RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Egységes piac a XXI. századi Európa számára

A 21. századi egységes piac a korábbiaknál is integráltabb, nyitottabb és versenyképesebb lehet. Ennek érdekében a tudás és az innováció intenzívebb fejlesztése és a szociális és környezetvédelmi dimenzió erősítése révén fokozottan ki kell aknázni a benne rejlő lehetőségeket, elsősorban a globalizáció jelenségének kezelése érdekében. A belső piac optimális működését célzó törekvéseknek eredményorientáltaknak kell lenniük, ami az eredmények értékelésével és megvalósításával kapcsolatos új megközelítés kidolgozását teszi szükségessé. Az egységes piac ezáltal a fogyasztóknak bővebb kínálatot, a vállalkozások számára pedig több lehetőséget biztosít.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2007. november 20.) – Egységes piac a 21. századi Európa számára [COM(2007) 724 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az egységes piac előnyös a fogyasztók és a vállalkozások számára. Támogatja a munkahelyteremtést és ösztönzi a növekedést, a versenyképességet és az innovációt. Az egységes piac az Európai Unió gazdasági és monetáris politikájának zökkenőmentes működése szempontjából is nélkülözhetetlennek bizonyult. Ennek ellenére további kihasználatlan lehetőségeket rejt magában.

AZ EGYSÉGES PIACBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK KIAKNÁZÁSA

A Bizottság a 21. században egy erős, innovatív és versenyképes egységes piacot képzel el. A már meglévő, szilárd alapokra építve az egységes piacnak azokra a kulcsfontosságú területekre kell összpontosítania, amelyek az új kihívások leküzdése szempontjából hozzáadott értéket képviselhetnek.

Fogyasztók és vállalkozások

Az egységes piacnak a lehető legjobb eredményeket és előnyöket kell kínálnia annak érdekében, hogy reagálni tudjon a fogyasztók és a vállalkozások elvárásaira és aggodalmaira. Szigorú szabványoknak köszönhetően az egységes piac többek között a termékek választéka és minősége, az árak, a jogok, valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok és az erőfölénnyel való visszaélés elleni küzdelem tekintetében gondoskodott a fogyasztók védelméről. Az egységes piac ugyanakkor ennél többet is tehet a mindennapi életet érintő olyan ágazatokban, mint az energiaügyek vagy a távközlés, illetve a széttöredezett és a hatékony verseny hiányával jellemzett szektorokban.

Ezenfelül javítani kell az áruk és szolgáltatások biztonságosságát és minőségét, valamint a piacfelügyeletet. Az élelmiszer-biztonság, a gyógyszerek és a lakossági pénzügyi szolgáltatások olyan területek, ahol bővíteni kell a fogyasztók ismereteit és erősíteni kell helyzetüket, hogy maximálisan kihasználhassák az egységes piac nyújtotta előnyöket. E tekintetben felül kell vizsgálni a fogyasztói jogok, elsősorban a szerződéses jogok és a jogorvoslat kérdését egy egyszerű és átfogó fogyasztóvédelmi keret kidolgozása érdekében.

Ezenfelül a kis- és középvállalkozások (kkv-k) a nagyvállalatoknál jóval kevésbé meghatározó szereplői a belső piacnak. Közreműködésüket elsősorban az adórendszerek különbözősége, valamint a nyelvi, kulturális és a fogyasztási korlátok akadályozzák. A „Gondolkozz először kicsiben” elven és az adózási környezet javításán alapuló „kisvállalkozói törvény (DE) (EN) (FR)” a tervek szerint megfelelő megoldást fog kínálni erre a problémára.

A globalizációra adott válaszlépések

A folyamatosan változó nemzetközi környezetben az egységes piac az innováció, a versenyképesség és a választási lehetőségek terén számtalan előnnyel jár, egyúttal pedig tiszteletben tartja a munkaügyi, egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi követelményeket. Természetéből adódóan nagy vonzerővel bírt a külföldi beruházások és vállalkozások számára.

Az Uniónak ezenfelül azért is fenn kell tartania ezt a folyamatot, hogy megbirkózzon a globalizáció jelenségével, elsősorban a „Globális Európa: Nemzetközi versenyképesség” című közleményben meghatározott alábbi pillérekre összpontosítva:

  • azok a kereskedelem- és a versenypolitikai eszközök, amelyek a külföldi támogatások és egyéb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem révén biztosítják egy versenyképes térség kialakítását;
  • a többoldalú és kétoldalú szabványügyi együttműködés előmozdítása. Az Uniónak a nemzetközi szabványokból merítve saját szabványait úgy kell kialakítania, hogy azok világviszonylatban hivatkozási alapként szolgáljanak, és vezető szerephez juttassák az Uniót, különösen, ha az egységesen lép fel;
  • annak biztosítása, hogy az európai polgárok is élvezhetik a piacok megnyitásának előnyeit, különösen a választék és az árak tekintetében, illetve a kereskedelmi megállapodások figyelemmel kísérésének biztosítása révén.

A tudás és az innováció, mint az „ötödik szabadság”

A kezdetben elsődleges és feldolgozóipari termékekre épülő egységes piacnak elő kell segítenie a szolgáltatások integrációját, ezek ugyanis egyre jelentősebb szerepet játszanak a tudásalapú gazdaságban. Ennélfogva fel kell szabadítania az új technológiákban rejlő lehetőségeket az „ötödik szabadság”, azaz a tudás és az innováció szabad mozgásának javára.

