Éghajlat-politika


A nemzetközi közösség egyetért abban, hogy az éghajlatváltozásnak nem szabad veszélyes méreteket öltenie. Ennek érdekében megállapodott arról, hogy a hőmérséklet globális emelkedését az iparosodást megelőző időszak hőmérsékletéhez képest legfeljebb 2°C-kal meghaladó szinten kell tartani. Az EU ezért azon fáradozik, hogy csökkentse tagállamai szennyezőanyag-kibocsátását, és hogy határozott fellépésre ösztönözze a többi olyan országot is, amely nagy arányban bocsát szennyező anyagot a levegőbe. Az EU emellett az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásainak kezelésével is foglalkozik.

Gleccser látványában gyönyörködő turista © Digital Vision/Karl Weatherly

Gleccser látványában gyönyörködő turista

Célértékek a környezetbarát növekedés ösztönzésére

Ha már most lépéseket teszünk az éghajlatváltozás feltartóztatása érdekében, azzal hosszú távon humán és pénzügyi veszteségeket előzhetünk meg. A tiszta technológiák iránti kereslet növekedése is lehetőséget biztosít arra, hogy modernizáljuk Európa gazdaságát, valamint környezetbarát növekedést és munkahelyeket teremtsünk.

Az EU kötelező erejű energiaügyi és éghajlat-politikai célokat tűzött ki maga elé 2020-ra, hogy:

  • az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása legalább 20%-kal az 1990-es szint alá csökkenjen,
  • a megújuló energiaforrások aránya a teljes energiafogyasztásban 20%-ra emelkedjen,
  • az energiahatékonyság javításával a felhasznált primer energia mennyisége az előrevetített szintekhez képest 20%-kal mérséklődjön.

Az EU felajánlotta, hogy a 2020-ra kitűzött uniós kibocsátáscsökkentés mértékét 20%-ról 30%-ra növeli, amennyiben a többi nagyobb gazdaság is hajlandó méltányos részt vállalni a szennyezőanyag-kibocsátás mérséklésére irányuló globális erőfeszítésből.

Hosszú távon azonban ez nem elég. Ahhoz, hogy az éghajlat-változás ne öltsön veszélyes méreteket, a világ országainak jóval nagyobb mértékben kell csökkenteniük szennyezőanyag-kibocsátásukat. Az EU ezért vállalja, hogy 2050-re kibocsátását 80–95%-kal az 1990-es szint alá viszi, amennyiben a fejlődő országok részt vesznek ebben az erőfeszítésben.

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervében DeutschEnglishfrançais a Bizottság részletezi, hogyan érhető el a lehető legköltséghatékonyabban ez a célkitűzés.

A Bizottság ezen túlmenően új éghajlat- és energiapolitikai célértékeket tűzött ki 2030-ra. E célértékek között említhetők a következők:

  • az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest 40%-kal csökkenteni kell,
  • a megújuló energiaforrásokból származó energia arányát legalább 27%-ra kell növelni,
  • tovább kell javítani az energiahatékonyságot.

E javaslatot jelenleg az Európai Parlament és a tagállami kormányok is tárgyalják.

Kibocsátáskereskedelem: a kibocsátás csökkentése a legkisebb ráfordítással

A 2005-ben létrehozott kibocsátáskereskedelmi rendszer az éghajlatváltozás megfékezését célzó uniós stratégia sarokköve. A rendszer segítségével az ipar fokozatosan és a legkisebb költségek mellett csökkenti kibocsátását.

A rendszer keretében az energiaigényes ágazatok (pl. a villamosenergia-termelés, valamint az acél- és cementgyártás) által kibocsátható szén-dioxid maximális mennyiségét az EU évente csökkenti. A vállalatoknak el kell számolniuk az általuk kibocsátott összes szén-dioxiddal, ami arra ösztönzi őket, hogy minimalizálják a kibocsátást. Bizonyos ágazatok meghatározott mennyiségig ingyen bocsáthatnak ki szén-dioxidot. Ha a határértéket túl akarják lépni, a további kibocsátási egységeket árverésen vagy a szén-dioxid-piacon kell megvásárolniuk.

Felkészülés az éghajlatváltozás következményeire

Ha mától egyetlen tonna üvegházhatású gázt sem bocsátanánk ki, a légkörben eddig felhalmozódott gázok még akkor is évtizedekig kedvezőtlen hatással lennének az éghajlatra. Ezért nincs más választásunk: alkalmazkodnunk kell a klímaváltozáshoz. Számos területen szükség van lépésekre, egyebek mellett például a megváltozott éghajlati viszonyokhoz igazodva módosítani kell az építési előírásokat, árvízvédelmi rendszereket kell kiépíteni, másutt pedig aszálytűrő növényeket kell nemesíteni. A Bizottság stratégiát dolgozott ki, amely az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást hivatott elősegíteni és megkönnyíteni az EU egészén belül.

Az oldal tetejére

Éghajlat-politika

Közzététel ideje: 2013. július

A kiadvány a „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról” sorozat része.


Az oldal tetejére



Kapcsolódó témák

Segítsen tökéletesíteni honlapunkat!

Megtalálta-e a keresett információt?

IgenNem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?