Gazdasági és monetáris ügyek


Az EU országai összehangolják nemzeti gazdaságpolitikájukat, hogy együtt léphessenek fel a közös problémákkal, például a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válsággal szemben. Az együttműködést 17 tagállam még szorosabbra fűzte azáltal, hogy bevezette a közös valutát, az eurót.

Az EU összes országa tagja a gazdasági együttműködés kereteit megteremtő gazdasági és monetáris uniónak (GMU). Az együttműködés célja:

  • elősegíteni a növekedést és a munkahelyteremtést, valamint magasabb szintű szociális biztonságot teremteni mindenkinek;
  • összehangolt válaszlépéseket kidolgozni a globális gazdasági és pénzügyi kihívásokra;
  • ellenállóbbá tenni az uniós országokat a külső megrázkódtatásokkal szemben.
Interneten keresztül pénzt küldő pár © Imageselect

Az Európai Unió munkájának köszönhetően a szülők ma már olcsóbban utalhatnak át pénzt külföldön tanuló gyermekeiknek.

A válság elleni fellépés összehangolása

A 2008 októberében kirobbant pénzügyi és gazdasági válság kezdete óta a tagállami kormányok az Európai Központi Bankkal (EKB) és az Európai Bizottsággal karöltve azon munkálkodnak, hogy

  • helyreállítsák a stabilitást, és kedvező feltételeket biztosítsanak a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez – ezt az intézkedések koordinálásával és a bankok támogatásával igyekeznek elérni;
  • gondoskodjanak a megtakarítások biztonságáról – a bankszámlákat védő állami garancia minimális összegét fogyasztónként és bankonként 100 ezer euróra emelték;
  • fenntartsák a hiteláramlást, hogy a vállalkozások és a háztartások megfizethető áron jussanak hitelhez; és
  • jobb pénzügyi kormányzási rendszert léptessenek életbe.

Az uniós tagországok kormányai eddig több mint 1,6 billió eurót fordítottak válságkezelésre.

Pénzügyi stabilitásának megőrzése és az euróövezeti állampapírpiacokon tapasztalható feszültségek enyhítése céljából az EU pénzügyi védőhálót is létrehozott a nehézségekkel küzdő tagországok megsegítésére: az Európai Stabilitási Mechanizmus, mely a korábbi ideiglesen eszközök helyébe lépett, ma a világ legnagyobb nemzetközi pénzügyi intézményének számít. A pénzügyi stabilitás megőrzését szolgáló eszköz kapacitása a Nemzetközi Valutaalapból származó hozzájárulásokkal együtt eléri a 750 milliárd eurót. Az Európai Stabilitási Mechanizmus szerves részévé vált annak az átfogó uniós stratégiának, amely az euróövezet pénzügyi stabilitását hivatott fenntartani.

Az eurót használó országok térképe

Az euró előnyei

Az uniós országok nagy részének a közös valuta, az euró a fizetőeszköze. Ez megkönnyítette az Európai Unió számára, hogy összehangoltan reagáljon az egész világot megrázó hitelválságra, és a stabilitás megőrzését is elősegítette. Például ahelyett, hogy az országok külön-külön határozták volna meg valutájuk árfolyamát, az Európai Központi Bank az egész euróövezetben csökkenteni tudta a kamatlábakat, és ma már EU-szerte egységes feltételek mellett valósulhat meg a bankközi hitelezés.

Az uniós polgárok több mint 60%-a él olyan országban, ahol az euró a hivatalos fizetőeszköz. A közös valuta mindenkinek előnyös:

  • az euróövezet területén az embereknek nem kell pénzt váltaniuk, ha hazájukból akár üdülés, akár üzletkötés céljából egy másik euróövezeti országba utaznak, ezáltal pedig időt és pénzt takaríthatnak meg;
  • a határokon átívelő fizetési műveletek így jóval kevesebbe kerülnek (sőt egyes esetekben teljesen ingyenesek);
  • a fogyasztók és a vállalkozások könnyebben összevethetik az árakat, ami arra készteti a termékeikért, illetve szolgáltatásaikért túl sokat kérő cégeket, hogy csökkentsék áraikat.

Az euróövezeti tagság az árstabilitást is garantálja. Az Európai Központi Bank úgy állapítja meg az irányadó kamatlábakat, hogy az euróövezeti infláció középtávon ne haladja meg a 2%-ot. Az Európai Központi Bank kezeli az EU devizatartalékait, és devizapiaci intervenciók révén is befolyásolhatja az euró árfolyamát.

Eurót minden európai uniós polgár számára

Az euróövezeten kívüli uniós országok az elképzelések szerint csatlakozni fognak az övezethez, amint gazdaságuk kész lesz erre. Azok az országok, amelyek 2004-ben, 2007-ben és 2013-ban váltak uniós tagokká, fokozatosan áttérnek az euró használatára. Dánia és az Egyesült Királyság külön politikai megállapodást kötött, melynek értelmében nem csatlakozik az euróövezethez.

Az euró bevezetésének egyik feltétele az, hogy az adott országban a hivatalos fizetőeszköz árfolyama legalább két éven át stabil maradjon. Emellett az euróra áttérni kívánó országoknak más feltételeket is teljesíteniük kell a kamatlábbal, a költségvetési hiánnyal, az inflációval és az államadóssággal kapcsolatosan.

A határokon átívelő fizetési műveletek költségének csökkentése

Az Európai Központi Banknak az árstabilitás mellett arról is gondoskodnia kell, hogy a bankok és ügyfeleik a lehető legolcsóbban utalhassanak át eurót egyik országból a másikba.

A nagyon nagy pénzösszegek átutalásához az EKB és a nemzeti jegybankok valós idejű fizetési rendszert működtetnek, TARGET2 néven. A rendszert a jövőben értékpapír-műveletekhez is igénybe lehet majd venni.

Az EKB az Európai Bizottsággal együttműködve az ún. egységes eurófizetési térség (SEPA) kialakításán dolgozik, hogy elősegítse a hatékony és olcsó fizetési műveletek térnyerését. A végső cél az, hogy valamennyi eurófizetési műveletre azonos feltételek vonatkozzanak, függetlenül attól, hogy banki átutalásról, csoportos beszedésről vagy kártyás fizetésről van-e szó, és ne számítson, hogy a tranzakció belföldi vagy országközi művelet-e. Jelenleg az EU azon munkálkodik, hogy a rendszert a kiterjessze a csoportos beszedéssel történő fizetésre.

Az oldal tetejére

Gazdasági és monetáris unió és az euró

Megjelent: 2013 áprilisában

A kiadvány a „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról” sorozat része.


Az oldal tetejére


Kisfilmek


Maradj kapcsolatban

Twitter

  • Európai Bizottság – gazdasági és pénzügyekEnglish (en)

Az oldal tetejére

Segítsen tökéletesíteni honlapunkat!

Megtalálta-e a keresett információt?

IgenNem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?