Mezőgazdasági politika


Az EU közös agrárpolitikája több célt is szolgál: nem csak az élelmiszertermelésben segíti a gazdálkodókat, hanem abban is, hogy megóvják a környezetet, gondoskodjanak az állatok jólétéről, és megőrizzék a vidéki közösségek életképességét.

A minőség számít, nem a mennyiség...

Parmenzán sajt © Van Parys Media

Uniós címke tanúsítja a parmezán sajt eredetiségét.

Az EU mezőgazdasági politikájának szempontjai módosulnak az évek során, azzal összhangban, ahogy a körülmények változnak Európában. Ma az EU arra összpontosít, hogy agrárpolitikájának segítségével

  • a gazdálkodók elegendő mennyiségű, biztonságos és jó minőségű élelmiszert (gabonát, húst, tejtermékeket, zödséget, gyümölcsöt, bort stb.) termeljenek az európai fogyasztók számára, a vidéki gazdaságot sokoldalúbbá tegyék, és a lehető legszigorúbb normákat kielégítő törődéssel viseltessenek a környezettel és az állatokkal szemben;
  • a fogyasztók megfelelő információk birtokában dönthessenek arról, milyen élelmiszert vásárolnak maguknak. E cél elérésében fontos szerepet játszanak az önkéntes uniós minőségtanúsító rendszerek. A földrajzi eredetet megjelölő, a hagyományos összetevők vagy módszerek használatát (ezen belül a biogazdaságban történő előállítást) igazoló címkék elősegítik továbbá azt is, hogy az uniós mezőgazdasági termékek versenyképesek legyenek a világpiacon;
  • fejlessze az agrár- és élelmiszer-ipari innovációt (és ezt a folyamatot uniós kutatási projektekkel is támogatja), hogy nőjön a termelékenység, és kevesebb terhelés érje a környezetet. Példaként említhető itt a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek és hulladékok energetikai hasznosítására irányuló törekvés;
  • ösztönözze a tisztességes kereskedelmi kapcsolatok kialakulását a fejlődő országokkal – amit az uniós exporttámogatások csökkentésével kíván elérni, megkönnyítve ezáltal a fejlődő országoknak, hogy termékeiket eladják.
Piac © Bilderbox

Bőséges választék méltányos áron: az uniós mezőgazdasági politika egyik alapvető célkitűzése.

A jövő kihívásai

A jövőbeli kihívások egyike az, hogy 2050-re a világ élelmiszer-termelését meg kell kétszerezni, mivel nő a népesség, és a jólét terjedésével megugrik a húsfogyasztás, ezzel egyidőben pedig az éghajlatváltozás okozta problémákat (a biodiverzitás csökkenését, a talaj- és vízminőség romlását) is kezelni kell.

E kihívásokra reagálva – és az európai uniós polgárok véleményét figyelembe véve – agrárpolitikájában az Európai Unió 2013-tól nagyobb hangsúlyt helyez:

  • a fenntartható gazdálkodási módszerekre;
  • az innovációra, a kutatásra és a tudásmegosztásra;
  • egy olyan támogatási rendszer kialakítására, amely méltányosabban osztja el a forrásokat az európai gazdálkodók között.

Miért kell az EU költségvetésének ilyen nagy részét a mezőgazdaság támogatására fordítani?

A mezőgazdasági politika kezelése európai uniós szinten, a többi szakpolitikai területnél centralizáltabban történik. Ezt azt jelenti, hogy azokat a forrásokat, amelyeket a tagállami kormányok a mezőgazdaságra költenének, az EU kezeli.

Mindazonáltal a mezőgazdasági kiadások részaránya jelentősen csökkent az EU költségvetésében (ez az arány az 1970-es években, 70%-on érte el a csúcspontját, ma pedig 40% körül van). A csökkenés egyrészt annak tudható be, hogy időközben megszaporodtak az EU egyéb jellegű feladatai, másrészt annak, hogy az agrárpolitikai reformok számottevő költségmegtakarítást eredményeztek. Az Unió 2004 óta 12 új tagállammal bővülhetett anélkül, hogy növelnie kellett volna mezőgazdasági kiadásait.

Az oldal tetejére

Mezőgazdasági politika

Megjelent: 2013 februárjában

A kiadvány a „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról” sorozat része.


Az oldal tetejére



Maradj kapcsolatban

Facebook

  • Európai Bizottság – mezőgazdaságEnglish (en)

Az oldal tetejére

Segítsen tökéletesíteni honlapunkat!

Megtalálta-e a keresett információt?

IgenNem

Milyen információt keresett?

Van-e észrevétele vagy javaslata a honlappal kapcsolatban?