Versenypolitika


Az uniós versenyjogi szabályok tisztességes és egyenlő feltételeket hivatottak biztosítani a vállalkozások számára, teret hagyva egyszersmind az innovációnak, az egységes szabványok bevezetésének és a kisvállalkozások fejlesztésének.

Uniós szabályok a tisztességes piaci magatartásért

Kirakodás teherautóból © Imageselect

Az EU büntetést rótt ki néhány nemzetközi költöztető cégre árrögzítés miatt.

Az uniós szabályok szerint a vállalkozások:

  • nem rögzíthetik az árakat, és nem oszthatják fel a piacot egymás közt,
  • nem élhetnek vissza domináns pozíciójukkal, hogy kiszorítsák kisebb versenytársaikat az adott piacról, 
  • nem egyesülhetnek más vállalkozásokkal abban az esetben, ha ezáltal ellenőrzésük alá vonhatnák a piacot.
    Ez a szabály a gyakorlatban a fúziók kis számának létrejöttét akadályozza csak meg. Az Unióban jelentős üzleti tevékenységet végző nagyobb vállalatok kizárólag az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásával egyesülhetnek még akkor is, ha székhelyük az Unión kívül található. 

A kis cégek védelme a nagyokkal szemben

Tilos a nagyvállalatoknak visszaélniük kedvező alkupozíciójukkal, és olyan feltételeket szabniuk, amelyek megnehezítenék kisebb üzleti partnereik (beszállítóik vagy ügyfeleik) számára, hogy a nagyvállalat versenytársaival üzleti tevékenységet folytassanak. A Bizottság a fenti esetben büntetést szabhat (és szab) ki a vállalatokra, mivel ez a gyakorlat áremelkedéshez vezet, és/vagy csökkenti a választékot a fogyasztók számára.

Az EU nemcsak a termékek előállításával és értékesítésével foglalkozó vállalatok körében leplezi le a versenyellenes magatartást, hanem a szellemi szabadfoglalkozást és a szolgáltatások különböző fajtáit is szemmel tartja. Ennek megfelelően a Bizottság ellenőrzi a pénzügyi szolgáltatásokat is, köztük olyan üzletágakat, mint a lakossági banki tevékenység vagy a hitelkártya-ágazat.

Az életképtelen vállalatoknak nem jár támogatás

A Bizottság azt is figyelemmel kíséri, mekkora pénzügyi segítséget (azaz állami támogatást) biztosítanak a tagországok a vállalkozások számára. Segítségnyújtásnak minősülnek többek között az alábbiak:

  • a kölcsönök és a támogatások,
  • az adókedvezmények,
  • az engedményes áron hozzáférhető termékek, illetve szolgáltatások,
  • a hitelgarancia (amely révén a kedvezményezett cégek könnyebben juthatnak hitelhez, mint versenytársaik).

E támogatások gyakran a jó kapcsolatokkal rendelkező cégeket és a befolyásos gazdasági érdekcsoportokat juttatják előnyös helyzetbe a tisztességes piaci versenyt folytató vállalkozások kárára, mégpedig az adófizetők pénzéből. Az ilyen – visszás hatást produkáló, nem kiérdemelt – támogatások visszaszorításával eredményesen és költséghatékonyan érvényt tudunk szerezni az egyenlő piaci versenyfeltételeknek, és ösztönözni tudjuk a gazdasági növekedést Európában.

Rugalmas szabályok 

Ezeket a szabályokat rugalmasan, az ésszerűségi szempontok figyelembevételével kell alkalmazni. Elsősorban arra kell ügyelni, hogy a döntés eredményeként jól járjanak a fogyasztók, és ne szenvedjen kárt a többi vállalkozás. Például a kormányok kisegíthetik a bajba jutott vagy kezdő cégeket, amennyiben azoknak valódi esélyük van arra, hogy előbb-utóbb nyereségesen működjenek, hiszen az ilyen támogatás munkahelyek megőrzését, illetve új munkahelyek létrehozását eredményezi. Nem részesülhetnek állami támogatásban azonban a kilátástalan helyzetű, gazdaságilag életképtelen vállalkozások.

Az általános versenyszabályok alól kivételt képeznek továbbá:

  • azok a cégek, amelyek együttműködnek egymással annak érdekében, hogy egységes műszaki szabványt dolgozzanak ki az egész piacra vonatkozóan,
  • azok a kisvállalkozások, amelyek összefognak egymással azért, hogy jobban megállják a helyüket a piacon nagyobb versenytársaikkal szemben,
  • a kutatási és innovációs kezdeményezések,
  • a regionális fejlesztési projektek.

A szabályok a gyakorlatban

Az Európai Bizottság által vizsgált egyik legjelentősebb versenyjogi ügy a Microsoftot érinti. Az amerikai szoftveróriásnak azért kellett büntetést fizetnie, mert bizonyos szoftvereket árukapcsolásban kínált. A Bizottság megállapította, hogy a Microsoft tisztességtelenül járt el a fogyasztókkal szemben, mivel megfosztotta őket a választás szabadságától, mesterségesen magasan tartotta az árakat, és akadályozta a szoftverpiaci innovációt.

Autó 3D-s tervrajza ©_Leonello_Calvetti_Dreamstime

Az autóalkatrész-piaci kartellek elleni fellépés a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak egyaránt javát szolgálja.

Ezenkívül a Bizottság nemrégiben bírságot szabott ki több autóalkatrész-gyártóra, amelyek megállapodtak egymással, hogy magasabb árat számláznak a gépjárműgyártóknak az általuk értékesített csapágyakért és kábelkötegekért. Mondani sem kell, hogy az ilyen titkos kartellegyezségek végeredményben az érintett termékek (ez esetben a gépjárművek) fogyasztói árának emelkedését idézik elő. 

Ellenőrzési mechanizmusok

A Bizottság kiterjedt jogköre lehetővé teszi számára, hogy kivizsgálja azokat az eseteket, amikor felmerül az uniós versenyszabályok megszegésének gyanúja, és megálljt parancsoljon a jogsértéseknek. E bizottsági tevékenység jogszerűségét és indokoltságát belső fékek és ellensúlyok biztosítják, és afelett az Európai Bíróság mindenre kiterjedő bírósági felügyeletet gyakorol. A vállalkozások és a tagállamok rendszeresen – és esetenként sikerrel – fellebbeznek a bizottsági döntések ellen.

Az oldal tetejére

Versenypolitika

Közzététel ideje: 2013. július

A kiadvány a „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról” sorozat része.


Az oldal tetejére



Segítsen tökéletesíteni honlapunkat!

Megtalálta-e a keresett információt?

IgenNem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?