Kül- és biztonságpolitika


Az Európai Unió sok-sok év alatt fokozatosan alakította ki külpolitikáját, melynek révén egységesen tud megnyilatkozni és fellépni a világ színpadán. A közös szerepvállalásnak köszönhetően az Uniót alkotó 28 tagország sokkal erőteljesebb hatást tud kifejteni, mintha külön-külön folytatnák szakpolitikai tevékenységüket.

A Lisszaboni Szerződés, mely 2009-ben lépett hatályba, megerősítette az EU kül- és biztonságpolitikáját azáltal, hogy létrehozta:

Béke és biztonság

Kül- és biztonságpolitikája révén az Európai Unió arra törekszik, hogy:

  • óvja a békét, és világszerte erősítse a biztonságot,
  • ösztönözze a nemzetközi együttműködést,
  • továbbá hogy elősegítse:
    – a demokratikus viszonyok meghonosodását,
    – a jogállamiság megszilárdulását,
    – valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok érvényre jutását.

Diplomácia és partnerség

Uniós választási megfigyelő egy pakisztáni szavazóhelyiségben, 2013-ban © EU

Uniós választási megfigyelő a 2013. évi pakisztáni országgyűlési választásokon

Az EU kulcsfontosságú szereplő a nemzetközi színtéren, legyen szó az iráni nukleáris programról, az Afrika szarva régió és azon belül Szomália stabilizációjáról vagy a globális felmelegedésről. Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának rendeltetése, hogy elősegítse a konfliktusok megoldását és a kölcsönös megértést. Alapjául a diplomácia szolgál, de céljai eléréséhez – kiegészítő jelleggel – a kereskedelem, a humanitárius segítségnyújtás, valamint a biztonság- és a védelempolitika által kínált eszközöket is segítségül hívja.

A világon az EU nyújtja a legtöbb fejlesztési segélyt, ami kivételesen kedvező helyzetet biztosít a számára ahhoz, hogy együttműködjön a fejlődő országokkal.

A 28 országot tömörítő Európai Unió pusztán demográfiai és gazdasági súlyánál fogva is komoly erőnek számít a világon. Kereskedelmi forgalmát tekintve világelső, és az euró révén a pénzforgalom második legfontosabb valutájával rendelkezik. Mivel tagállamai egyre nagyobb mértékben hoznak közös külpolitikai döntéseket, nemzetközi befolyása is növekszik.

Az EU partnerségi viszonyt ápol azokkal az országokkal, melyek meghatározó szerepet játszanak a nemzetközi színtéren, köztük számos feltörekvő országgal is. Arra törekszik, hogy a partnerségek a kölcsönös érdekeken és előnyökön alapuljanak, illetve hogy e kapcsolatokban mindkét félnek egyaránt legyenek jogai és kötelességei.

Az EU rendszeresen tart csúcstalálkozót az Amerikai Egyesült Államokkal, Japánnal, Kanadával, Oroszországgal, Indiával és Kínával. Nemzetközi kapcsolatrendszere számos területet átível, köztük:

  • az oktatást,
  • a környezetvédelmet,
  • a biztonság- és védelempolitikát,
  • a bűnüldözést,
  • valamint az emberi jogok védelmét.

Békefenntartó missziók

Az Unió a világ számos válságövezetébe küldött már békefenntartó missziót. 2008 augusztusában az uniós közvetítéssel létrejött tűzszüneti megállapodás vetett véget a Grúzia és Oroszország között kirobbant harcoknak, és az EU megfigyelőket is küldött a két ország közötti helyzet alakulásának nyomon követése céljából (lásd: az Európai Unió grúziai megfigyelő missziója RUEnglish). Az Unió ezen túlmenően humanitárius segítséget nyújtott a harcok miatt lakóhelyüket hátrahagyni kényszerülő menekülteknek.

A balkáni régióban az EU hét országban finanszíroz projekteket azzal a céllal, hogy előmozdítsa a társadalmi stabilizációt, a közrend fenntartásának elősegítése érdekében pedig ütőképes rendőri és igazságügyi erőt küldött Koszovóba (EULEX Kosovo SREnglish, az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziója).