Mindennek sarokköve a szolgáltatási irányelv. Ugyanakkor folytatni kell a korlátok felszámolását és a verseny erősítését célzó tevékenységeket, hogy a fogyasztók számára még nagyobb választékot biztosíthassunk alacsonyabb áron, és ösztönözzük az innovációt. Ezen a területen több projekt is folyamatban van, többek között a hálózatos iparágakhoz (energia, postai szolgáltatások, közlekedés, távközlés stb.) kapcsolódóan. Az információs és kommunikációs technológiák szintén elősegíthetik az „elektronikus belső piacon” interoperábilis szolgáltatások (elektronikus számlázás, elektronikus közbeszerzés és elektronikus vámügyintézés) létrehozását anélkül, hogy újabb „elektronikus korlátok” alakulnának ki.

A munkavállalói, kutatói és hallgatói mobilitás biztosítása révén elő kell mozdítani a tudás átadását. A hetedik kutatási keretprogram és a „kutatói útlevél” létrehozását célzó projekt képezi az európai kutatási térségben (DA) (DE) (EL) (EN) (ES) (FR) (IT) (NL) (PT) (FI) (SV) megvalósuló mobilitás és a kutatói hálózatok kialakításának alapját.

Szociális és környezetvédelmi dimenzió

A piacok megnyitása gazdasági és társadalmi következményekkel jár. A Bizottság szigorítani fogja hatásvizsgálatait, hogy pontosabban előre jelezhesse a piaci változásokat.

Az egységes piac kialakítása szorosan összefügg az európai szociális menetrenddel. A strukturális alapokra támaszkodó gazdasági és társadalmi kohézió lehetővé teszi az európai polgárok és vállalkozások helyzetének megerősítését, és azt, hogy az egységes piac előnyei az Unió összes régiójába eljussanak. Ebben az összefüggésben az „európai területi együttműködési csoportosulás” (EGTC) projektje új, határokon átnyúló együttműködési lehetőségeket kínál többek között az egészségügy, a környezetvédelem vagy az infrastruktúra területén.

A szakmai mobilitásról szóló cselekvési terv által biztosított fokozott támogatás tovább növeli a foglalkoztatási és mobilitási lehetőségeket. A szakmai mobilitásnak ugyanakkor tiszteletben kell tartania a munkavállalók alapvető jogait, köztük az esélyegyenlőséget. E tekintetben módosítani fogják az Európai Üzemi Tanácsot.

Az „öko-iparágak” (gyógyszer- vagy autógyártás) fejlődése az egységes piac környezetvédelmi dimenzióját erősíti. Még több beruházásra van ugyanakkor szükség, elsősorban az éghajlatváltozás elleni küzdelem támogatása érdekében.

EREDMÉNYEK ELÉRÉSE

A bővített és sokszínű Európai Unió minden eddiginél jobban rá van utalva a megfelelően működő egységes piacra. Az Uniónak a piaci tényekre és hatásokra kell összpontosítania, és mindenekelőtt a működési zavarokkal küzdő területeken, illetve ott kell fellépnie, ahol a helyzet javításának feltételei a legoptimálisabbak. A piacokat szorosabban figyelemmel kell kísérni annak érdekében, hogy a versenyágazatra irányuló vizsgálatok, a vezető piacok és a közös technológiai kezdeményezések alapján meg lehessen határozni a működési zavarok okát, valamint az adott piacban rejlő lehetőségeket. A fogyasztói eredménytábla, amelyet 2009-től kezdve beépítenek majd az egységes piac eredménytáblájába, kiegészítő adatokkal fog szolgálni a fogyasztói szemszögből, illetve a gazdasági és szociális követelmények szempontjából értékelt piaci teljesítményről.

Az egyéni igényekhez igazított, egyszerű eszközök további jogszabályok létrehozása nélkül célzottabbá teszik az egységes piacot, és elősegítik annak megvalósulását. A különböző szakpolitikák keretében már létező eszközöket és eljárásokat az optimális eredmények érdekében ésszerűsíteni kell. Ez vonatkozik a közösségi jog végrehajtásának értékelését szolgáló eszközökre is. A Bizottság meg fogja szüntetni az alacsony hatásfokú vagy feleslegessé vált közösségi intézkedéseket.

Az új munkakapcsolatok és megközelítések keretén belül a tulajdonosi szemléletet és a kölcsönös bizalmat ösztönző, szélesebb körű decentralizáció szellemében minden igazgatási szinten valamennyi hatóságot és érdekelt felet be kell vonni. Ebben az összefüggésben az „egységes piaci központok”-ra épülő hálózatok nélkülözhetetlenek a közösségi jogszabályok végrehajtásának és az együttműködésnek a biztosításához, előmozdítva a tapasztalatok és a helyes gyakorlatok cseréjét.

A kommunikáció és az információkhoz való hozzáférés révén gondoskodnak a közösségi előírások átláthatóságáról és azok közismertségéről. Ebben a kérdésben a tagállamok felelősek. A felsorolt célkitűzések megvalósításában fontos szerepet kap majd többek között az „egységes piac követei” elnevezésű kísérleti projekt (az üzleti és kereskedelmi élet kiemelkedő személyiségei), a polgároknak és vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásokat összefogó portál (Europe Direct, Az Ön Európája, SOLVIT, a polgárok számára létrehozott útmutató-szolgálat, EURES, az új integrált üzlettámogatási hálózat stb.), valamint a pontosabb teljesítményértékelés érdekében módosított egységes piaci eredménytábla.

Utolsó frissítés: 26.05.2008

Lásd még

  • Az egységes piac felülvizsgálatáról a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság (DE) (EN) (FR) webhelyén olvashat bővebben
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére