Jogi nyilatkozat | Cookie-k | Az EUROPA portálról | Keresés | Kapcsolat
Lisszaboni SzerződésA nyelvkiválasztó sáv átugrása (billentyűparancs=2)
EUROPA > Lisszaboni Szerződés > A szerződés dióhéjban > Szakpolitikák a jobb életért
KezdőlapKezdőlap

Szakpolitikák a jobb életért

Élen járni az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, nagyra törő űrpolitikát kialakítani, az energiaellátás biztonságáról gondoskodni: csak néhány példa azokra a kihívásokra, amelyeknek az EU sikeresen meg tud felelni a Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően.

Az Európai Unió széles körű tevékenysége érezhető hatással van mindennapjainkra. Az Európa előtt álló kihívások azonban bonyolultak és sokrétűek. A Lisszaboni Szerződés segíti az Uniót abban, hogy ne torpanjon meg az egyre élesedő versenyben, és megállja a helyét a változó világban. Ez nemcsak a gazdasági növekedés és a versenyképesség szempontjából üdvös, hanem a szociális ellátásnak is javára válik. Manapság minden uniós szakpolitikának szem előtt kell tartania, hogy mivel járulhat hozzá a foglalkoztatás fellendítéséhez, a megfelelő szociális védelem biztosításához és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez.

Éghajlatváltozás és környezetvédelem

Az éghajlatváltozás egyike a legfenyegetőbb problémáinknak: azon kívül, hogy helyrehozhatatlan környezeti károkat okoz, gazdasági és társadalmi életünkre is hatással van. Küzdeni ellene csakis nemzetközi szinten lehet – ez az EU környezetvédelmi politikájának egyik kiindulópontja. E szakpolitikának a másik alapköve a fenntartható fejlődés. Noha a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem a korábbi szerződésekben is fontos szerepet kapott, a Lisszaboni Szerződés egyértelmű fogalommeghatározások bevezetésével még határozottabb fellépést tesz lehetővé az EU számára ezen a területen.

 

Energia

Az energiaellátás sarkalatos pontja mindennapjainknak: az utóbbi évek áremelkedései számos európai polgárt érintettek. A Lisszaboni Szerződés segíti Európát energiaellátása biztonságának megteremtésében, és előmozdítja a fenntartható és versenyképes energiaforrások használatát.

A szerződés az energiának külön fejezetet szentel, melyben meghatározza a fő kompetenciákat és az energiapolitika átfogó célkitűzéseit. E célkitűzések a következők: az energiapiac működésének biztosítása, az energiaellátás biztonságának garantálása, az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének, illetőleg az energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítása. A Lisszaboni Szerződés elsőként fogalmazza meg a szolidaritás elvét, mely szerint ha egy uniós országnak komoly nehézségei támadnak energiaellátása biztosításában, a többi tagállam a segítségére siet.

Polgári védelem

A Lisszaboni Szerződés céljai közé tartozik, hogy megkönnyítse a természeti csapások és az ember okozta katasztrófák megelőzését és az azokkal szembeni védelmet az Európai Unióban. Az uniós tagországok e területen való fellépésének támogatását és a műveletekben való sikeres együttműködést új jogalap biztosítja. Az éghajlatváltozás első látható jelei – áradások és erdőtüzek – Európát is elérték, nyilvánvalóvá téve, hogy a tagállamok közötti együttműködésre nagyobb szükség van, mint eddig bármikor.

Egészségügy

Az európai uniós polgárok jóllétének biztosítása a Lisszaboni Szerződés egyik központi eleme. A szerződés intézkedéseket tesz lehetővé a lakosság egészségének védelmére, egyebek mellett a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítása tekintetében. Az EU a betegek fokozott védelme érdekében a gyógyászati termékek és készülékek jó minőségét biztosító előírásokat is bevezethet. Végül a szerződés megkönnyíti a tagállamok számára a határokon túlmutató súlyos egészségügyi fenyegetések – például a madárinfluenza – kezelését, felügyeletét. Ha ilyen veszély fenyegetné az EU országait, a Lisszaboni Szerződés révén koordinált módon és hatékonyan mozgósíthatják valamennyi erőforrásukat.