Intervenciós eszközök

A koszovói EULEX misszió egyik tagja szórólapot ad egy kocsiban ülő férfinek © EU

A koszovói EULEX misszió egyik tagja szórólapot oszt, mely azt ismerteti, milyen szerepet tölt be az EU a Balkán újjáépítésében.

Az Európai Unió nem rendelkezik állandó hadsereggel. Ehelyett – közös biztonság- és védelempolitikájának françaisEnglishkeretében – eseti alapon létrehozott fegyveres erőkre támaszkodik, melyek állományát az uniós tagországok bocsátják rendelkezésére a következő célokra:

  • közös leszerelési műveletek,
  • humanitárius és mentési feladatok,
  • katonai tanácsadói és segítségnyújtási feladatok,
  • konfliktusmegelőzés és békefenntartás,
  • válságkezelés, beleértve a béketeremtést is, valamint a konfliktusok lezárását követően a helyzet stabilizálására irányuló műveletek.

2003 óta az EU három kontinensen összesen kb. 30 polgári missziót és katonai műveletet indított válsághelyzetek kezelése céljából. Példaként említhetők a következők:

  • szökőár utáni békeépítés Indonéziában,
  • a menekültek védelme Maliban és a Közép-afrikai Köztársaságban,
  • a kalóztámadások elleni küzdelem Szomália és az Afrika szarvát alkotó többi ország françaisEnglish partjai mentén.

Az EU világszerte egyre nagyobb szerepet játszik a biztonság megteremtésében.

2007 januárja óta az Unió két – egyenként 1500 főből álló – harccsoportot is be tud vetni gyorsreagálású művelet végrehajtása céljából. Szükség esetén a két műveletet szinte egyidejűleg meg tudja indítani. A bevetésről az uniós tagországoknak az Európai Unió Tanácsában ülésező miniszterei döntenek.

Keleti partnerség

A bővítéseknek köszönhetően az EU közelebbi szomszédságba került a Kelet-Európában és a Dél-Kaukázusban fekvő országokkal. Ezeknek az országoknak a biztonsága, stabilitása és jóléte egyre nagyobb hatást gyakorol az Unió biztonságára, stabilitására és jólétére. Az uniós külpolitika egyik kiemelten fontos törekvése, hogy elmélyüljenek az EU és a keleti partnerországok – Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna – közötti kapcsolatok.

A Földközi-tenger térségével és a Közel-Kelet országaival fennálló kapcsolatok elmélyítése

Rendőrképzésben részt vevő afgán nők, egyikük az európai uniós rendőri misszió, az EUPOL állományába tartozó rendőrnővel beszélget © EU

Afgán rendőr-akadémia által rendőrnők számára indított vezetőképző tanfolyam

A 2011. évi arab tavasz eseményeinek nyomán az EU újraindította az európai szomszédságpolitikát DeutschEnglishfrançaisannak érdekében, hogy szolidaritásáról biztosítsa a demokrácia híveit ezekben az országokban. Az európai szomszédságpolitika arra irányul, hogy szorosabbra fűzze az EU és a vele keleten, illetve délen szomszédos országok közötti kapcsolatokat. E cél érdekében a következő lehetőségeket kínálja a partnerországoknak:

  • politikai társulás,
  • gazdasági integráció,
  • a mobilitás elősegítése.

Az EU továbbra is támogatja a demokratizálódási folyamatokat Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, a politikai viszonyokat jellemző súlyos instabilitás és a gazdasági életben jelentkező komoly nehézségek ellenére.

Létrejött az EU–Tunézia munkacsoport, mely azon fáradozik, hogy összehangolja a demokratikus államrendre való áttérésen és a gazdaság helyreállításán dolgozó Tunéziának szánt európai uniós és nemzetközi támogatást. 2012 novemberében hasonló célból létrejött az EU–Egyiptom munkacsoport is.

Az EU azokat a nemzetközi erőfeszítéseket is támogatja, amelyek a közel-keleti béke megteremtésére irányulnak, az uniós támogatás ebben az esetben azonban más formában valósul meg. Az Unió a kétállami megoldást szorgalmazza, azaz hogy egymás mellett két állam létezzen, a Palesztin Állam és Izrael. Az EU az ENSZ-szel, az Amerikai Egyesült Államokkal és Oroszországgal együtt (az ún. közel-keleti kvartett keretében) dolgozik azon, hogy megállapodásra bírja a feleket.

