RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 14 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Vasúti infrastruktúra: többéves szerződések

A tömegközlekedési infrastruktúra minőségének optimalizálása érdekében a Bizottság támogatja a többéves szerződések hosszú távú finanszírozási eszközként való használatát.

JOGI AKTUS

A Bizottság 2008. február 6-i közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a vasúti infrastruktúra minőségét szolgáló többéves szerződésekről [COM(2008) 54 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Bizottság javasolja az állam és a vasúti pályahálózat-működtető közötti többéves szerződések rendszerének kiterjesztését az ágazati infrastruktúra minőségének és karbantartásának javítása érdekében.

A vasúti infrastruktúra jogi kerete és a vonatkozó jogszabályi kötelezettségek

Az Európai Unió (EU) jelenlegi jogszabályai olyan intézkedések meghatározását írják elő, amelyekkel csökkenthetők az infrastruktúra rendelkezésre állásának és használatának költségei, mindamellett szem előtt tartva a biztonságot és megőrizve az infrastruktúra-szolgáltatás minőségét. Nincsenek azonban európai szintű kötelezettségek az infrastruktúra-szolgáltatás ellenőrzése tekintetében.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az említett kötelezettségeket szabályozási intézkedések és/vagy szerződéses megállapodások – úgynevezett többéves szerződések – révén teljesítik, amelyeket legalább három évre kötnek. A többéves szerződések jelenlegi helyzete tagállamonként jelentősen változó. A tagállamok közel fele nem alkalmazza és nem is tervezi alkalmazni ezeket.

Ezeken a szabályokon kívül az Európai Unió vasúti közlekedésről szóló irányelvei olyan rendelkezéseket is előírnak, amelyek hasznosak lehetnek a végrehajtás tekintetében:

  • a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket a nemzeti infrastruktúrájuk fejlesztése érdekében;
  • a pályahálózat-működtetők kiadásainak és bevételeinek ésszerű időtartam során egyensúlyban kell maradniuk.

Külön rendelkezések foglalkoznak az állami finanszírozás jogosultságával és átláthatóságával, tekintettel a pályahálózat-működtető üzemeltetési függetlenségére és tevékenységeinek gazdasági jellegére.

A többéves szerződések szerepe

Az infrastruktúra hozzáférhetősége és minősége jelentősen befolyásolja a vasúti ágazat versenyképességét. Mindazonáltal az infrastruktúra karbantartása nem mindig kapja meg azt a szükséges támogatást, amelyet a vasúttársaságok elvárnak az egyéb közlekedési módokkal vívandó eredményes verseny érdekében. A működtetők közel harmada állítja, hogy a rendelkezésre álló támogatás nem elegendő a hálózat fenntartásához.

A megfelelően megtárgyalt és előkészített többéves szerződésnek több előnye van. Többek között:

  • hosszú távú finanszírozási keretet nyújt a karbantartásra, valamint arra kényszeríti a szerződő feleket, hogy hosszú távú álláspontot alakítsanak ki, és a karbantartási terveket a pályahálózat-működtető üzleti terve és ezáltal a szolgáltatások iránti kereslet jövőbeni alakulása alapján dolgozzák ki. Fontos, hogy a vasúti infrastruktúra reagálni tudjon a közlekedési szolgáltatások iránti kereslet jövőbeni alakulására, és így fokozni tudja a forgalmat és a bevételeket. Ezenkívül a többéves szerződések körültekintőbb kompromisszumos megoldásokhoz vezetnek az adófizetők és a felhasználók érdekei, a hálózat karbantartása és minősége, valamint a rövid távú karbantartás és a felújítás vonatkozásában;
  • kiegészíti a díjszabási rendszert a szerződések keretén belüli átutalásokkal, így biztosítva a pénzügyi stabilitást. A többéves szerződésnek összhangban kell lennie a díjszabási keretrendszerrel, amelynek ugyanakkor a hatályos díjszabási szabályozásnak kell megfelelnie;
  • lehetővé teszi a hatékony költségcsökkentést a vasúti karbantartás hosszú távú tervezésével, így csökkentve az egységköltségeket. Ez lehetővé teszi a munka mennyiségéhez való jobb alkalmazkodást anélkül, hogy a terveken az utolsó pillanatban változtatni kelljen. A többéves költségvetési keretre való átállás révén a pályahálózat-működtető valóban rugalmasabban használhatja fel a pénzeszközöket, ami jobban igazodik az üzleti igényekhez, mint az állami támogatásokra vonatkozó szigorú szabályozás;
  • lehetővé teszi a teljesítményértékelést és a szabályozási felügyeletet azzal, hogy pontosabban határozza meg a teljesítménycélokat. A pontos teljesítménycélok kitűzésével könnyebben felmérhető a pályahálózat-működtetők egymáshoz viszonyított helyzete, következésképpen a költséghatékonyság a nemzeti pályahálózat-működtető költségadataihoz viszonyítva és a többi pályahálózat-működtetőhöz viszonyított teljesítménye alapján is meghatározható;
  • javítja a teljesítményt azzal, hogy a támogatás teljesítményalapú, nem pedig kártalanítja a pályahálózat-működtetőt egy bizonyos kiadásért, valamint erősíti a minőség-ellenőrzést is. A minőségi kritériumoknak két csoportja van: ezek a vasúti szolgáltatás minőségén (pl. sebesség, biztonság), valamint az infrastruktúra rendelkezésre bocsátásán alapuló mutatók (pályakilométerenkénti karbantartási költségek, az ideiglenes sebességkorlátozások által érintett vonalak százalékos aránya);
  • megőrzi a szerződéses megállapodások hatékonyságát azzal, hogy tartalmazza a nem megfelelőség esetén alkalmazandó szankciókat. A nyomon követést független szervvel tanácsos végeztetni, nem pedig a szerződés valamelyik érintettjével. A szankció állhat pénzbüntetésből (pénzbírság), a pénzügyi támogatás csökkentéséből vagy a pályahálózat-működtető vezetőinek leváltásából, valamint fokozatosnak és a jogsértéssel arányosnak kell lennie.

A tagállamok és pályahálózat-működtetőik olyan többéves szerződéseket kötnek, amelyek összhangban vannak a nemzeti stratégiai közlekedési tervekkel és a pályahálózat-működtetők üzleti terveivel. Az állam konzultál az érintett felekkel a többéves szerződésekkel kapcsolatos valamennyi javaslatról az új szerződés megkötése vagy a szerződés hatályos rendelkezéseinek újratárgyalása előtt.

A pályahálózat-működtetők kötelesek összes vonalukon legalább egyszer – a fő vonalakon ennél gyakrabban – méréseket végezni a pálya állapotára vonatkozóan, valamint jelentést tenni a romlásnak indult infrastruktúraminőségről.

Háttér

Néhány évvel a vasúti infrastruktúracsomag elfogadása után a Bizottság által kezdeményezett tanácskozások során kiderült, hogy továbbra is aggodalomra ad okot a meglévő vasúti infrastruktúra fenntartható finanszírozása, az infrastruktúrához kapcsolódó szolgáltatások minősége és a pályahálózat-működtetők jobb teljesítményre ösztönzése.

Utolsó frissítés: 21.04.2008
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére