Audiovizuális és médiapolitika

Televízió és lekérhető (on-demand) szolgáltatások

Az Európai Unió 1989 óta szabályozza sikeresen a határokon átívelő televíziós műsorsugárzást. A szabályokat időközben többször módosítani kellett, mivel a televíziós szolgáltatások kínálata egyre bővült. Ma már számos készüléken, például mobiltelefonon és táblagépen is elérhetőek ezek a szolgáltatások, melyek sorát gazdagítják a lekérhető (on-demand) szolgáltatások is (lásd az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet).

Az irányelv nemzeti jogszabályaik összehangolására kötelezi a tagállamokat annak érdekében, hogy

• a televízió-műsorok és a lekérhető videoszolgáltatások értékesítése ne ütközzön akadályokba az uniós piacon,
• a televíziós csatornák, ha lehet, műsoridejük legalább felét Európában készült filmek és műsorok számára tartsák fenn, és a lekérhető szolgáltatások is népszerűsítsék az európai alkotásokat,
• védelemben részesüljenek a fontos közérdekű célok, például a kulturális sokszínűség,
• a fontos eseményeket – például az olimpiai játékokat és a futball-világbajnokságot – ne csak fizetős csatornák közvetítsék, hogy azokat a lakosság túlnyomó többsége figyelemmel követhesse,
• védjék a kiskorúakat az erőszakos, illetve a pornográf tartalmú műsoroktól: ezeket késő éjszaka kell vetíteni, illetve a TV távirányítójába beépített szerkezet segítségével korlátozni kell a hozzáférést,
• ha televíziós műsorban valakit igazságtalan bírálat ér, biztosítva legyen számára a válaszadás joga,
• minden audiovizuális médiaszolgáltató tartson be bizonyos hirdetési alapszabályokat (az emberi méltóság tisztelete, az alkohol- és dohánytermékek, valamint a gyógyszerek reklámozására vonatkozó korlátozások stb.),
• a csatornák óránként legfeljebb 12 percnyi reklámot sugározhassanak (engedélyezett maximális idő).

Közszolgálati műsorszolgáltatás

Az EU tagállamai a közszolgálati műsorszolgáltatás melletti elkötelezettségüket az 1999-ben hatályba lépett Amszterdami Szerződésben is kifejezésre juttatták. A szerződés megerősíti, hogy a közcélú műsorszolgáltatásnak nagy szerepe van a demokratikus, társadalmi és kulturális igények kielégítésében, és emellett útját állja annak, hogy az ágazatot egy vagy több nagy szereplő uralhassa.

A tagállamok nyújthatnak pénzügyi támogatást a közszolgálati műsorszolgáltatóknak, feltéve ha a támogatás a közszolgálati feladatok ellátását szolgálja, nem akadályozza a szokásos kereskedelmi gyakorlat folytatását, és nem torzítja a műsorszolgáltatók közötti versenyt.

Európai tartalmak (a "kulturális kivétel" elve)

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv minimumkvótákat ír elő arra nézve, milyen arányban kell a szolgáltatóknak európai műsorokat programra tűzniük, ugyanis félő, hogy hasonló intézkedések híján az amerikai produkcióknak jutna a főszerep az európai piacon. Jóllehet az EU tagállamaiban több filmet forgatnak, mint az Egyesült Államokban, az európai mozik bevételének 75%-a amerikai alkotásokból származik.

Az EU részes fele a kulturális kifejezési formák sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezménynek, ezért saját kulturális sokszínűségének védelme és a helyi alkotások támogatása céljából mentességet kapott a Kereskedelmi Világszervezet szabad kereskedelmi szabályai alól. A "kulturális kivétel" elveként ismert mentesség lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy korlátozzák a kulturális termékek, például filmek behozatalát.

A 2007 és 2013 közötti időszakra szóló MEDIA program

A MEDIA programon keresztül a színvonalas európai filmek és televíziós műsorok támogathatók. A program célja a filmgyártás és műsorkészítés, valamint az alkotások terjesztésének ösztönzése Európában, és az európai filmek, egyéb audiovizuális alkotások és az új digitális technológiák népszerűsítése.

A 2011 és 2013 közötti időszakra szóló, 15 millió eurós költségvetésű új MEDIA Mundus program abból kovácsol tőkét, hogy az audiovizuális ágazat egyre nagyobb érdeklődést mutat a világszintű együttműködés és az abban rejlő lehetőségek iránt. Mivel ezáltal bővül a kulturális sokszínűséget képviselő termékek kínálata az európai és a nemzetközi piacokon, a fogyasztókat szélesebb választék várja. Emellett az audiovizuális területen dolgozó szakemberek előtt is új üzleti lehetőségek nyílnak - nem csak Európában, de szerte a világon.

Az oldal tetejére

Uniós intézmények és szervek

• Az Európai Bizottság
  • Audiovizuális és médiapolitika
  • MEDIA programok
• Az Európai Parlament
  • Kulturális és Oktatási Bizottság
• Az Európai Unió Tanácsa
  • Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport
• Régiók Bizottsága
  • „Oktatás, ifjúság, kultúra és kutatás” szakbizottság (EDUC)
• Az EU ügynökségei
  • Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA)
  • Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet

Forrásszerzési lehetőségek

• Támogatások
• Ajánlati felhívások (közbeszerzés)

Kiadványok, hírlevelek és statisztikák

• Kiadványok
• Hírlevelek
• Statisztikák

Jogszabályok

• Az uniós audiovizuális és médiapolitikai jogszabályok összefoglalói
• A tudománnyal, a tájékoztatással, az oktatással és a kultúrával kapcsolatos jogszabályok
• Az Európai Unió működéséről szóló szerződés - 167. cikk