2013 első felében Irán nukleáris programja volt az egyik legjelentősebb feszültségforrás nemzetközi viszonylatban. Novemberben mérföldkőnek számító megállapodás jött létre Irán és a nemzetközi közösség között, mely az első lépést jelenti a helyzet megoldása felé vezető úton. Ez a siker arról tanúskodik, milyen eredményesen vezette az EU a béketárgyalásokat a nemzetközi közösség nevében.

Ázsia és Latin-Amerika

Az Európai Unió szorosabbra igyekszik fonni az ázsiai és a latin-amerikai regionális tömörülésekkel fennálló kapcsolatait. Gyorsan fejlődő ázsiai partnereivel ún. megerősített partnerségeket alakított ki. Az ezek alapjául szolgáló megállapodások gazdasági, politikai, szociális és kulturális elemeket is tartalmaznak.

Úton az EU-csatlakozás felé: a Balkán országai

Horvátország 2013 júliusában belépett az Európai Unióba. Csatlakozásával 28-ra emelkedett az EU tagjainak száma. Albánia és Bosznia-Hercegovina csatlakozási kérelemmel fordult az Európai Unióhoz, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM), Montenegró és Szerbia pedig ma már hivatalosan tagjelölt országnak minősül.

2013-ban áttörés következett be a Szerbia és Koszovó közötti párbeszédben. Noha Koszovó 2008-ban kinyilvánította függetlenségét Szerbiától, nemzetközi státuszát illetően továbbra sincs döntés. Az EU állhatatosan közvetített a két fél között, s ezt a munkát 2013 áprilisában történelmi megjelenésű megállapodás koronázta meg. Ez mindenekelőtt Catherine Ashton főképviselő és a szerb, valamint a koszovói miniszterelnök kitartó erőfeszítéseit dicséri, továbbá az EU mély elkötelezettségét aziránt, hogy a Nyugat-Balkánon elmélyüljön a béke és a megbékélés. A megállapodás azt is jelzi, hogy az európai népek és országok továbbra is arra törekednek, hogy szorosabbra fonják kapcsolataikat az Európai Unióval.

Külpolitikai döntéshozatal az Európai Unióban

Az Európai Unióban a legfőbb döntéshozatali szerv az Európai Tanács, melynek tagjait a 28 tagállam állam-, illetve kormányfői alkotják. Az Európai Tanács évente négy alkalommal ül össze abból a célból, hogy meghatározza a követendő szakpolitikai elveket és kidolgozza az általános iránymutatásokat.

Catherine Ashton uniós főképviselő és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár kezet fog egymással © EU

Catherine Ashton uniós főképviselő találkozik Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral: többoldalú együttműködés a béke szolgálatában

A főképviselőnek az a feladata, hogy következetesebbé tegye az uniós kül- és biztonságpolitikát. Ennek megfelelően ő elnököl a Külügyek Tanácsában, mely havi rendszerességgel ül össze. (A Külügyek Tanácsát a 28 uniós tagállam külügyminiszterei alkotják.) A főképviselő az Európai Tanács ülésein is részt vesz, ahol beszámol az aktuális külügyi kérdésekről.

Az uniós kül- és biztonságpolitikai döntések túlnyomó többségét az összes uniós tagállam egyetértésével kell elfogadni.

Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) a főképviselő munkáját hivatott támogatni. Az EKSZ gyakorlatilag az EU diplomáciai szolgálata. Hálózatát, mely az uniós érdekeket juttatja érvényre és védelmezi, több mint 139 küldöttség és hivatal alkotja világszerte.

Az oldal tetejére

Az oldal tetejére



Maradj kapcsolatban

Facebook

  • ENPI információs központEnglish (en)

Twitter

  • ENPI információs központEnglish (en)

Az oldal tetejére

Kapcsolódó témák

Segítsen tökéletesíteni honlapunkat!

Megtalálta-e a keresett információt?

IgenNem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?