A kisegítő lehetőségek eszközei
A szolgáltatás eszközei
Nyelvválasztás
Navigációs útvonal
Oktatáspolitikájukat a tagállamok maguk alakítják ki, de az EU segítséget nyújt nekik ahhoz, hogy közös célokat határozzanak meg, és megosszák egymással a bevált módszereket. Az EU jövőbeni gazdasági sikere függ attól, hogy elég jól képzett-e a lakosság, és fel tudjuk-e venni a versenyt a globalizált tudásalapú gazdaság többi szereplőjével.
Az EU ezenkívül programok finanszírozásával segíti az embereket, hogy tanulmányokat, szakmai gyakorlatot vagy önkéntes munkát végezhessenek külföldön, továbbá a nyelvtanulás és az elektronikus távoktatás ügyét is előmozdítja.
Az EU a 2007 és 2013 közötti időszakra közel 13 milliárd eurót különített el az egész életen át tartó tanulás és az egész világra kiterjedő csereprogramok számára. A főbb programok:
a szakképzést támogatja, főleg fiatal gyakornokok külföldi vállalatokhoz való kiküldetésének, valamint képzési intézmények és vállalatok közötti együttműködési projektek ösztönzésével.
1987 óta 2,5 millió diák és egyetemi dolgozó vett részt az Erasmus-programban. Erasmus Mundus
: lehetővé teszi a világ bármely országának posztgraduális hallgatói és oktatói számára, hogy európai egyetemeken mesterfokozatot, illetve tudományos fokozatot szerezzenek.
felnőttképzési programokat, ezen belül elsősorban tagállamok közötti partnerségeket és hálózatokat finanszíroz.
iskolák, illetve tanáraik közötti együttműködési kezdeményezéseket, középiskolai diákcseréket és internetes iskolai partnerségeket (eTwinning) támogat.
Elsődleges fontosságú, hogy a szakmai képesítéseket EU-szerte elismerjék.
A felsorolt programok nagy része nem uniós – különösen az Unióval határos vagy az Unióhoz csatlakozni kívánó – országok hallgatói, oktatói és oktatási intézményei előtt is nyitva áll. Az EU ezenkívül a világ mintegy 80 országával együttműködve csereprogramokat támogat, illetve képzéseket kínál az európai integrációs folyamatról.
Az Europass dokumentumcsalád segítségével az emberek egységes formában mutathatják be kompetenciáikat és végzettségeiket, ami megkönnyíti a munkaadóknak, hogy felmérjék a más országokból érkező pályázók képzettségét, a munkavállalóknak pedig azt, hogy külföldi állásokra pályázzanak. A dokumentumcsalád tagjai:

Az EU a XVI. századi tudósról, Erasmusról nevezte el a külföldi tanulmányokat támogató programját.
Az Europass dokumentumokon kívül az európai képesítési keretrendszer (EQF)
is elősegíti, hogy az egyes tagállamokban megszerzett képesítések összehasonlíthatóbbak legyenek. Az uniós országokban kiadott minden új képesítés hozzá van rendelve az EQF nyolc referenciaszintjének valamelyikéhez.
33 európai ország (köztük az összes uniós tagállam) vesz részt a szakképzésről folyó eszmecserében, az úgynevezett „koppenhágai folyamatban”
. A tárgyalt témák egyike az európai kreditrendszer és minőségbiztosítási hálózat kialakításának kérdése.
Az EU 20 országgal működik együtt annak érdekében, hogy létrehozza az európai felsőoktatási térséget
. Ezt a célt szolgálja a „bolognai folyamat”, mely a tanulmányi időszakok kölcsönös elismerését, valamint összevethető képesítések és egységes minőségi követelmények bevezetését célozza.
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT)
egyetemekből, kutatóintézetekből, vállalatokból és alapítványokból álló „tudományos és innovációs társulások” létrehozásával segíti a kutatási eredmények piaci hasznosítását. Az intézet elsősorban az éghajlatváltozás, a megújuló energiaforrások, illetve az információs és kommunikációs technológiák következő generációjának témakörére összpontosít. Tevékenységét az EU a 2008–2013-as időszakban 309 millió eurós finanszírozással támogatja.
A Mozgásban az ifjúság
kezdeményezés a fiatalok elhelyezkedési esélyeit és az oktatás színvonalát hivatott javítani. Ezért:
Az EU (2009-ben kialakított) ifjúsági stratégiájával
azt célozza, hogy egyenlő esélyeket teremtsen az oktatásban és a munkaerőpiacon a fiatalok számára, és arra kívánja buzdítani a fiatalokat, hogy legyenek aktív tagjai a társadalomnak, és vegyenek részt a közügyekben.
A Fiatalok lendületben
program a fiatalok aktív polgári szerepvállalását kívánja előmozdítani, és olyan projekteket támogat, amelyek a fiatalok európai uniós polgári identitástudatát hivatottak növelni – jó példa erre az Európai Önkéntes Szolgálat
közvetítésével végzett külföldi önkéntes munka. Az EU 2007 és 2013 között összesen közel 900 millió eurót fordított ilyen tevékenységekre.