Tettekkel az éghajlatváltozás ellen

A károk csökkentése

Az emberi tevékenység felgyorsította az éghajlatváltozást, de a folyamatot soha nem késő lelassítani. Az EU keményen dolgozik azért, hogy tagállamai csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és más országokat is erre biztat. Az EU emellett stratégiát dolgoz ki az éghajlatváltozás hatásainak kezelésére is.

Több intézkedés egyetlen cél érdekében

Az EU vezetői 2020-ra célokat tűztek ki, amelyek „20–20–20 célokként” is ismeretesek. Ezek a következők:

• Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása az 1990-es szinthez képest legalább 20%-kal csökkenjen.
• A megújuló energiaforrások aránya a teljes energiafogyasztáshoz képest 20 %-ra emelkedjen.
• Energiahatékonysági intézkedések révén a felhasznált elsődleges energiák mennyisége az előrevetített szintekhez képest 20%-kal csökkenjen.

Az EU elkötelezte magát, hogy 30%-ra növeli a kibocsátáscsökkentés mértékét, amennyiben a többi nagyobb gazdaság is hasonló vagy megfelelő kibocsátáscsökkentés iránti kötelezettségvállalást tesz. Erről az Egyesült Nemzetek keretében jelenleg folynak a tárgyalások.

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervében az Európai Bizottság felvázolta azokat az új lehetőségeket is, amelyekkel az üvegházhatást okozó gázokat az évszázad közepére 80–95 %-kal lehetne csökkenteni.

Uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer: az ipari kibocsátás csökkentésének elősegítése

A kibocsátáskereskedelmi rendszer az éghajlatváltozás megfékezését célzó uniós stratégia sarokköve. A rendszer segítségével az ipar fokozatosan a lehető legköltséghatékonyabban csökkentheti kibocsátását.

A rendszer keretében az energiaigényes ágazatoknak (pl. villamosenergia-termelés, acél- és cementgyártás) minden évben el kell számolniuk az általuk kibocsátott szén-dioxid mennyiségével. Az alapelv szerint bizonyos mennyiségű kibocsátási egységeket ingyen kapnak, de ha a határértéket túl akarják lépni, a további kibocsátási egységeket a szén-dioxid-piacon kell megvásárolniuk. A kibocsátás ellensúlyozása érdekében egységeket vásárolhatnak olyan projektekből, amelyek a szén-dioxid-kibocsátásnak a fejlődő országokban történő csökkentését célozzák meg.

A kibocsátás-kereskedelmi rendszerhez létrehozása óta (2005) egyre több vállalkozás csatlakozott. 2012-től a légitársaságok is bekapcsolódnak a rendszerbe. A jövőben az ingyenes odaítélés helyett egyre több kvótát árverésen lehet majd megkapni.

Felkészülés az éghajlatváltozás következményeire

Noha még lassíthatjuk az éghajlatváltozást, teljesen megállítani már nem lehet. Ha meg kívánjuk előzni vagy a minimálisra kívánjuk csökkenteni a károkat, hozzá kell igazodnunk a helyzethez. Módosíthatjuk pl. az építési előírásokat a megváltozott éghajlat figyelembevételével, árvízvédelmi rendszereket építhetünk ki, aszálytűrő növényeket termeszthetünk.

Az oldal tetejére

Uniós intézmények és szervek

• Európai Bizottság
  • Tettekkel az éghajlatváltozás ellen
• Európai Parlament
  • Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
• Az Európai Unió Tanácsa
  • Éghajlatváltozás
• Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
  • „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció
• Régiók Bizottsága
  • „Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy” szakbizottság (ENVE)
• Az EU ügynökségei
  • Európai Környezetvédelmi Ügynökség

Kiadványok, hírlevelek és statisztikák

• Kiadványok
• Hírlevelek
• Statisztikák

Forrásszerzési lehetőségek

• Támogatások
• Ajánlati felhívások (közbeszerzés)

Jogszabályok

• Az uniós éghajlat-politikai jogszabályok összefoglalói
• Hatályos éghajlat-politikai jogszabályok
• Az Európai Unió működéséről szóló szerződés – 191 - 193. cikk