Mezőgazdasági politika

A minőség számít, nem a mennyiség...

Az EU mezőgazdasági politikájának szempontjai módosulnak az évek során, azzal összhangban, ahogy a körülmények változnak Európában. Ma az EU arra összpontosít, hogy agrárpolitikájának segítségével

• a gazdálkodók elegendő mennyiségű, biztonságos és jó minőségű élelmiszert (gabonát, húst, tejtermékeket, zödséget, gyümölcsöt, bort stb.) termeljenek az európai fogyasztók számára, a vidéki gazdaságot sokoldalúbbá tegyék, és a lehető legszigorúbb normákat kielégítő törődéssel viseltessenek a környezettel és az állatokkal szemben;
• a fogyasztók megfelelő információk birtokában dönthessenek arról, milyen élelmiszert vásárolnak maguknak. E cél elérésében fontos szerepet játszanak az önkéntes uniós minőségtanúsító rendszerek. A földrajzi eredetet megjelölő, a hagyományos összetevők vagy módszerek használatát (ezen belül a biogazdaságban történő előállítást) igazoló címkék elősegítik továbbá azt is, hogy az uniós mezőgazdasági termékek versenyképesek legyenek a világpiacon;
• fejlessze az agrár- és élelmiszer-ipari innovációt (és ezt a folyamatot uniós kutatási projektekkel is támogatja), hogy nőjön a termelékenység, és kevesebb terhelés érje a környezetet. Példaként említhető itt a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek és hulladékok energetikai hasznosítására irányuló törekvés;
• ösztönözze a tisztességes kereskedelmi kapcsolatok kialakulását a fejlődő országokkal – amit az uniós exporttámogatások csökkentésével kíván elérni, megkönnyítve ezáltal a fejlődő országoknak, hogy termékeiket eladják.

A jövő kihívásai

A jövőbeli kihívások egyike az, hogy 2050-re a világ élelmiszer-termelését meg kell kétszerezni, mivel nő a népesség, és a jólét terjedésével megugrik a húsfogyasztás, ezzel egyidőben pedig az éghajlatváltozás okozta problémákat (a biodiverzitás csökkenését, a talaj- és vízminőség romlását) is kezelni kell.

E kihívásokra reagálva – és az európai uniós polgárok véleményét figyelembe véve – agrárpolitikájában az Európai Unió 2013-tól nagyobb hangsúlyt helyez:

• a fenntartható gazdálkodási módszerekre;
• az innovációra, a kutatásra és a tudásmegosztásra;
• egy olyan támogatási rendszer kialakítására, amely méltányosabban osztja el a forrásokat az európai gazdálkodók között.

Miért kell az EU költségvetésének ilyen nagy részét a mezőgazdaság támogatására fordítani?

A mezőgazdasági politika kezelése európai uniós szinten, a többi szakpolitikai területnél centralizáltabban történik. Ezt azt jelenti, hogy azokat a forrásokat, amelyeket a tagállami kormányok a mezőgazdaságra költenének, az EU kezeli.

Mindazonáltal a mezőgazdasági kiadások részaránya jelentősen csökkent az EU költségvetésében (ez az arány az 1970-es években, 70%-on érte el a csúcspontját, ma pedig 40% körül van). A csökkenés egyrészt annak tudható be, hogy időközben megszaporodtak az EU egyéb jellegű feladatai, másrészt annak, hogy az agrárpolitikai reformok számottevő költségmegtakarítást eredményeztek. Az Unió 2004 óta 12 új tagállammal bővülhetett anélkül, hogy növelnie kellett volna mezőgazdasági kiadásait.

Az oldal tetejére

Uniós intézmények és szervek

• Európai Bizottság
  • Mezőgazdaság és vidékfejlesztés
• Európai Parlament
  • Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
• Az Európai Unió Tanácsa
  • Mezőgazdaság és halászat
• Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
  • „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció
• Régiók Bizottsága
  • „Természeti Erőforrások” (NAT) szakbizottság
• Az EU ügynökségei
  • Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság
  • Közösségi Növényfajta-hivatal
  • Európai Környezetvédelmi Ügynökség

Finanszírozási lehetőségek

• Támogatások
• Közbeszerzési felhívások

Kiadványok, hírlevelek és statisztikák

• Kiadványok
• Hírlevelek
• Statisztikák

Jogszabályok

• Az uniós mezőgazdasági jogszabályok összefoglalói
• Hatályos mezőgazdasági jogszabályok (teljes szöveg)
• Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 38–44. cikke (Mezőgazdaság és halászat)