Határozott diplomáciai fellépés
Az EU technikai segítséget nyújt a határellenőrző szerveknek az Ukrajna és Moldova közötti határon.
Az EU kulcsfontosságú szereplő a nemzetközi színtéren, legyen szó a globális felmelegedésről vagy a közel-keleti konfliktusról. Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának alapjául a diplomácia szolgál. Ez azt jelenti, hogy az EU elsősorban diplomáciai úton igyekszik megoldani a konfliktusokat és elősegíteni a kölcsönös megértést, és amennyiben szükséges, ehhez a kereskedelem, a segítségnyújtás, valamint a biztonság- és a védelempolitika révén rendelkezésre álló lehetőségeket is igénybe veszi.
Békefenntartás és stabilizáció
Az Unió a világ számos válságövezetébe indított már békefenntartó missziót. 2008 augusztusában a közvetítésével létrejött tűzszüneti megállapodás vetett véget a Grúzia és Oroszország között kirobbant harcoknak, és az EU megfigyelőket is a helyszínre küldött a két ország közötti helyzet alakulásának nyomon követése céljából (az Európai Unió grúziai megfigyelő missziója 
). Az Unió ezen túlmenően humanitárius segítséget nyújtott a harcok miatt lakóhelyüket hátrahagyni kényszerülő menekülteknek.
Az Európai Unió a balkáni helyzet alakításában is vezető szerepet játszik. A térségben hét országban finanszíroz segítségnyújtási projekteket azzal a céllal, hogy előmozdítsa az itt élő társadalmak stabilizációját, 2008 decemberében pedig 1900 fős igazságügyi és rendőri erőt küldött Koszovóba a közrend fenntartásának elősegítése érdekében (az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziója – EULEX KOSOVO ).
Intervenciós eszközök
Európai uniós békefenntartók érkeznek Csádba.
Az Európai Unió nem rendelkezik állandó hadsereggel. Ehelyett – közös biztonság- és védelempolitikájának keretében – eseti alapon létrehozott fegyveres erőre támaszkodik, melynek állományát az unió tagországok bocsátják rendelkezésére a következő célokra:
- közös leszerelési műveletek,
- humanitárius és mentési feladatok,
- katonai tanácsadói és segítségnyújtási feladatok,
- konfliktusmegelőzés és békefenntartás,
- harcoló erők válságkezelés során kifejtett feladatai – beleértve a béketeremtést is –, valamint a konfliktusok lezárását követően a helyzet stabilizálására irányuló műveletek.
E missziók mindegyike hozzájárulhat a terrorizmus elleni küzdelemhez, ideértve a terrorizmus ellen saját területükön küzdő harmadik országok támogatását is.
Az elmúlt évtizedben az EU három kontinensen összesen 23 polgári missziót és katonai műveletet indított az ott kialakult válsághelyzetek kezelése céljából. Példaként említhető a szökőár utáni békeépítés Acehben, a csádi menekültek védelme, illetve a kalóztámadások elleni küzdelem. Az EU egyre nagyobb szerepet játszik világszerte a biztonság megteremtésében.
2007 januárja óta az Unió, ha az Európai Unió Tanácsa úgy dönt, két – egyenként 1500 főből álló – harci egységet is bevethet gyorsreagálású művelet végrehajtása céljából, és szükség esetén arra is módja van, hogy szinte egyidejűleg megindítsa mindkét műveletet.
A döntés joga a kormányoké
A kül- és biztonságpolitika azok közé a szakpolitikai területek közé tartozik, ahol a fontosabb jogosultságok a tagállamoknál maradnak, bár a döntéshozatali folyamatban szerepet kap az Európai Külügyi Szolgálat és – kisebb mértékben – az Európai Bizottság és az Európai Parlament is. A legfontosabb döntéseket egyhangú szavazással kell meghozni.
Az Unió a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos döntéshozatal szavazati eljárásait rugalmasabbá tette. Ugyanakkor továbbra is a tagországok egyhangú egyetértésére van szükség azon döntések esetében, amelyeknek katonai vagy védelmi vonatkozásai vannak.
Külkapcsolatok
Globális feladat
A 27 tagállamot tömörítő Európai Unió gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi súlyánál fogva komoly erőnek számít a világon. Kereskedelmi forgalmát tekintve világelső, és a pénzforgalom második legfontosabb valutájával rendelkezik. Kereskedelmi és partnerségi megállapodásai révén világszerte sok országgal szoros kapcsolatokat ápol, és évente több mint hét milliárd eurót költ a fejlődő országok segélyezésére.
Az EU fontos szerepet játszik a nemzetközi színtéren, és súlya egyre jobban növekszik annak köszönhetően, hogy tagállamai mind nagyobb mértékben hoznak közös külpolitikai döntéseket.
Kapcsolatépítés Közép-Ázsia köztársaságaival
Az EU partneri kapcsolatokat ápol mindazokkal az országokkal, amelyek – régóta vagy újonnan – kulcsfontosságú szerepet játszanak a nemzetközi színtéren. Ezen országok mindegyike saját világnézeti felfogással és érdekekkel rendelkezik. Az Unió arra törekszik, hogy a partnerségek a kölcsönös érdekeken és előnyökön alapuljanak, illetve hogy e kapcsolatokban mindkét félnek egyaránt legyenek jogai és kötelességei. Az EU rendszeresen tart csúcstalálkozót az Amerikai Egyesült Államokkal, Japánnal, Kanadával, Oroszországgal, Indiával és Kínával, és számos területen ápol kapcsolatokat ezekkel és más országokkal is, az oktatástól a környezetvédelmen, a biztonság- és védelempolitikán, valamint a bűnüldözésen át azt emberi jogok védelméig.
