A gazdaságpolitikai együttműködés keretét a gazdasági és monetáris unió (GMU) képezi, amelynek valamennyi uniós ország tagja. A tagországok a gazdasági és monetáris unió keretei között közös irányelveket dolgoznak ki a gazdaság szempontjából fontos kérdésekről. Ez a növekedés fellendülését, a foglalkoztatás bővülését és nagyobb szociális biztonságot eredményez mindannyiunk számára. Az együttműködésnek köszönhetően az Unió összehangolt módon tud válaszolni a világszintű gazdasági és pénzügyi kihívásokra is, valamint rugalmasabban képes reagálni a külső sokkhatásokra.
Az Uniónak köszönhetően a szülők olcsóbban utalhatnak át pénzt külföldön tanuló gyermekeiknek.
Közös válságkezelés
Az Unió kezdettől fogva összehangolt válaszlépéseket hozott a 2008 októberében kirobbanó pénzügyi és gazdasági válságra. Az Európai Központi Bank (EKB), a Bizottság és a tagállamok kormányai egymással vállvetve dolgoznak azon, hogy megóvják a megtakarításokat, valamint a vállalkozások és háztartások továbbra is megfizethető áron férjenek hozzá hitelhez. Közös cél emellett egy jobb pénzügyi irányítási rendszer megvalósítása is. Nem csupán a stabilitást kell helyreállítani, hanem a növekedés és a munkahelyteremtés feltételeit is meg kell teremteni.
Az uniós tagországok kormányai mindeddig több mint 2 billió eurót fordítottak válságkezelésre. Az Unió vezetői pedig azokat az intézkedéseket koordinálták, amelyek célja a bankok támogatása és a hitelgaranciák nyújtása volt. Az Unió mindezen túl 100 000 euróra növelte a magánszemélyek takarékbetét-számláin letétbe helyezett megtakarításokra vonatkozó állami garancia összegét.
Az EU 2010 májusában emellett intézkedéscsomagot terjesztett elő a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében. Az intézkedések célja a nehéz helyzetben lévő uniós tagállamok pénzügyi támogatásának biztosítása annak érdekében, hogy az EU pénzügyi stabilitása az euróövezet államkötvénypiacain tapasztalható súlyos feszültségek között is fennmaradjon. A biztosági háló két eleme: az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus és az európai pénzügyi stabilitási eszköz. A Nemzetközi Valutaalapból származó összeggel együtt a pénzügyi stabilitás megőrzésének érdekében mozgósítandó összeg elérte a 750 milliárd eurót. Az EU 2013 közepén kezdi meg az euróövezetben az európai stabilitási mechanizmus létrehozását, az állandó válságkezelés új eszközét.
Az euró előnyei
Európa nagy része közös valutát használ: az euró révén az Unió könnyebben tud összehangolt választ adni az egész világot megrázó hitelválságra. A közös valuta emellett olyan nagyobb stabilitást is eredményezett, amit más körülmények között nem lehetett volna elérni. Példaként említhető, hogy az Európai Központi Bank az egész euróövezetben csökkenteni tudta a kamatlábakat (így a tagországoknak nem kellett maguknak meghatározniuk a valutájuk árfolyamát), és ma már Európa-szerte egységes feltételek mellett valósulhat meg a bankközi hitelezés is.
Az uniós polgárok több mint 60%-a az eurót használja hivatalos fizetőeszközként. A közös valuta bevezetése mindenkinek előnyére válik: ha külföldre utazunk, vagy külföldi partnerrel kötünk üzletet, nem kell valutaváltási költségeket fizetnünk; a legtöbb külföldi átutalás esetén megszűnnek, vagy jelentősen csökkennek költségeink; az árak pedig könnyen összehasonlíthatóvá válnak, ami serkentőleg hat a piac működésére.
Az euróövezeti tagság egyúttal szavatolja az árak stabilitását is. Az Európai Központi Bank úgy állapítja meg az irányadó kamatlábakat, hogy az euróövezeti infláció középtávon ne haladja meg a 2%-ot. Az EKB devizapiaci intervenció révén is befolyásolhatja az euró árfolyamát. További feladata az EU devizatartalékainak kezelése.
Euró – minden európai polgár számára
Az eurót minden uniós tagállamnak be kell majd vezetnie, azonban erre csak akkor kerül sor, amikor gazdaságaik felkészülnek a váltásra. Ez az oka annak, hogy a 2004 és 2007 között csatlakozott tagországok fokozatosan lépnek be az euróövezetbe. Dánia és az Egyesült Királyság pedig különleges politikai megállapodásoknak megfelelően nem használja jelenleg az eurót hivatalos fizetőeszközként. Az euró bevezetésének egyik feltétele az, hogy az adott országban a hivatalos fizetőeszköz árfolyama legalább két éven át stabil maradjon. Emellett az euró bevezetését tervező országoknak a kamatlábbal, a költségvetési hiánnyal, az inflációval és az államadóssággal kapcsolatos feltételeket is teljesíteniük kell.
Olcsóbb átutalások más tagországokba
Az Európai Központi Bank feladata nem csupán az árstabilitás biztosítása. Az EKB felügyel arra is, hogy a bankok és ügyfeleik a lehető legolcsóbban utalhassanak át eurót más tagállamokba.
A nagy összegű kifizetések esetében ezt az EKB és a nemzeti központi bankok által működtetett, TARGET2 elnevezésű valós idejű fizetési rendszer szavatolja. A rendszert a jövőben az értékpapír-műveletek is esetében is igénybe lehet majd venni.
Az EKB az Európai Bizottsággal közösen dolgozik az ún. egységes eurófizetési térség (SEPA) kialakításán, amely a hatékonyabb és kisebb költségekkel járó pénzforgalmi szolgáltatások előnyeit hivatott kiterjeszteni. A végső cél, hogy valamennyi eurófizetési műveletre azonos feltételek vonatkozzanak, függetlenül attól, hogy banki átutalásról, közvetlen terhelésről vagy kártyás fizetésről, illetve belföldi vagy határon átnyúló tranzakcióról van-e szó. Jelenleg zajlik a rendszer kiterjesztése a közvetlen kártyaterheléssel történő kifizetésekre.
cikk 
