RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Transzeurópai hálózatok: egy összehangolt megközelítés felé

A közlekedési, energiaipari és távközlési infrastruktúrákat nemzeti alapokon alakították ki, és azokat a transzeurópai hálózatok révén szélesebb európai kontextusban kell harmonizálni, összekapcsolni és integrálni. Ugyanakkor a környezetvédelmi szempontok megkívánják az infrastruktúrák tervezésének és kialakításának átdolgozását. Az Európai Bizottság következésképpen 2006-ban értékelte a transzeurópai hálózatokat, és most közreadja a transzeurópai hálózatok lehetséges közös megközelítéséért felelős irányító csoport megállapításait.

JOGI AKTUS

A Bizottság 2007. március 21-i közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: „Transzeurópai hálózatok: Egy összehangolt megközelítés felé” [COM(2007) 135 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A transzeurópai hálózatok ambiciózus és lényeges célkitűzést jelentenek az Európai unió versenyképessége és ebből következően a növekedés és a munkahelyek szempontjából. Több kiemelt ágazati program, mint például a GALILEO, az ERTMS és a SESAR követi a gyakran csak nemzeti követelmények szerint kialakított közlekedési infrastruktúrák „európaiasításának” logikáját.

Az erőforrások fenntartható kiaknázása a transzeurópai hálózatokra vonatkozó politika kulcseleme, mivel a leginkább környezetbarát eljárások kiemelt státuszt kapnak a prioritást élvező projektek között.

A transzeurópai hálózatok 2006. évi értékelése

A harminc kiemelt közlekedési projekt végrehajtása elmarad a tervezettől, mivel a szükséges új, igen költséges infrastruktúrákhoz nem sikerül elegendő erőforrást biztosítani. A hálózat befejezetlen; egyedül a kiemelt projektek finanszírozásához 160 milliárd eurós beruházás szükséges a 2007–2013 közötti programozási időszakra. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) és a Kohéziós Alap marad továbbra is a közösségi beavatkozás fő forrása, és az Európai Beruházási Bank (EIB) folytatja a közlekedési infrastruktúrák finanszírozását, egyrészt kölcsönökkel, másrészt pedig egy sajátos garanciaeszközön keresztül.

A Közösség nemrég iránymutatásokat fogadott el a transzeurópai energiahálózatok naprakésszé tételének céljából (1364/2006/EK határozat). Mintegy 42 projektről – köztük tíz gázhálózatról – állapították meg, hogy Európa érdekét szolgálják. Az Európai Uniónak 2013-ig legalább 30 milliárd eurót kell infrastruktúrákba beruháznia. 2000 és 2006 között a TEN-költségvetés keretében mintegy 140 millió eurót ruháztak be a transzeurópai energiaellátó hálózatokba. 155 millió eurót különítettek el a 2007–2013 közötti pénzügyi időszakra. A Bizottság azonban újfent hangsúlyozta, hogy a szétosztott összegeket a felmerülő problémák és a tényeges követelmények függvényében korlátozzák.

A távközlési beruházások jelenleg a meglévő hálózatok modernizálására összpontosítanak. A Bizottság rávilágított a városi és a vidéki térségek közötti egyenlőtlenségekre (amelyeket már meghatározott „A szélessávú szakadék áthidalása” című közleményében), és felkéri a tagállamokat, hogy tegyenek konkrét intézkedéseket és határozzanak meg célokat annak érdekében, hogy 2010-ig csökkenjenek az eltérések. A piaci hiányosságok esetén a távközlésről és az állami támogatásról szóló rendeletekkel szigorú összhangban ösztönzi az állami támogatást. Fel kell térképezni az infrastruktúrákat, ezzel segítve az illetékes hatóságokat abban, hogy értékeljék követelményeiket és kihasználják a folyamatban lévő munkálatokat.

Egy összehangolt megközelítés felé: az irányító csoport megállapításai

A Bizottság kérésére 2005. július 20-án felállított irányító csoport megvizsgálta a transzeurópai hálózatok közötti lehetséges szinergiákat, valamint a finanszírozás és a potenciális elosztás módszereit. Megállapította, hogy a vasúti és közúti hálózatok kombinálása már önmagában is jelentős értéket képvisel (hatékonyabb helykihasználás, költségcsökkentés és környezeti hatás), és határozott előnyökkel jár a kétféle transzeurópai hálózat összekapcsolása. A közlekedési és a távközlési ágazat közötti szinergiák tűnnek a legígéretesebbeknek, és az áramellátó hálózatok összekapcsolásával is érdemes foglalkozni.

