Jogi nyilatkozat | Cookie-k | Az EUROPA portálról | Keresés | Kapcsolat
Lisszaboni SzerződésA nyelvkiválasztó sáv átugrása (billentyűparancs=2)
EUROPA > Lisszaboni Szerződés > A szerződés dióhéjban > A jogok és értékek Európája
KezdőlapKezdőlap

A jogok és értékek Európája

Emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság és az emberi jogok tisztelete: ezek azok az uniós alapértékek, melyeket a Lisszaboni Szerződés már a szöveg legelején rögzít. Közös alapértékekről van szó, melyek minden tagállam értékrendjének részét képezik. Az Unióhoz csak azok az európai országok csatlakozhatnak, amelyek ezeket az értékeket tiszteletben tartják.

Az EU számára a legfontosabb célt korunkban az jelenti, hogy elősegítse az említett értékek érvényesülését, és biztosítsa: az európai polgárok békében és jólétben élhetnek. Az általános célokon túl a szerződés számos konkrétabb célkitűzést is rögzít, melyeket részletesebben áttekint. Közöttük említhető például a társadalmi igazságosság és a szociális védelem előmozdítása, illetve a társadalmi kirekesztés és a megkülönböztetés elleni küzdelem.

A Lisszaboni Szerződés számottevő előrelépést hoz az alapvető jogok védelme tekintetében. Megnyitja továbbá az utat az előtt, hogy az EU csatlakozzon az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez.

Az említetteken túlmenően a dokumentum garantálja az Európai Unió alapjogi chartájában foglaltak végrehajtását. Ezáltal rögzíti az Unió számára azokat a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat, melyek jogilag kötelező erővel bírnak nemcsak az EU és az uniós intézmények, hanem – az uniós jogszabályok végrehajtása során – a tagállamok számára is. A charta az alapvető jogokat a következő hat címszó alatt sorolja fel: Méltóság, Szabadságok, Egyenlőség, Szolidaritás, A polgárok jogai és Igazságszolgáltatás. A dokumentum olyan jogokat is kinyilvánít, melyeket nem tartalmaz az emberi jogokról szóló európai egyezmény. Ezek között említhető az adatok védelmének joga, a megfelelő ügyintézéshez való jog, de idetartoznak bizonyos bioetikával kapcsolatos jogok is. A charta megerősíti a nemi és faji hovatartozáson, illetve bőrszínen alapuló diszkrimináció felszámolásának fontosságát. Említést tesz továbbá a vállalatoknál dolgozó munkavállalók szociális jogairól, így például a tájékoztatáshoz, a tárgyaláshoz és a sztrájkot is magában foglaló kollektív fellépéshez való jogról.

Végezetül, de nem utolsósorban a Lisszaboni Szerződés megfogalmaz egy olyan új jogot, mely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy európai kérdésekben kifejezésre juttassák akaratukat: amennyiben több különböző tagállamból legalább egymillióan szükségesnek ítélik, aláírásukkal ellátott kérvényben kérhetik fel a Bizottságot valamilyen jogszabályjavaslat kidolgozására.

Jogi nyilatkozat | Cookie-k | Az EUROPA portálról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére