A kisegítő lehetőségek eszközei
A szolgáltatás eszközei
Nyelvválasztás
Navigációs útvonal
Az Európai Unió sok-sok év alatt fokozatosan saját kül- és biztonságpolitikát alakított ki, melynek révén egységesen tud megnyilatkozni és fellépni a világ színpadán.
Ha a 27 uniós tagállam egyetlen egységként, az Európai Unió szintjén cselekszik, tetteinek jóval nagyobb a súlya és a hatása, mint amikor 27 különböző szakpolitikát követve külön-külön tesz lépéseket.
A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés létrehozta az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének posztját, és ezáltal még jobban megerősítette az Európai Unió közös kül- és belpolitikáját. Ezzel egyidejűleg a Lisszaboni Szerződés az európai diplomáciai szolgálatot, az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) is életre hívta.
Béke és biztonság
Az EU kül- és biztonságpolitikájának az a feladata, hogy óvja a békét, világszerte erősítse a biztonságot, ösztönözze a nemzetközi együttműködést, továbbá hogy elősegítse a demokratikus viszonyok meghonosodását, a jogállamiság megszilárdulását, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok érvényre jutását.

Uniós választási megfigyelők Sierra Leonéban 2012-ben. Az EU világszerte elősegíti a demokratikus értékek térnyerését és az emberi jogok érvényre jutását.
Diplomácia és partnerség
Az EU kulcsfontosságú szereplő a nemzetközi színtéren, legyen szó a globális felmelegedésről vagy a közel-keleti konfliktusról. Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának alapjául a diplomácia szolgál. Ez azt jelenti, hogy az EU elsősorban diplomáciai úton igyekszik megoldani a konfliktusokat és elősegíteni a kölcsönös megértést, és amennyiben szükséges, ehhez a kereskedelem, a segítségnyújtás, valamint a biztonság- és a védelempolitika révén rendelkezésre álló lehetőségeket is igénybe veszi. A világon az EU biztosítja a legtöbb fejlesztési segélyt, ami egyedülálló lehetőséget teremt számára ahhoz, hogy együttműködést kezdeményezzen a fejlett országokkal.
A 27 tagállamot tömörítő Európai Unió gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi súlyánál fogva komoly erőnek számít a világon. Kereskedelmi forgalmát tekintve világelső, és az euró révén a pénzforgalom második legfontosabb valutájával rendelkezik. Az EU fontos szerepet játszik a nemzetközi színtéren, és súlya egyre jobban növekszik annak köszönhetően, hogy tagállamai mind nagyobb mértékben hoznak közös külpolitikai döntéseket.
Az EU partneri kapcsolatokat ápol mindazokkal az országokkal, amelyek – régóta vagy újonnan – kulcsfontosságú szerepet játszanak a nemzetközi színtéren. Ezen országok mindegyike másként viszonyul a világhoz, és mindegyikének megvannak a maga érdekei. Az Unió arra törekszik, hogy a partnerségek a kölcsönös érdekeken és előnyökön alapuljanak, illetve hogy e kapcsolatokban mindkét félnek egyaránt legyenek jogai és kötelességei.
Az EU rendszeresen tart csúcstalálkozót az Amerikai Egyesült Államokkal, Japánnal, Kanadával, Oroszországgal, Indiával és Kínával, és számos területen ápol kapcsolatokat ezekkel és más országokkal is, az oktatástól a környezetvédelmen, a biztonság- és védelempolitikán, valamint a bűnüldözésen át azt emberi jogokról folytatott párbeszédig.
Az Unió a világ számos válságövezetébe küldött már békefenntartó missziót. 2008 augusztusában az uniós közvetítéssel létrejött tűzszüneti megállapodás vetett véget a Grúzia és Oroszország között kirobbant harcoknak, és az EU megfigyelőket is küldött a két ország közötti helyzet alakulásának nyomon követése céljából (lásd: az Európai Unió grúziai megfigyelő missziója
). Az Unió ezen túlmenően humanitárius segítséget nyújtott a harcok miatt lakóhelyüket hátrahagyni kényszerülő menekülteknek.
Az Európai Unió a balkáni helyzet alakításában is vezető szerepet játszik. A térségben hét országban finanszíroz segítségnyújtási projekteket azzal a céllal, hogy előmozdítsa az itt élő társadalmak stabilizációját, 2008 decemberében pedig 1900 fős rendőri és igazságügyi erőt küldött Koszovóba (EULEX Kosovo
) a közrend fenntartásának elősegítése érdekében.

A koszovói EULEX misszió egyik tagja szórólapot oszt, mely azt ismerteti, milyen szerepet tölt be az EU a Nyugat-Balkán újjáépítésében.
Az Európai Unió nem rendelkezik állandó hadsereggel. Ehelyett – közös biztonság- és védelempolitikájának keretében – eseti alapon létrehozott fegyveres erőkre támaszkodik, melyek állományát az uniós tagországok bocsátják rendelkezésére a következő célokra:
E missziók mindegyike hozzájárulhat a terrorizmus elleni küzdelemhez, mely egyes esetekben a terrorizmus ellen saját területükön küzdő harmadik országok támogatása révén valósul meg.