Közszolgáltatás

A közszolgáltatások fontos szerepet töltenek be a társadalmi és regionális kohézió szempontjából. A tömegközlekedés, az oktatás, az egészségügyi ellátás nélkülözhetetlen a társadalom működéséhez. E szolgáltatások jelentőségét a Lisszaboni Szerződés is nyomatékosítja. A szerződéshez csatolt külön jegyzőkönyv felsorolja a közös értékeket, amelyek megalapozzák az általános érdekű szolgáltatások hatékonyságát és időszerűségét.

Regionális politika

A szerződés az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját is megerősíti; az EU célkitűzései között most szerepel először a területi kohézió. A Lisszaboni Szerződés nagyobb szerepet biztosít a régióknak, és új meghatározást ad a szubszidiaritás elvének, amelyben azt a regionális és helyi szintű intézkedésekre is kiterjeszti. Az új meghatározás értelmében az Unió csak akkor léphet fel, ha az elérendő cél uniós szinten eredményesebben valósítható meg, mint tagállami, regionális vagy helyi szintű intézkedésekkel.

Kutatás

A Lisszaboni Szerződés a kutatáspolitika homlokterébe állítja egy olyan európai kutatási térség megteremtését, melyben a határok nem akadályozzák a kutatók, a tudás és a technológia mozgását. Napjainkban világszinten megélénkült az érdeklődés az űrkutatási projektek iránt, ezért a szerződés új jogalapot teremt egy koherens űrpolitika kialakítására. Ez annak tudomásulvételét jelenti, hogy Európa nem engedheti meg magának az űrpolitika gazdasági és stratégiai hasznának figyelmen kívül hagyását. 

Kereskedelempolitika

Mindenki érdeke, hogy a kereskedelem tisztességes módon, akadályoktól mentesen folyjon. A Lisszaboni Szerződés az európai kereskedelempolitika hatáskörét a külföldi közvetlen befektetésre is kiterjeszti. A szellemi tulajdon védelmének különböző eszközei – a védjegyek, a formatervezési minták, a szabadalmak, a szerzői jog – az innováció, a gazdasági növekedés és a versenyképesség hajtómotorjai. A Lisszaboni Szerződés segítségével könnyebb uniós szinten egységes védelmet biztosítani a szellemi termékeknek.

Sport

A Lisszaboni Szerződés megnyitja az utat a sport európai dimenziójának kialakulása felé. Új rendelkezések teszik lehetővé, hogy az EU támogassa, koordinálja és kiegészítse a tagállami szintű kezdeményezéseket, fellépjen a sportversenyek tisztaságának és átláthatóságának védelmében, és ösztönözze az együttműködést a sportszervezetek között. A szerződés hangsúlyt fektet a sportolók – különösképpen a fiatal sportolók – testi épségének és morális feddhetetlenségének védelmére is.

Gazdaság

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően a közös pénznemet használó országokat magában foglaló euróövezet is olajozottabban fog működni. A Bizottságnak módja nyílik arra, hogy közvetlenül figyelmeztesse azokat a tagállamokat, amelyek nem tanúsítanak kellő mértékű költségvetési fegyelmet, és ezáltal veszélyeztetik az euróövezet megfelelő működését.

Adatvédelem

A Lisszaboni Szerződés egyértelműen kijelenti, hogy mindenkinek joga van személyes adatainak védelméhez. Ezt a jogot az Európai Unió alapjogi chartája is rögzíti.

Idegenforgalom

A Lisszaboni Szerződés az idegenforgalom fellendítése érdekében új jogalapot hoz létre. Ennek segítségével kívánja az Európai Unió elérni, hogy a világ egyik leglátogatottabb turistacélpontja legyen.

Jogi nyilatkozat | Cookie-k | Az EUROPA portálról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére