Gazdasági és monetáris ügyek


Az EU országai összehangolják gazdaságpolitikájukat, hogy együtt léphessenek fel a közös problémákkal, például a gazdasági és pénzügyi válságokkal szemben. Az együttműködést még szorosabbra fűzte az a 19 tagállam, amely bevezette a közös valutát, az eurót.

Az EU összes országa tagja a gazdasági együttműködés kereteit megteremtő gazdasági és monetáris uniónak (GMU). A tagállamok a gazdasági együttműködés révén arra törekednek, hogy elősegítsék a fenntartható növekedést és a munkahelyteremtést, valamint összehangolt intézkedéseket dolgozzanak ki a globális gazdasági és pénzügyi kihívásokra válaszul.

A 2008-as válság elleni fellépés összehangolása

A 2008 októberében kirobbant pénzügyi és gazdasági válság kezdete óta a tagállami kormányok az Európai Központi Bankkal (EKB) és az Európai Bizottsággal karöltve azon munkálkodnak, hogy

  • helyreállítsák a pénzügyi stabilitást, és kedvező feltételeket biztosítsanak a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez – ezt a bankok felügyeletének és támogatásának, valamint a bankokkal kapcsolatos intézkedéseknek a koordinálásával kívánják elérni;
  • gondoskodjanak a megtakarítások biztonságáról – ennek érdekében a bankszámlákat védő állami garancia felső határértékének minimumösszegét ügyfelenként és bankonként 100 ezer euróra emelték;
  • fenntartsák a hiteláramlást, hogy a vállalkozások és a háztartások megfizethető áron vehessenek fel kölcsönt;
  • jobb uniós gazdasági és pénzügyi kormányzási rendszert léptessenek életbe.

Egyes uniós országok kormányai – megakadályozandó, hogy a bankrendszerben komoly zavarok lépjenek fel – arra kényszerültek, hogy gyorstámogatással mentsék meg a csőd szélére került bankokat. A pénzintézetek megmentése olyan óriási erőfeszítést igényelt az országok részéről, amelyre még nem volt példa a történelemben. A bankrendszer 2008 és 2011 között 1,6 billió (ezermilliárd) euró – az éves uniós GDP 13%-ának megfelelő – értékű tőkeinjekciót kapott garanciák, illetve közvetlen tőke formájában.

Pénzügyi stabilitásának megőrzése és az euróövezeti állampapírpiacokon tapasztalható feszültségek enyhítése céljából az EU létrehozta az Európai Stabilitási Mechanizmust English, a nehézségekkel küzdő tagországok megsegítését célzó pénzügyi védőhálót. A korábbi ideiglenes eszközök helyébe lépő mechanizmus ma a világ legnagyobb multilaterális pénzügyi intézményének számít: 500 milliárd euróig terjedő hitelezési kapacitással rendelkezik.

2011 és 2013 között az EU új, szigorúbb szabályokat is bevezetett (és egy nemzetközi egyezményt is kötött) annak érdekében, hogy még következetesebben felügyelje az egyes országok államadósságának és költségvetési hiányának alakulását – biztosítva ezáltal, hogy a kormányok ne költekezzenek túl.

Az új intézkedések elősegítik a gazdasági stabilitás és a költségvetési fegyelem megőrzésére hivatott elsődleges eszköz, a Stabilitási és Növekedési Paktum hathatós alkalmazását, mivel:

  • nagyobb hangsúlyt helyeznek a magas államadósság csökkentésére;
  • kiigazították a túlzotthiány-eljárást English, így azt már nemcsak egy adott évben jelentkező hiány esetén lehet elindítani, hanem akkor is, ha az államadósság terén mélyebben gyökerező problémákra derül fény;
  • létrehozták a Bizottság által irányított gazdaságpolitikai koordináció English (en) éves ciklusát, az európai szemesztert. Ennek keretében a Bizottság minden évben részletesen elemzi az uniós országok gazdasági reformokra irányuló terveit, és ajánlásokat készít számukra az elkövetkező 12–18 hónapra;
  • biztosítják a költségvetési szabályok szigorúbb végrehajtását. Idetartozik például az, hogy azoknak az euróövezeti országoknak, amelyek megszegik a költségvetési szabályokat, súlyos bírságot kell fizetniük;
  • új rendszereket léptetnek életbe a kockázatos mértékű gazdasági egyensúlyhiányok –például a vagyoni eszközök árában (az ingatlanpiacon, a tőzsdei árfolyamokban) keletkező buborékok –felügyeletére és az azokkal szembeni hatékony fellépésre. Így még azelőtt kezelni lehet az egyensúlyhiányokat, mielőtt veszélybe sodorhatnák az érintett ország, sőt az eurózóna, netán az egész EU gazdasági stabilitását.

További információk a 2008-as válság kezelését célzó uniós válaszintézkedésekről

Az euró előnyei

Az egységes valuta, melyet közel 340 millió uniós polgár használ, mindenki számára előnyös. Az eurónak köszönhetően ugyanis:

  • az euróövezet területén az embereknek nem kell pénzt váltaniuk, ha hazájukból akár üdülés, akár üzletkötés céljából egy másik euróövezeti országba utaznak, ezáltal pedig időt és pénzt takaríthatnak meg;
  • a határokon átívelő fizetési műveletek jóval kevesebbe kerülnek (sőt egyes esetekben teljesen ingyenesek);
  • a fogyasztók és a vállalkozások könnyebben összevethetik az árakat, ami arra ösztönzi a termékeikért, illetve szolgáltatásaikért magasabb árat felszámító cégeket, hogy csökkentsék áraikat.

Az euróövezeti tagság az árstabilitást is garantálja. Az Európai Központi Bank úgy állapítja meg az irányadó kamatlábakat, hogy az euróövezeti infláció tartósan 2% közelében legyen, de ne érje el azt. Az EKB kezeli továbbá az euróövezet devizatartalékainak egy részét, és szükség esetén devizapiaci intervenció révén befolyásolni tudja az euró árfolyamát.

Az euróövezet méretének és gazdasági súlyának köszönhetően a közös valuta erősebb és ellenállóképesebb, mint ha az országok más-más fizetőeszközzel rendelkeznének, és így jobban meg tudja óvni őket a külső sokkhatásoktól és a devizapiac kilengéseitől.

Az euróövezethez való csatlakozás feltételei

A közös szabályok értelmében mindegyik EU-ország be fogja vezetni az eurót akkor, amikor gazdasága készen áll erre. Kivétel ezalól Dánia és az Egyesült Királyság: e két ország önkéntes kívülmaradásról állapodott meg a többi EU-állammal.

Az euró bevezetésének egyik feltétele az, hogy az adott országban a hivatalos fizetőeszköz árfolyama már legalább 2 éve stabil legyen. További szigorú feltételek vonatkoznak:

  • a kamatokra,
  • a költségvetési hiányra,
  • az államadósságra és az
  • inflációs rátára.

A határokon átívelő fizetési műveletek költségének csökkentése

Az Európai Központi Bank feladata nem csupán az árstabilitás biztosítása. Az EKB felügyel például arra is, hogy a bankok és ügyfeleik a lehető legolcsóbban utalhassanak át eurót más tagállamokba.

A különösen nagy pénzösszegek átutalásához az EKB és a nemzeti jegybankok valós idejű fizetési rendszert működtetnek TARGET2 néven. A 2015 júniusában induló TARGET2 Securities rendszernek köszönhetően az EU-n belüli értékpapírügyletekre szintén egyetlen, az eurórendszer (az euróövezet központi bankjai és az EKB) által működtetett platformon fog sor kerülni, mégpedig az eddiginél biztonságosabb és hatékonyabb módon.

Az EKB és a Bizottság azon is munkálkodik, hogy az ún. egységes eurófizetési térség (SEPA) Deutsch (de) English (en) français (fr) létrehozása révén az egész kontinensen elősegítse a hatékonyabb és olcsóbb fizetési műveletek térnyerését.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 34 európai országban English minden, euróban lebonyolított fizetésre (banki átutalásra, közvetlen terhelésre, kártyás fizetésre stb.) azonos feltételek vonatkoznak – függetlenül attól, hogy a tranzakciós felek ugyanabban az országban élnek-e vagy sem.

Az oldal tetejére

Gazdasági és monetáris unió és az euró

A kézirat frissítve: 2014. november

A kiadvány a „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról” sorozat része.


Az oldal tetejére



Maradj kapcsolatban

Twitter

  • Európai Bizottság – gazdasági és pénzügyekEnglish (en)

Az oldal tetejére

Segítsen tökéletesíteni honlapunkat!

Megtalálta-e a keresett információt?

IgenNem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?