You are here:

Mezőgazdaság

Az EU mezőgazdasági politikája – a közös agrárpolitika – több célt is szolgál:

  • segíti a termelőket, hogy megfelelő mennyiségű élelmiszerrel láthassák el az európai fogyasztókat;
  • garantálja az élelmiszerbiztonságot (például a nyomonkövethetőség révén);
  • megóvja a termelőket a túlzott áringadozások és a piaci válságok hatásaitól;
  • segíti a gazdaságok korszerűsítési beruházásait;
  • támogatja az életképes, többrétű gazdasági tevékenységet folytató vidéki közösségeket;
  • munkahelyeket teremt és őriz meg az élelmiszeriparban;
  • védi a környezetet és gondoskodik az állatok jólétéről.

Változások a mezőgazdasági politikában

Az EU mezőgazdasági politikája jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben annak érdekében, hogy megfelelő választ adhasson a gazdálkodók előtt álló új kihívásokra és az európai közvélemény megváltozott hozzáállására. Az egymást követő reformok eredményeképpen a gazdálkodók ma a termelést a piaci igényekre, nem pedig a Brüsszelben meghozott döntésekre alapozzák.

A legutóbbi, 2013-ban megvalósult reformok nagyobb hangsúlyt helyeztek:

  • a környezetkímélőbb gazdálkodási módszerekre;
  • az innovációra, a kutatásra és a tudásmegosztásra;
  • egy méltányosabb támogatási rendszer kialakítására;
  • a gazdálkodók szerepének erősítésére az élelmiszer-ellátási láncban.

A reformok további fontos elemei:

  • a megfelelő tájékoztatásra alapozott fogyasztói döntések támogatása az élelmiszerek megvásárlásakor – ezt a célt szolgálják az uniós minőségtanúsító rendszerek. A földrajzi eredetet megjelölő, a hagyományos összetevők vagy módszerek használatát (ezen belül a biogazdaságban történő előállítást) igazoló címkék egyúttal elősegítik az uniós mezőgazdasági termékek versenyképességét is a világpiacon;
  • az agrár- és élelmiszer-ipari innováció fejlesztése (az uniós kutatási projektek támogatásával), a termelékenység növelése és egyúttal a környezeti terhelés csökkentése érdekében. Példaként említhető itt a mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok energetikai hasznosítása;
  • tisztességes kereskedelmi kapcsolat kialakítása a fejlődő országokkal – ezt szolgálja az uniós mezőgazdasági termékek exporttámogatásának megszüntetése, valamint a fejlődő országok EU-ba irányuló importjának megkönnyítése.

Jövőbeli kihívások

2050-re a világ élelmiszer-termelését meg kell kétszerezni a népesség növekedése, illetve a jólét terjedésével megugró húsfogyasztás miatt, ugyanakkor ezzel egy időben az éghajlatváltozás okozta problémákat (a biodiverzitás csökkenését, a talaj- és vízminőség romlását) is kezelni kell.

Az uniós agrárpolitika részeként az EU beruházási és innovációs tanácsadással segíti a gazdálkodókat e feladat sikeres megoldásában.

Az európai mezőgazdaság finanszírozása

A mezőgazdaság olyan szakpolitikai terület, amelyért az uniós tagországok kormányai közös megegyezés alapján együttesen felelnek – ennek megfelelően a mezőgazdaságra fordítandó közpénzeket is összevonták. Az egyes tagországoknak célzottan nyújtott szakpolitikai és pénzügyi támogatás helyett tehát a mezőgazdaság támogatása az EU egészének szintjén valósul meg.

A mezőgazdasági kiadások összege ma már jóval kisebb részét teszi ki az uniós költségvetésnek, mint korábban: a teljes költségvetéshez viszonyított arány, mely az 1970-es években 70%-on tetőzött, ma 38% körül alakul. Ez egyfelől annak tudható be, hogy időközben az EU hatáskörei új területekkel bővültek, másrészt annak, hogy az agrárpolitikai reformok számottevő költségmegtakarítást eredményeztek. Az Unió 2004 óta 13 új tagállammal bővült anélkül, hogy növelte volna mezőgazdasági kiadásait.