Amerikai Egyesült Államok
Az EU elkötelezte magát amellett, hogy eredményes és kiegyensúlyozott partnerséget épít ki legfontosabb kereskedelmi partnerével, az Amerikai Egyesült Államokkal. A két fél közötti együttműködés több szinten valósul meg:
- a Transzatlanti Gazdasági Tanács
a gazdasági kapcsolatok elmélyítésére irányuló törekvéseket felügyeli;
- a válságkezelés terén megvalósuló együttműködés elmélyítését célzó keretmegállapodás lehetővé teszi, hogy az EU és az Egyesült Államok még szorosabbra fonja együttműködését – például Koszovóban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, illetve azoknak a misszióknak a során, melyeket az Unió a jövőben indít majd közös biztonság- és védelempolitikájának keretében;
- az EU ezen túlmenően keresi annak a módját, hogyan tudja elmélyíteni együttműködését az Egyesült Államokkal az éghajlatváltozás elleni küzdelem, illetve a globális bankrendszer működésének javítása terén.
Oroszország
Kapcsolataik elmélyülését látva az EU és Oroszország arra törekszik, hogy együttműködésük minden téren szorosabbá váljon. Példaként említhetők az alábbi területek:
- energiaellátás,
- beruházások és innováció,
- biztonsági kérdések, úgymint az állandósult konfliktusok kezelése, illetve a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem,
- a környezet védelmével, pl. az éghajlatváltozás megfékezésével kapcsolatos kérdések.
Ami az EU közös biztonság- és védelempolitikáját illeti, az Unió arra törekszik, hogy különleges kapcsolatokat építsen ki Oroszországgal. Ezt a célt szolgálja az együttműködés elmélyítésére irányuló gyakorlati intézkedéseket meghatározó közös biztonságpolitikai menetrend. 2003 óta Oroszország egyes uniós missziókban is szerepet vállalt (pl. Bosznia-Hercegovinában és Csádban).
Az Unió azáltal is védelmezi az emberi jogokat, hogy megfigyelőket küld a világ különböző országaiban megrendezett választásokra.
Kapcsolatépítés keleten
Az EU nemcsak Oroszországgal, hanem Grúziával, Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Moldovával, Ukrajnával és Fehéroroszországgal is a kapcsolatok elmélyítésére törekszik. Az Unió nem tartja a térség stabilitását megnyugtatónak: 2008 augusztusában Oroszország és Grúzia között háború robbant ki, melynek az EU közvetítésével megkötött fegyverszünet vetett véget. A háború lezárultával az Unió megfigyelő missziót küldött Grúziába. Az EU számottevő mértékű támogatást kínál ezen országok számára, és szabad kereskedelmi megállapodások megkötését helyezi kilátásba abban az esetben, ha az említett országok politikai és gazdasági reformokat hajtanak végre a demokrácia megerősítése céljából.
A Földközi-tenger térségével és a Közel-Kelet országaival fennálló kapcsolatok elmélyítéséért
Az Unió a Mediterrán Térségért 
elnevezésű kezdeményezés révén az EU arra törekszik, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatait a közép-keleti térség országaival és észak-afrikai szomszédaival. Az új fórum révén a 27 uniós tagállam 16 másik – rendkívül különböző – országgal működik együtt, köztük Izraellel, Törökországgal és Szíriával. A kezdeményezésben részt vevő országok lakossága együttesen közel 800 millió főre tehető. A fórum közös projekteket indít útnak a földközi-tengeri térség gazdasági újjáélesztése céljából. A projektek többek között a környezetszennyezés felszámolására, kikötőfelújításra, a hajózás fejlesztésére és a napenergia hasznosítására irányulnak. A fórumban az Arab Liga és a Palesztin Hatóság is képviseltetni fogja magát.
Ázsia és Latin-Amerika
Az Európai Unió világszerte szorosabbra igyekszik fonni regionális tömörülésekkel fennálló kapcsolatait. Különösen igaz ez Ázsia és Latin-Amerika vonatkozásában. Gyorsan fejlődő ázsiai partnereivel az EU ún. megerősített partnerségeket alakított ki. Az ezek alapjául szolgáló megállapodások kiegyenlített viszonyokat biztosítanak a két fél kapcsolatrendszerének gazdasági, politikai, szociális és kulturális elemei között.
Az uniós csatlakozásra várva: a Balkán országai
Horvátországot és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot az EU hivatalosan is tagjelölt országnak nyilvánította. Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Szerbia ún. potenciális tagjelölt ország.
Koszovó 2008-ban kinyilvánította függetlenségét Szerbiától, státuszát illetően azonban még nem született nemzetközi megállapodás. Az EU tevékenyen keres diplomáciai megoldást a problémára, és gyakorlati segítséget nyújt a kérdés rendezéséhez.