Az irányító csoport a transzeurópai hálózat integrálásának potenciális környezetvédelmi előnyeit is hangsúlyozta. Tény, hogy a transzeurópai szállításra vonatkozó, 30 kiemelt projekt túlnyomórészt hatékonyabb üzemanyag-felhasználású és fokozottan környezetbarát szállítási módokat favorizál, mint például a vasúti vagy vízi szállítást. A nemzeti energiahálózatok összekapcsolása és megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódása optimalizálja az egyes tagállamokban rendelkezésre álló kapacitás kihasználását, ily módon csökkentve a környezetre gyakorolt hatást.

Az irányító csoport ajánlásai:

  • a transzeurópai hálózatok közötti szinergiák kutatásának folytatása, aminek célja a helyes gyakorlatok kézikönyvének összeállítása és terjesztése, valamint a kohéziós politika célkitűzései és a transzeurópai hálózatok kontextusában elfogadott prioritások közötti szinergiák meghatározása;
  • a több pénzügyi időszakra vonatkozó rendelkezésre állási díjakat érintő alternatív megoldások iránti igény felmérése, és szükség esetén megfelelő jogalkotási javaslatok kidolgozása;
  • a köz- és magánszféra partnerségei alakulásának figyelemmel kísérése, valamint az ilyen típusú finanszírozás előmozdítása;
  • a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos, kiemelt projektek terv szerinti megvalósítása, a környezetvédelmi rendelkezések alkalmazásának biztosításával.

Új technológiák

A közlekedéspolitikáról szóló 2001. évi fehér könyv félidős felülvizsgálata elismeri az információs és kommunikációs technológiák biztonságos és fenntartható személy- és áruszállításban betöltött szerepét. Számos rendszer – köztük az intelligens közlekedési rendszerek, az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) és a GALILEO európai műholdas navigációs projekt – szolgál hatékony eszközül a biztonság fokozására, valamint a torlódás és a környezeti hatás csökkentésére.

A csoport tehát azt javasolja, hogy az intelligens közlekedési rendszerekbe való beruházásokat a korai tervezési szakasztól kezdődően építsék be valamennyi új transzeurópai szállítási hálózati (TEN-T) projektbe.

A közösségi alapokból való támogatáshalmozás elkerülésének jogi tisztázása

Az irányító csoport megállapította, hogy a többféle közösségi alapból származó támogatás nem halmozható, és megerősítette, hogy továbbra is szükség van a különféle jogi eszközök következetes megközelítésére. A Bizottság tehát amikor támogatást nyújt a transzeurópai szállítási hálózatokról szóló megállapodások keretében, ellenőrizni fogja, hogy a projektek kaptak-e már támogatást a Strukturális vagy a Kohéziós Alapból.

Az irányító csoport szerint a kiemelt közlekedési projektek terén tapasztalt elmaradások elsősorban annak tudhatók be, hogy nehezen hangolhatók össze a TEN-költségvetésből származó közösségi támogatásnyújtás szabályai és a projektek tényleges pénzügyi szükségletei. Az új TEN-rendelet meg kellene, hogy könnyítse a műszaki és pénzügyi szempontból bonyolult, határokon átnyúló kiemelt projektek részleges finanszírozását.

Az irányító csoport továbbá hangsúlyozta a köz- és magánszféra partnerségeinek (PPP) előnyeit, valamint azt, hogy az (EBB által biztosított) európai garanciaeszköz mennyire ösztönzi a köz- és magánszféra partnerségeit a TEN-T projektek finanszírozására. Egy ilyen rendszer hozzájárulhatna ahhoz, hogy csökkenjenek a projekt működésének első évei során elégtelen bevétellel kapcsolatos kockázatok, és jelentős fellendítő hatást gyakorolna.

A köz- és magánszféra partnerségei a rendelkezésre állás kockázatának alapján szintén szerves részét fogják képezni azon támogatási formáknak, amelyek a transzeurópai közlekedési és energiahálózatokról szóló új rendelet értelmében közösségi pénzügyi támogatásra jogosultak.

Utolsó frissítés: 02.04.2008
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére