmusokat, és mindig oda irányul, ahol szükség van rá. Biztonsági hálókról azonban szintén gondoskodni kell, például az arra rászoruló fogyasztók védelmében vagy ellátási válság idejére. Az EU energiapolitikának célja, hogy óvja az európai polgárokat ez ilyen veszélyektől.
Technológiai váltás
Technológiai váltás nélkül az EU nem tudja teljesíteni a villamosenergia- és közlekedési ágazat széndioxid-mentesítésének 2050-re kitűzött ambiciózus célját. Az európai stratégiai energiatechnológiai terv
rögzíti az összes ágazatra érvényes, középtávú stratégiát.
Fel kell gyorsítani a fejlesztési és demonstrációs projekteket az alábbi főbb technológiák:
- második generációs bioüzemanyag,
- intelligens hálózatok, intelligens városok és energiahálózatok,
- CO2-leválasztás és –tárolás,
- villamosenergia-tárolás és elektromobilitás,
- újgenerációs nukleáris energia,
- megújuló energiaforrásokon alapuló fűtés és hűtés,
területén. Az uniós kutatóknak és vállalkozóknak meg kell sokszorozniuk erőfeszítéseiket ahhoz, hogy az energiatechnológia virágzó nemzetközi piacának élvonalában maradjanak, és konkrét technológiákat érintően szorosabb együttműködésre kell törekedniük harmadik országokkal.
Szoros nemzetközi patnerkapcsolatok
Európa energiapiaca – több mint 500 millió fogyasztójával – a világ legnagyobb regionális piacának és energiaimportőrének számít. Az EU számos olyan kihívással szembesül (éghajlatváltozás, kőolajhoz és földgázhoz való hozzáférés, technológiafejlesztés, energiahatékonyság), amellyel más országok is éppúgy küzdenek, és amely nemzetközi együttműködést igényel. A nemzetközi energiapolitikának az energiaellátás biztonsága, a versenyképesség és a fenntarthatóság közös céljaira kell összpontosítania. A termelő és a tranzitországokkal fenntartott jó viszonyon túl egyre nagyobb a jelentősége a nagy energiafogyasztó nemzetekkel, különösen pedig a feltörekvő és a fejlődő országokkal fenntartott kapcsolatnak.