Energiaügy

20–20–20 célkitűzések

Az EU energiapolitikájának középpontjában a biztonságos, biztos, fenntartható és megfizethető energiaellátás áll. A szakpolitika az EU ún. 20–20–20 célkitűzései köré épült, amelyeknek értelmében az Uniónak 2020-ra:

• 20%-kal kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását (az 1990. évi szinthez képest),
• az uniós energiafogyasztás 20%-át megújuló forrásokból kell fedeznie,
• az EU energiahatékonyságát 20%-kal kell javítania.

Az EU vezetői vállalták, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 30%-kal csökkentik, ha más fejlett és fejlődő országok egyéb fő kibocsátói is hasonló mértékű kibocsátáscsökkentésre vállalnak kötelezettséget.

Az EU hosszú távú célkitűzése az, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050-re az 1990. évi szinthez képest 80–95%-ra csökkentse, miközben biztosítja az energiaellátást és fenntartja a versenyképességet.

20%-os energiamegtakarítás 2020-ra

Az energiahatékonyság a 2020-ra kitűzött központi célok egyike. Kiemelten fontos ahhoz, hogy elérjük hosszú távú energiaügyi és éghajlat-politikai célkitűzéseinket, valamint a legköltséghatékonyabb módja annak, hogy:

• csökkentsük a széndioxid-kibocsátást,
• növeljük az energiabiztonságot és a versenyképességet,
• alacsonyan tartsuk az energiaárakat.

A hatékonyság növelése érdekében az EU különös figyelmet szentel a tömegközlekedésre és az építőiparra, mert ezeken a területeken lehet megtakarítani a legtöbb energiát. Emellett az intelligens fogyasztásmérők és a háztartási gépeken feltüntetett uniós energetikai címkék segítségével a fogyasztók is csökkenthetik energiafogyasztásukat.

Az energia szabad mozgása

A villamos energia és a földgáz szállítása hálózatokon és csővezetékeken keresztül történik, amelyek gyakran lépik át az országhatárokat. Az egyes országok energiapolitikai döntései elkerülhetetlenül kihatnak a többi országra.

Ha az energia szabadon szállítható az EU területén, akkor:

• az árak versenyképesebbé válnak,
• szélesebb választék áll a fogyasztók rendelkezésére,
• az ellátás biztonságosabbá válik,
• biztonságosabb lesz befektetni az új megújuló technológiákba és infrastruktúrába.

A megfelelő kapacitású szállítási és tárolási infrastruktúrára épülő, jól működő belső piac a legjobb garancia a biztonságos energiaellátásra, mivel az energiapiaci szereplők a piaci kereslethez igazítják tevékenységüket. Az EU arra törekszik, hogy az integrált energiapiac 2014-re teljes mértékben kiépüljön.

Technológiai váltás

Technológiai váltás nélkül az EU nem fogja teljesíteni a villamosenergia- és közlekedési ágazat szén-dioxid-mentesítésének 2050-re kitűzött ambiciózus célját. Az európai stratégiai energiatechnológiai terv tartalmazza az összes ágazatra érvényes, középtávú stratégiát.

Fel kell gyorsítani a fő technológiákra (pl. második generációs bioüzemanyag, intelligens hálózatok) vonatkozó fejlesztési és demonstrációs projekteket. Az uniós kutatóknak és vállalkozóknak meg kell sokszorozniuk erőfeszítéseiket ahhoz, hogy az energiatechnológia virágzó nemzetközi piacának élvonalában maradjanak, és konkrét technológiákra irányuló szorosabb együttműködésre kell törekedniük harmadik országokkal.

Szoros nemzetközi patnerkapcsolatok

Európa energiapiaca – több mint 500 millió fogyasztójával – a világ legnagyobb regionális piacának és energiaimportőrének számít. Az EU számos olyan kihívással szembesül (éghajlatváltozás, kőolaj- és földgázellátás, technológiafejlesztés, energiahatékonyság), amellyel más országok is éppúgy küszködnek, és amely nemzetközi együttműködést igényel.

A nemzetközi energiapolitikának az energiaellátás-biztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság közös céljaira kell összpontosítania. A termelő és a tranzitországokkal fenntartott jó viszonyon túl egyre nagyobb a jelentősége a nagy energiafogyasztó nemzetekkel, különösen pedig a feltörekvő és a fejlődő országokkal fenntartott kapcsolatnak.

Az oldal tetejére

Uniós intézmények és szervek

• Európai Bizottság
  • Energiaügy
• Európai Parlament
  • Ipari, Kutatási és Energiaügyi bizottság
• Az Európai Unió Tanácsa
  • Közlekedés, hírközlés és energia
• Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
  • Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom
• Régiók Bizottsága
  • „Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy” (ENVE) szakbizottság
• Európai Beruházási Bank
  • Az Európai Beruházási Bank és az energia
• Az EU ügynökségei
  • Euratom Ellátási Ügynökség
  • A Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás
  • Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal (EACI)

Finanszírozási lehetőségek

• Támogatások
• Ajánlati felhívások (közbeszerzés)

Kiadványok, hírlevelek és statisztikák

• Kiadványok
• Hírlevelek
• Statisztikák

Jogszabályok

• Az uniós energiapolitikai jogszabályok összefoglalói
• Hatályos energetikai jogszabályok (teljes szöveg)
• Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 194. cikke (Energia)