Afganisztánban az EU segítséget nyújt a bírói és a rendőri testület tagjainak képzéséhez.
Az elmúlt évtizedben az EU három kontinensen összesen 23 polgári missziót és katonai műveletet indított válsághelyzetek kezelése céljából. Példaként említhető a szökőár utáni békeépítés Acehben, a menekültek védelme Csádban, illetve a kalóztámadások elleni küzdelem Szomália és az Afrika szarvát alkotó többi ország partjai mentén
. Az EU egyre nagyobb szerepet játszik világszerte a biztonság megteremtésében.
2007 januárja óta az Unió két – egyenként 1500 főből álló – harci egységet is bevethet gyorsreagálású művelet végrehajtása céljából, és szükség esetén arra is módja van, hogy szinte egyidejűleg megindítsa a két műveletet. A bevetésről az uniós tagországoknak az Európai Unió Tanácsában ülésező miniszterei döntenek.
Az EU nemcsak Oroszországgal, hanem Grúziával, Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Moldovával, Ukrajnával és Fehéroroszországgal is a kapcsolatok elmélyítésére törekszik. 2008 augusztusában Oroszország és Grúzia között háború robbant ki, aminek az EU közvetítésével megkötött fegyverszünet vetett véget. A háború kapcsán, melynek lezárultával az Unió megfigyelő missziót küldött Grúziába, komoly aggályok merültek fel a térség stabilitását illetően. Az EU jelentős támogatást kínál ezen országok számára, és szabadkereskedelmi megállapodások megkötését helyezi kilátásba abban az esetben, ha az említett országok politikai és gazdasági reformokat hajtanak végre a demokrácia megerősítése céljából.
A 2011. évi arab tavasz eseményeinek nyomán az EU újraindította az európai szomszédságpolitikát annak érdekében, hogy szolidaritásáról biztosítsa a demokrácia híveit. Az európai szomszédságpolitika arra hivatott, hogy – politikai társulás, gazdasági integráció, illetve a mobilitás növelése révén – szorosabbra fűzze az EU és a vele keleten és délen szomszédos országok közötti kapcsolatokat. Az újraindított szomszédságpolitika további uniós támogatást helyezett kilátásba a politikai és gazdasági reformok mellett elkötelezett szomszédos országoknak, és az ott élő emberekkel folytatott párbeszéd elmélyítését célozta meg.
Létrejött az EU–Tunézia munkacsoport, melynek az a feladata, hogy összehangolja a demokratikus államrendre való áttérésen és a gazdaság helyreállításán dolgozó Tunéziának szánt európai uniós és nemzetközi támogatást. 2012 novemberében hasonló célból létrejött az EU–Egyiptom munkacsoport.
Az EU azokat a nemzetközi erőfeszítéseket is támogatja, amelyek a közel-keleti béke megteremtésére irányulnak, az uniós támogatás ebben az esetben azonban más formában valósul meg. Az Unió az ENSZ-szel, az Egyesült Államokkal és Oroszországgal együtt (az ún. közel-keleti kvartett keretében) dolgozik azon, hogy megállapodásra bírja a feleket. Célja, hogy kétállami megoldás jöjjön létre, azaz hogy egymás mellett két állam létezzen, a Palesztin Állam és Izrael.
Az EU ugyanilyen tevékeny szerepet tölt be Irán vonatkozásában is: vezeti az iráni nukleáris program leépítését célzó tárgyalásokat.
Az Európai Unió világszerte szorosabbra igyekszik fonni a regionális tömörülésekkel fennálló kapcsolatait. Különösen igaz ez Ázsia és Latin-Amerika vonatkozásában. Gyorsan fejlődő ázsiai partnereivel az EU ún. megerősített partnerségeket alakított ki. Az ezek alapjául szolgáló megállapodások kiegyenlített viszonyokat biztosítanak a két fél kapcsolatrendszerének gazdasági, politikai, szociális és kulturális elemei között.
Horvátország 2013 júliusában belép az Európai Unióba. Csatlakozásával 28-ra emelkedik majd az EU tagjainak száma. Albánia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró csatlakozási kérelemmel fordult az Európai Unióhoz, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM) és Szerbia pedig ma már hivatalos tagjelölt ország.
Koszovó 2008-ban kinyilvánította függetlenségét Szerbiától, státuszát illetően azonban még nem született nemzetközi megállapodás. A Prisztina és Belgrád közötti párbeszéd élére állva az EU tevékenyen keres diplomáciai megoldást a problémára, és gyakorlati segítséget nyújt a kérdés rendezéséhez.
Külpolitikai döntéshozatal az Európai Unióban
Az Európai Unióban a legfőbb döntéshozatali szerv az Európai Tanács, melynek tagjait a 27 tagállam állam-, illetve kormányfői alkotják. A Tanács évente négy alkalommal ül össze abból a célból, hogy meghatározza az EU által követendő szakpolitikai elveket és általános szakpolitikai iránymutatásokat.
Catherine Ashton főképviselőnek az a feladata, hogy következetesebbé tegye az uniós külpolitikát. Ennek megfelelően ő elnököl a Külügyek Tanácsában, melynek keretében havi rendszerességgel üléseznek a 27 uniós tagállam külügyminiszterei. A főképviselő az Európai Tanács ülésein is részt vesz, ahol beszámol az aktuális külügyi kérdésekről.

Catherine Ashton uniós főképviselő találkozik Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral – többoldalú együttműködés a béke szolgálatában
Az uniós kül- és biztonságpolitikai döntések túlnyomó többségét egyhangúlag – azaz az összes uniós tagállam egyetértésével – kell elfogadni.
Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) feladatát az jelenti, hogy segítse az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének munkáját. Az EKSZ gyakorlatilag az EU diplomáciai szolgálata. Hálózatát, mely az uniós érdekeket hivatott érvényre juttatni és védelmezni, több mint 141 küldöttség és hivatal alkotja világszerte.