Audiovizuális és médiapolitika


Az audiovizuális politikát az egyes tagállamok kormányai alakítják ki nemzeti szinten. Az EU feladata az, hogy alapszabályokat és iránymutatásokat dolgozzon ki a közös érdekek – például a nyitott uniós piacok és a tisztességes verseny – védelmében.

Televízió és lekérhető (on-demand) szolgáltatások

Az Európai Unió 1989 óta szabályozza sikeresen a határokon átívelő televíziós műsorsugárzást. A szabályokat időközben többször módosítani kellett, mivel a televíziós szolgáltatások kínálata folyamatosan bővül. Ma már számos készüléken, például mobiltelefonon és táblagépen is elérhetőek ezek a szolgáltatások, melyek sorát a lekérhető (on-demand) szolgáltatások is gazdagítják (lásd az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet).

Tévét néző gyermek © Shutterstock

Az uniós szabályozás a gyermekek káros tartalmakkal szembeni védelméről is gondoskodik.

Az uniós irányelv nemzeti jogszabályaik összehangolására kötelezi a tagállamokat annak érdekében, hogy:

  • a televízió-műsorok és a lekérhető videoszolgáltatások kereskedelme ne ütközzön akadályokba az uniós piacon;
  • a televíziós csatornák, ha lehet, műsoridejüknek legalább a felét Európában készült filmek és műsorok számára tartsák fenn; a lekérhető szolgáltatások is terjesszék az európai alkotásokat;
  • védelemben részesüljenek a fontos közérdekű célok, köztük a kulturális sokszínűség;
  • a fontos eseményeket – például az olimpiai játékokat és a futball-világbajnokságot – ne csak a fizetős csatornák közvetítsék, hogy bárki figyelemmel követhesse azokat;
  • a kiskorúak védelmet élvezzenek az erőszakos, illetve a pornográf tartalmakkal szemben: az ilyen műsorokat késő éjszaka kell vetíteni, illetve a TV távirányítójába beépített szerkezet segítségével korlátozni kell a hozzáférést;
  • ha televíziós műsorban valakit igazságtalan bírálat ér, biztosítva legyen számára a válaszadás joga;
  • minden audiovizuális médiaszolgáltató tartson be bizonyos hirdetési alapszabályokat (lásd: az emberi méltóság tisztelete, az alkohol- és dohánytermékek, valamint a gyógyszerek reklámozására vonatkozó korlátozások stb.);
  • a csatornák óránként legfeljebb 12 percig sugározhassanak reklámot (engedélyezett maximális reklámidő).
Filmstúdió © Shutterstock

Az EU támogatja az európai filmipart.

Közszolgálati műsorszolgáltatás

Az EU tagországai elkötelezettek a közszolgálati műsorszolgáltatás mellett. Az 1999-ben hatályba lépett Amszterdami Szerződés megerősíti, hogy a közcélú műsorszolgáltatásnak nagy szerepe van a demokratikus, társadalmi és kulturális szükségletek kielégítésében és a médiapluralizmus megőrzésében.

A tagállamok nyújthatnak pénzügyi támogatást a közszolgálati műsorszolgáltatóknak, feltéve hogy a támogatás közszolgálati célokat szolgál, nem akadályozza a szokásos kereskedelmi gyakorlat folytatását, és nem torzítja a műsorszolgáltatók közötti versenyt.

Európai tartalmak (a „kulturális kivétel” elve)

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv minimumkvótákat ír elő arra nézve, milyen arányban kell a szolgáltatóknak európai műsorokat programra tűzniük, ugyanis félő, hogy hasonló intézkedések híján az amerikai produkcióknak jutna a főszerep az európai piacon. Jóllehet az EU tagállamaiban több filmet forgatnak, mint az Egyesült Államokban, az európai mozik bevételének 75%-a amerikai alkotásokból származik.

Az EU – a kulturális kifejezési formák sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény részes feleként – saját kulturális sokszínűségének védelme és a helyi alkotások támogatása céljából mentességet kapott a Kereskedelmi Világszervezet szabadkereskedelmi szabályai alól. A „kulturális kivétel” néven ismert mentesség lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy korlátozzák a filmek és más kulturális termékek behozatalát.

A 2007 és 2013 közötti időszakra szóló MEDIA program

A MEDIA program révén az EU anyagilag támogatja a színvonalas európai filmeket és televíziós műsorokat. A program célja a filmgyártás és műsorkészítés, valamint a film- és műsorterjesztés ösztönzése Európában, és az európai filmek, egyéb audiovizuális alkotások és az új digitális technológiák népszerűsítése.

A 2011 és 2013 közötti időszakra szóló, 15 millió eurós költségvetésből gazdálkodó új MEDIA Mundus program English abból kovácsol tőkét, hogy az audiovizuális ágazat egyre nagyobb érdeklődést mutat a globális együttműködés és az abban rejlő lehetőségek iránt. A program elősegíti, hogy bővüljön a kulturális sokszínűséget képviselő termékek kínálata az európai és a nemzetközi piacokon, aminek köszönhetően szélesebb választék áll a fogyasztók rendelkezésére. Emellett az audiovizuális területen dolgozó szakemberek előtt is új üzleti lehetőségeket nyit – nemcsak Európában, hanem szerte a világon.

2014 és 2020 között az ún. Kreatív Európa program lép majd a jelenleg futó Kultúra DeutschEnglishfrançais és MEDIA program helyébe. A Kreatív Európa program:

  • 210 millió eurós hitelgarancia-rendszert hoz létre annak érdekében, hogy lendületet kapjon a kulturális ágazatban tevékeny kis- és középvállalkozások számára nyújtott banki hitelezés;
  • több mint 900 millió eurót irányoz elő a filmipar és az audiovizuális ágazat számára (melyek jelenleg a MEDIA program költségvetéséből részesülnek finanszírozásban);
  • hozzávetőleg 500 millió eurót fordít majd a kultúra támogatására.

Az oldal tetejére

Az oldal tetejére



Segítsen tökéletesíteni honlapunkat!

Megtalálta-e a keresett információt?

IgenNem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?