Oktatási csereprogramok tanulóknak és tanároknak
Az EU a 2007 és 2013 közötti időszakra közel 13 milliárd eurót különített el az egész életen át tartó tanulás és az egész világra kiterjedő csereprogramok számára. A főbb programok az alábbiak:
-
Leonardo da Vinci:


a szakképzést támogatja, főleg fiatal gyakornokok külföldi vállalatokhoz szervezett kiküldetésén, valamint a képzési intézmények és a vállalatok közötti együttműködési projektek ösztönzésén keresztül.
-
Erasmus:


a hallgatói mobilitást és az egyetemek közötti együttműködést támogatja. A programban 1987 óta 2,5 millióan vettek részt. Egy másik program, az Erasmus Mundus 

pedig a világ minden tájáról érkező posztgraduális hallgatók és oktatók számára teszi lehetővé, hogy olyan mesterfokú képesítést szerezzenek, amelyben legalább három európai egyetem működik közre.
-
Grundtvig:


felnőttképzési programokat, ezen belül elsősorban tagállamok közötti partnerségeket, hálózatokat és mobilitási lehetőségeket finanszíroz.
-
Comenius:


a különböző iskolák és tanáraik közötti együttműködést, a középiskolai diákok cseréjét és az internet segítségével létrejövő iskolai partnerhálózatokat (eTwinning) támogatja.
-
Marie Curie:
a (legalább posztgraduális szintű) kutatók szakképzését támogatja és teremt számukra nemzetközi mobilitási lehetőségeket.
Mindezeken kívül az uniós finanszírozás kiterjed a szakpolitikai együttműködésre, a nyelvtanulásra, az e-tanulásra, valamint a bevált módszerek cseréjére és terjesztésére is.

Elsődleges fontosságú, hogy a szakképzettséget Unió-szerte mindenhol elismerjék.
Üdvözöljük a nem uniós résztvevőket is
A felsorolt programok jelentős része nyitva áll az Unión kívüli országok, különösen az Unióval határos vagy az Unióhoz csatlakozni szándékozó országok diákjai, oktatói és oktatási intézményei előtt. Más kezdeményezések és együttműködési megállapodások keretében az EU a világ mintegy 80 országával szervez csereprogramokat, illetve kínál nekik képzéseket az európai integrációs szerveződésről.
Europass: képesítések és készségek leltára
A képességek és készségek bemutatására szolgáló Europass dosszié megkönnyíti a munkáltatók számára, hogy a külföldi munkavállalók végzettségét beazonosítsa. Ez utóbbiaknak pedig azt teszi lehetővé, hogy külföldi munkakeresés során egységes formátumú dokumentumok segítségével tájékoztassák potenciális munkaadóikat arról, mit tanultak és mit képesek elvégezni. A dosszié az alábbi dokumentumokat tartalmazza:

Az EU a XVI. századi tudósról, Erasmusról nevezte el a külföldi tanulmányokat támogató programját.
Képesítések – cél az összehasonlíthatóság és a megismerhetőség
Az Europass dokumentumok mellett az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszere (EKKR) 

is hozzájárul a tagállami képesítési rendszerek összehasonlíthatóságához. 2012-re az uniós országokban kiadott minden új képesítés hozzárendelhető lesz az EKKR nyolc referenciaszintjének egyikéhez.
Közösen a minőségi oktatásért Európában
Az uniós tagállamok és öt másik állam a szakképzés és a szakoktatás terén bizonyos témákat (pl. európai kreditrendszer, minőségbiztosítási hálózat) közösen vitatnak meg. Az együttműködés neve: „koppenhágai folyamat” 

.
A „bolognai folyamat” keretében az EU pedig 20 országgal működik együtt az európai felsőoktatási térség
létrehozása érdekében. A folyamat célja a más országokban töltött tanulmányi időszakok kölcsönös elismerése, valamint az összehasonlítható képesítések és az egységes minőségi követelmények bevezetése.
Tudományos és innovációs társulások
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet
(EIT) – amelynek célja a kiválóság elősegítése a felsőoktatás, a kutatás és az innováció területén – a 2008–2013 időszakban 309 millió euró uniós támogatásban részesül.
Az EIT egyetemekből, kutatóintézetekből, vállalatokból és alapítványokból álló „tudományos és innovációs társulások” létrehozásával segíti a kutatási eredmények piaci hasznosítását.
Az első időszakban az éghajlatváltozás, a megújuló energiaforrások, illetve az információs és kommunikációs technológiák következő generációja jelenti majd a társulások tevékenységének fő csapásirányát.
Több lehetőség a fiatalok számára
A Mozgásban az ifjúság
kezdeményezés a fiatalok foglalkoztatási helyzetét és az oktatás színvonalát hivatott javítani. Ezért:
- biztosítani kívánja, hogy az oktatás és a képzés során elsajátított készségek és képességek összhangban álljanak azzal, amire a társadalomnak szüksége van,
- azt kívánja elérni, hogy minél több fiatal tanuljon vagy végezzen szakmai gyakorlatot külföldön az uniós ösztöndíjak kínálta lehetőségekkel élve,
- arra ösztönzi az uniós tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket az oktatás és az elhelyezkedés közötti átmenet megkönnyítésére.
Az oktatáson és a mobilitáson túl
Az EU ifjúsági stratégiája
(2009) és az Európai Ifjúsági Paktum (2005) közös elveket fogalmazott meg a fiatalok lehetőségeinek kapcsán.
A stratégia:
- ágazatokon átívelő megközelítést javasol, amelynek keretében az EU az európai fiatalok számára releváns szakpolitikai területeken (oktatás, foglalkoztatás, egészségügy, kultúra, önkéntesség, társadalmi szerepvállalás, társadalmi befogadás stb.) rövid és hosszú távú intézkedéseket foganatosít
- hangsúlyozza a munkatapasztalat
fontosságát
- meghatározza az uniós szintű ifjúságpolitikák jobb végrehajtására irányuló intézkedéseket
- felkéri az uniós tagállamokat, hogy folytassanak párbeszédet
a fiatalokkal
- felszólítja a tagállamokat, hogy az ifjúságpolitika
több kutatáson, valamint tényeken alapuljon.
A Cselekvő ifjúság 

a fiatalok aktív polgári szerepvállalását kívánja előmozdítani és olyan projekteket támogat, amelyek a fiatalok európai polgári identitástudatát hivatottak növelni (pl. a külföldi önkéntes munka népszerűsítése az Európai Önkéntes Szolgálaton keresztül). Az EU 2007 és 2013 között összesen közel 900 millió eurót fordított ilyen tevékenységekre.