Versenypolitika

Uniós jog a tisztességes piaci magatartásért

Az uniós szabályok szerint a vállalkozások:

• nem rögzíthetik az árakat és nem oszthatják fel a piacot egymás közt,
• nem élhetnek vissza domináns piaci pozíciójukkal, hogy kiszorítsák kisebb versenytársaikat,
• nem egyesülhetnek más vállalkozásokkal abban az esetben, ha ezáltal ellenőrzésük alá vonhatnák a piacot. Ez a szabály a gyakorlatban a fúziók kis számának létrejöttét akadályozza csak meg. Az Unióban jelentős üzleti tevékenységet végző, nagyobb vállalatok kizárólag az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásával egyesülhetnek még akkor is, ha székhelyük az Unión kívül található.

Bizonyos feltételekkel a Bizottság engedélyezheti monopolhelyzet kialakulását, például ha az adott vállalat költséges infrastruktúrát működtet (ezek az ún. „természetes monopóliumok”) vagy ha ez fontos közszolgáltatás biztosításához szükséges. Mindazonáltal:

• A monopolhelyzetben lévő vállalatoknak tudniuk kell igazolni, hogy a többi vállalkozással szemben tisztességes piaci magatartást tanúsítanak.
• A természetes monopóliumok kötelesek mindenki számára hozzáférhetővé tenni infrastruktúráikat.
• A közszolgáltatást biztosító vállalatok a tevékenységükből származó nyereséget nem használhatják fel kereskedelmi műveletek támogatására, mivel ez esetleg lehetővé tenné számukra, hogy versenytársaikénál alacsonyabb árakkal dolgozzanak.

A kis cégek védelme a nagyvállalatokkal szemben

Egyetlen nagyvállalat sem élhet vissza kedvező alkupozíciójával, és szabhat olyan feltételeket, amelyekkel kisebb üzleti partnerei (beszállítói vagy ügyfelei) számára megnehezítené, hogy versenytársaival folytassanak üzleti tevékenységet. A Bizottság a fenti esetben büntetést szabhat (és szab) ki a vállalatokra.

Az EU nemcsak a termékek előállításával és értékesítésével foglalkozó vállalatok körében leplezi le a versenyellenes magatartást, hanem a szellemi szabadfoglalkozást és a szolgáltatások különböző fajtáit is szemmel tartja. Ennek megfelelően a Bizottság ellenőrzi a pénzügyi szolgáltatásokat is, köztük olyan üzletágakat, mint a lakossági banki tevékenység vagy a hitelkártya-ágazat.

Az életképtelen vállalatoknak nem jár támogatás

A Bizottság azt is figyelemmel kíséri, mekkora pénzügyi segítséget (azaz állami támogatást) biztosítanak a tagországok a vállalkozások számára. Ide tartoznak többek között az alábbiak:

• kölcsönök vagy támogatások
• adókedvezmények
• engedményes áron hozzáférhető termékek, illetve szolgáltatások
• hitelgaranciák (amely révén a kedvezményezett cégek könnyebben juthatnak hitelhez, mint versenytársaik)

A kormányok semmilyen körülmények között nem nyújthatnak állami támogatást azoknak a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak, amelyek esetében nincs remény arra, hogy gazdaságilag életképessé válnak.

Kivételek

Az általános előírások alól a Bizottság néhány esetben kivételt tehet:

• engedélyezheti például a vállalatok együttműködését, ha a közös tevékenység az egész piacot lefedő, egységes műszaki szabvány kidolgozására irányul,
• a kis cégek abban az esetben is egyesíthetik erőiket, ha ezáltal fokozzák versenyképességüket a nagyobb cégekkel szemben,
• zöld utat kapnak továbbá a Bizottságtól azok az állami támogatások is, amelyek újonnan indított vagy nehézségekkel küzdő, de reményteljes vállalkozások fellendítésére irányulnak, amennyiben e cégek jövedelmezőségének növelése uniós érdekeket szolgál (pl. munkahelyek létrehozása vagy megőrzése).

A legfontosabb szempont az, hogy a döntés eredményeként jól járjanak a fogyasztók, és ne szenvedjen kárt a többi vállalat. A Bizottság gyakran engedélyez olyan támogatásokat, amelyek a kutatás és fejlesztés fellendítésére, regionális fejlesztésre vagy kisvállalkozások ösztönzésére irányulnak, mivel ezek az EU általános célkitűzéseit szolgálják.

Gyakorlati előnyök

Az Európai Bizottság által vizsgált egyik legjelentősebb versenyjogi ügy a Microsoftot érinti. Az amerikai szoftveróriásnak azért kellett büntetést fizetnie, mert bizonyos szoftvereket árukapcsolásban kínált. A Bizottság megállapította, hogy a Microsoft tisztességtelenül járt el a fogyasztókkal szemben, mivel megfosztotta őket a választás szabadságától, mesterségesen magasan tartotta az árakat, és akadályozta a szoftverpiaci innovációt.

A Bizottság a gépjárműiparban is közbenjárt azért, hogy átláthatóbb legyen az árszabás, aminek eredményeképpen nagy mértékben csökkentek a gépkocsik eladási ára között EU-szerte mutatkozó különbségek.

A Bizottság fellépésének köszönhető az is, hogy az autókereskedők már egyszerre több márka modelljeit is forgalmazhatják, és egyszerre több tagállamban is működtethetnek szalonokat. Ráadásul jelenleg már független kereskedők is forgalmazhatnak alkatrészeket és végezhetnek szervizelést.

Ellenőrzési mechanizmusok

A Bizottság kiterjedt jogköre révén arra törekszik, hogy kivizsgálja azokat az eseteket, amikor felmerül az uniós versenyszabályok megszegésének gyanúja, és megálljt parancsoljon a jogsértéseknek. E tevékenységét az Európai Bíróság vizsgálhatja felül. A vállalkozások és a tagállamok rendszeresen – és esetenként sikerrel – fellebbeznek a bizottsági döntések ellen.

Az oldal tetejére

Uniós intézmények és szervek

• Európai Bizottság
  • M.2. Versenyfeltételek
• Európai Parlament
  • Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
  • Gazdasági és Monetáris Bizottság
• Az Európai Unió Tanácsa
  • Versenyképesség: belső piac, ipar, kutatás és űrpolitika
• Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
  • „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
• Régiók Bizottsága
  • „Gazdaság- és szociálpolitika” (ECOS) szakbizottság

Finanszírozási lehetőségek

• Támogatások
• Közbeszerzési felhívások

Kiadványok, hírlevelek és statisztikák

• Kiadványok
• Hírlevelek
• Statisztikák

Jogszabályok

• Az uniós versenyjogi szabályok összefoglalói
• Hatályos versenyjogi szabályok (teljes szöveg)
• Az Európai Unió működéséről szóló szerződés – 101. cikk (Versenyszabályok), 109. cikk (a versenyre vonatkozó végrehajtási szabályok elfogadására vonatkozó eljárás)