Jogi nyilatkozat | Cookie-k | Az EUROPA portálról | Keresés | Kapcsolat
Lisszaboni SzerződésA nyelvkiválasztó sáv átugrása (billentyűparancs=2)
EUROPA > Lisszaboni Szerződés > A szerződés dióhéjban > Az Európai Unió a világban
Szerződés a 21. századi Európa számáraSzerződés a 21. századi Európa számára

Az Európai Unió a világban

Az Európai Unió kereskedelmi forgalmát tekintve világelső, és élen jár a fejlődő országok segélyezése terén is. Globális tevékenysége során arra törekszik, hogy elősegítse az általa képviselt értékek térhódítását és az uniós érdekek érvényesülését. A Lisszaboni Szerződés révén Európa a jövőben egységesen tud majd fellépni a külkapcsolatait érintő kérdésekben.

Ahhoz, hogy kontinensünkön továbbra is szabadság, biztonság és jólét uralkodjon, elengedhetetlen, hogy az Unió képességeinek megfelelő szerepet töltsön be világviszonylatban is. Globalizált világunkban az egyes országok önállóan nem képesek megfelelni azoknak a kihívásoknak, amelyeket többek között a biztonságos energiaellátás, a fenntartható fejlődés és a gazdasági versenyképesség biztosítása, illetve az éghajlatváltozás és a terrorizmus elleni küzdelem jelent. Az ezeken a területeken jelentkező problémákra csak az egyesült Európa képes választ adni.

A Lisszaboni Szerződés két, az EU külső fellépése szempontjából meghatározó intézményi újítást vezet be. Az egyik az Európai Tanács „állandó” elnöki tisztsége. A kinevezés két és fél éves, megújítható időtartamra szól. A másik az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének hivatala. A főképviselő alelnöki tisztséget tölt be az Európai Bizottságban, és egységes külső fellépést hivatott biztosítani az Unió számára. A Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően az EU tevékenysége hatékonyabbá és következetesebbé válik világszerte. A különböző külpolitikai területek, így például a diplomácia, a biztonság, a kereskedelem, a fejlesztés, a humanitárius segítségnyújtás és a nemzetközi tárgyalások összekapcsolása révén az Unió egységesebben tudja majd álláspontját képviselni mind a partnerországok, mind a nemzetközi szervezetek viszonylatában.

A szerződés által életre hívott európai külügyi szolgálat biztosítja, hogy az Unió külső intézkedései még nagyobb hatást fejtsenek ki világszerte. A szolgálat az uniós intézmények és a tagállamok erőforrásaira támaszkodva segíti a főképviselő munkáját.

A Lisszaboni Szerződés az Uniót önálló jogi személyiséggel ruházza fel, amelynek birtokában az EU nemzetközi megállapodásokat köthet, és nemzetközi szervezetekhez csatlakozhat. Európa ezáltal egységesen tud megnyilatkozni és fellépni a külkapcsolatok terén.

A Lisszaboni Szerződés kiemelt figyelmet szentel azoknak az alapelveknek, amelyek meghatározzák az EU fellépését. Ezek a következők: demokrácia, jogállamiság, emberi jogok és alapvető szabadságok, az emberi méltóság tisztelete, egyenlőség és szolidaritás. A dokumentum létrehozza a humanitárius segítségnyújtás konkrét jogalapját, és lehetővé teszi, hogy létrejöjjön az Európai Önkéntes Humanitárius Segélyezési Hadtest.

A szerződés meghatározza az EU szerepét a világban, és foglalkozik a közös biztonság- és védelempolitika kialakításának kérdésével is, mely a közös kül- és biztonságpolitika szerves részeként határoz meg. Az ún. szolidaritási záradék (klauzula) közös fellépésre hívja fel az Uniót és a tagállamokat abban az esetben, ha a tagországok egyike terrortámadás célpontjává válik.

Jogi nyilatkozat | Cookie-k | Az EUROPA portálról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére