Versenypolitika


Az uniós versenyjogi szabályok tisztességes és egyenlő feltételeket hivatottak biztosítani a vállalkozások számára, teret hagyva egyszersmind az innovációnak, az egységes szabványok bevezetésének és a kisvállalkozások növekedésének.

Az uniós szabályok szerint a vállalkozások:

  • nem rögzíthetik az árakat , és nem oszthatják fel a piacot egymás közt,
  • nem élhetnek vissza domináns piaci pozíciójukkal , hogy kiszorítsák kisebb versenytársaikat,
  • nem egyesülhetnek más vállalkozásokkal abban az esetben, ha ezáltal ellenőrzésük alá vonhatnák a piacot .
    Ez a szabály a gyakorlatban a fúziók kis számának létrejöttét akadályozza csak meg. Az Unióban kiterjedt üzleti tevékenységet végző, nagyobb vállalatok kizárólag az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásával egyesülhetnek – még akkor is, ha székhelyük az Unión kívül található.

A kis cégek védelme a nagyokkal szemben

A nagyvállalatoknak tilos visszaélniük kedvező alkupozíciójukkal, és olyan feltételeket szabniuk, amelyek megnehezítenék kisebb üzleti partnereik (beszállítóik vagy ügyfeleik) számára, hogy a nagyvállalat versenytársaival üzleti tevékenységet folytassanak. A Bizottság a fenti esetben büntetést szabhat (és szab) ki a vállalatokra, mivel ez a gyakorlat áremelkedéshez vezet, és/vagy csökkenti a termékválasztékot a fogyasztók számára.

Az EU nemcsak az áruk előállításával és értékesítésével foglalkozó vállalatok, hanem a szellemi szabadfoglalkozásúak (orvosok, jogászok stb.) és a szolgáltatók körében is nyomoz versenyellenes magatartással kapcsolatos ügyekben. Így például a Bizottság ellenőrzi a pénzügyi szolgáltatásokat is, köztük olyan üzletágakat, mint a lakossági banki tevékenység vagy a hitelkártya-ágazat.

Az életképtelen vállalatoknak nem jár támogatás

A Bizottság azt is figyelemmel kíséri, mekkora pénzügyi segítséget (azaz állami támogatást) biztosítanak a tagországok a vállalkozások számára az alábbiak révén:

  • kölcsönök vagy támogatások,
  • adókedvezmények,
  • engedményes áron hozzáférhető termékek, illetve szolgáltatások,
  • hitelgarancia (amelynek révén a kedvezményezett cégek könnyebben juthatnak hitelhez, mint versenytársaik).

Ezek a támogatások gyakran a jó kapcsolatokkal rendelkező cégeket és a befolyásos gazdasági érdekcsoportokat juttatják előnyökhöz a tisztességes piaci versenyt folytató vállalkozások kárára, mégpedig az adófizetők pénzéből. Az ilyen – meg nem érdemelt – támogatások visszaszorításával eredményesen és költséghatékonyan lehet Európa-szerte érvényt szerezni az egyenlő piaci versenyfeltételeknek, és lendületet adni a gazdasági növekedésnek.

Rugalmas szabályok

Ezeket a szabályokat rugalmasan, az ésszerűségi szempontok figyelembevételével kell alkalmazni. Elsősorban arra kell ügyelni, hogy a döntés eredményeként jól járjanak a fogyasztók, és ne szenvedjen kárt a többi vállalkozás. Például a kormányok kisegíthetik a bajba jutott vagy kezdő cégeket, amennyiben azoknak valódi esélyük van arra, hogy előbb-utóbb nyereségesen működjenek, hiszen az ilyen támogatás munkahelyek megőrzését, illetve új munkahelyek létrehozását eredményezi. Nem részesülhetnek állami támogatásban azonban a kilátástalan helyzetű, gazdaságilag életképtelen vállalkozások.

Az általános versenyszabályok alól kivételt képeznek továbbá:

  • azok a cégek, amelyek együttműködnek egymással, hogy egységes műszaki szabványt dolgozzanak ki az egész piacra vonatkozóan,
  • azok a kisvállalkozások, amelyek összefognak egymással azért, hogy jobban megállják a helyüket a piacon nagyobb versenytársaikkal szemben,
  • a kutatási és innovációs kezdeményezések,
  • a regionális fejlesztési projektek.

A szabályok a gyakorlatban

2014-ben a Bizottság közel 430 millió euró összegű bírságot szabott ki a Servier francia gyógyszercégre és öt másik generikus gyógyszergyártóra , mert a szóban forgó cégek versenykorlátozó megállapodást kötöttek a népszerű vérnyomáscsökkentő gyógyszer, a perindopril piacán.

A Bizottság ezen túlmenően kartellvizsgálatot folytatott a származékos pénzügyi termékek piacán. A kartellbe tömörült pénzintézetekkel szemben az a vád merült fel, hogy a derivatívák árának befolyásolása céljából manipuláltak bizonyos irányadó bankközi kamatlábakat – az euróövezeti Euribort, a japán jenben denominált londoni bankközi kamatlábat (JPY Libor), az eurojen alapú tokiói bankközi kamatlábat és a svájci frankban jegyzett Libort.

A Bizottság az utóbbi években több bankot sújtott bírsággal – így a Barclayst, a Deutsche Bankot, a skót RBS-t, a francia Société Générale-t, a UBS-t, a Citigroupot és a JPMorgant. A kiszabott büntetés összege mintegy 1,8 milliárd eurót tett ki (egyes bankoknak végül az eredetinél kevesebb bírságot kellett csak fizetniük, mert a vizsgálat során együttműködtek a hatóságokkal).

Fékek és ellensúlyok

A Bizottság kiterjedt jogköre lehetővé teszi számára, hogy kivizsgálja azokat az eseteket, amikor felmerül az uniós versenyszabályok megszegésének gyanúja, és hogy megálljt parancsoljon a jogsértéseknek. E bizottsági tevékenység felett – melynek arányosságát és indokoltságát belső fékek és ellensúlyok biztosítják – az Európai Bíróság mindenre kiterjedő bírósági felügyeletet gyakorol. A vállalkozások és a tagállami kormányok rendszeresen fellebbeznek a Bizottság döntései ellen, és néha sikerrel járnak.

Az oldal tetejére

Versenypolitika

A kézirat frissítve: 2014. november

A kiadvány a „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról” sorozat része.


Az oldal tetejére



Segítsen tökéletesíteni honlapunkat!

Megtalálta-e a keresett információt?

IgenNem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?