Energiaügy


Egyre nagyobb az energia iránti igény Európában, miközben ingadoznak az energiaárak és az ellátás sem mindig zavartalan. Emellett az is egyre fontosabb, hogy csökkentsük az energiaágazat környezeti hatását.

Ezeken a nehézségeken csak egy világosan körvonalazott uniós energiapolitikai stratégia segíthet át bennünket.

Az uniós energiapolitikát három fő szempont vezérli:

  • az ellátás biztonsága, English
  • a versenyképesség,
  • a fenntarthatóság.

Energiaunió

A Bizottság egy európai energiaunió English (en) megteremtésében gondolkodik. Ezzel lehet biztosítani, hogy a lakossági és üzemi/intézményi energiaellátás biztonságos, megfizethető és környezetbarát legyen.

A cél az, hogy az energia az EU-n belül szabadon áramoljon a tagállamok között English. Az energiauniónak köszönhetően megjelenő új technológiák English, energiahatékonysági intézkedések English és korszerűsített infrastruktúrák English révén csökkennek majd a villanyszámlák, új munkahelyek és szakmák jönnek létre, új erőre kap a növekedés és az export.

Európában fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és a környezetet kímélő gazdaság épül majd ki. Európának minden esélye megvan arra, hogy a megújuló forrásokból származó energia English legfőbb termelőjévé váljon és a globális felmelegedés elleni küzdelem élére álljon.

Az energiaunió abban is Európa szolgálatára lesz, hogy egységes álláspontot tudjunk képviselni globális energiapolitikai kérdésekben English.

Az energiaunió már meglévő energiapolitikai alapokra épül: többek között a 2030-as energia- és éghajlat-politikai keretre English és az európai energiabiztonsági stratégiára English.

Az Európai Unió energetikai célkitűzései

Az EU különböző éghajlat- és energiapolitikai célértékeket tűzött ki maga elé 2020-ra, 2030-ra és 2050-re.

2020-ig az alábbiakra vállalt kötelezettséget:

  • legalább 20%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990. évi szinthez képest,
  • a teljes energiaszükséglet 20%-át megújuló energiaforrásokból fedezi,
  • 20%-kal javítja az energiahatékonyságot.

2030-ra tovább növeli a kötelezettségvállalás mértékét:

  • 40%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását,
  • legalább 27%-ra növeli a megújuló energiaforrások részarányát,
  • 27–30%-kal javítja az energiahatékonyságot,
  • a villamosenergia-hálózatok összekapcsolásával eléri azt, hogy az EU-ban termelt elektromos áram 15%-a átszállítható legyen a többi uniós tagállamba.

2050-re teljesítendő célkitűzései:

80–95%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990. évi szinthez képest. A célok teljesítéséhez vezető utat a 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv fekteti le.

Milyen eredményeket tudunk eddig felmutatni?

Az EU jó úton halad a 2020-ra kitűzött célok teljesülése felé:

  • Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása az 1990 és 2012 közötti időszakban 18%-kal csökkent.
  • A megújuló energiaforrások részaránya 2005-ben még 8,5% volt, 2012-re viszont 14,1%-ra nőtt.
  • Az energiahatékonyság pedig várhatóan 18–19%-kal fog javulni 2020-ra, ami alig marad el a 20%-os célértéktől. Ha pedig az összes tagállam életbe lépteti a vonatkozó uniós szabályozást, akkor ez is teljesülni fog.

Ismerje meg az EU globális energiapolitikáját English!

Az oldal tetejére

Energiapolitika

A kézirat frissítve: 2014. november

A kiadvány a „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról” sorozat része.


Az oldal tetejére



Segítsen tökéletesíteni honlapunkat!

Megtalálta-e a keresett információt?

IgenNem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?