RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Hatékonyabb és hozzáférhetőbb kutatási támogatások

Az Európai Bizottság közleményében több útmutatást ad az Európai Unió által finanszírozott kutatási projektekben való részvételi eljárások egyszerűsítésére. Átfogó célja, hogy megkönnyítse a támogatásokhoz való hozzájutást és azok kezelését, és ezáltal kiaknázza az európai kutatásban rejlő lehetőségeket mind Európában, mind azon kívül. Ezáltal a közlemény hozzájárulna az Európa 2020 stratégia sikeréhez, hogy leküzdje a válságot, és előkészítse a gazdasági fellendülést.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2010. április 29.) az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerűsítése [COM(2010) 187 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Bizottság közleményének célja, hogy egyszerűbbé tegye az európai uniós kutatási és innovációs támogatásokhoz való hozzájutásra és e támogatások kezelésére vonatkozó szabályokat és eljárásokat. A közlemény három fő irányvonalat nevez meg:

1. irányvonal: ésszerűsítési javaslat és támogatáskezelés a meglévő szabályozási és jogi keret szerint (rövid táv)

Az első irányvonal célja, hogy javítsa a jelenlegi pályázati és támogatáskezelési rendszert, hogy az a legkevesebb teherrel járjon, a legkevésbé bonyolult és leggyorsabb legyen. A legtöbb fejlesztés célja, hogy lerövidítse a támogatások odaítélésének és folyósításának átfutási idejét. A fejlesztések többek között az alábbiakat foglalják magukban:

  • hatékonyabb informatikai rendszerek (ezeknek lehetővé kell tenniük a résztvevők számára, hogy a pályázatukhoz vagy támogatásukhoz kapcsolódó valamennyi dokumentumhoz hozzáférjenek);
  • a szabályok, különösen az ellenőrzési szabályok egységesebb alkalmazása;
  • az ajánlattételi felhívások szerkezetének és tartalmának optimalizálása, amelyek révén a kutatási szervezetek támogatásért folyamodnak az Unióhoz;
  • kisebb konzorciumok létrehozása; és
  • díjak odaítélése, amelyek ösztönző hatással vannak a kutatásra és az innovációra.

2. irányvonal: A jelenlegi költségalapú rendszer szabályainak kiigazítása

A második irányvonal a meglévő pénzügyi szabályok kiigazítását célozza a hatékony ellenőrzés fenntartása mellett. Az új rendszer elvben lehetővé tenné a szokásos számviteli gyakorlat szélesebb körű elfogadását (beleértve az átlagos személyi költségeket). Ez a kiigazítás csökkentené a számos tevékenységre (kutatás, demonstráció, irányítás) vonatkozó speciális feltételek, illetve a résztvevők kategóriáinak (kutatóintézmények, egyetemek, közhasznú szervezetek stb.) számát. Annak köszönhetően, hogy bizonyos költségcsoportok esetén lehetőség van költségátalány alkalmazására, teljesen megszüntethető lenne a folyamatot bonyolító, tényleges költségeken alapuló elszámolás. A költségátalány-alapú elszámolást már jelenleg is széles körben használják az „Emberi erőforrás” elnevezésű programban. Mostantól valamennyi projektre lehetne alkalmazni, elsősorban a személyzeti költségek vagy a kkv-k azon tulajdonos-ügyvezetői esetében, akik maguk végzik el a projekt nagy részét úgy, hogy a könyvelésben ennek ellentételezéséül nem szerepel munkabér. Ezenfelül a támogatott pályázatok kiválasztási folyamatának megváltoztatása meg fogja rövidíteni a támogatások odaítélésének az átfutási idejét, és mind a tagállamokban, mind a Bizottság szolgálatainál csökkenteni fogja az igazgatási terheket.

3. irányvonal: A költségalapú finanszírozás felváltása eredményalapú finanszírozással

Az első két irányvonalban foglalt javaslatok ellenére továbbra is megmaradnak a költségek jelentésével és a pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos igazgatási terhek. Ezzel szemben az eredményalapú finanszírozás fokozatos bevezetése minimalizálná a számvitellel kapcsolatos igazgatási terheket, valamint az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés szükségességét. Ezt a módosítást a jövőbeni kutatási keretprogramokkal összefüggésben kell alkalmazni. Az uniós támogatások kedvezményezettjei átalányösszeget kapnak majd célzott tudományos feladatok elvégzéséhez. A kedvezményezetteknek azt kell bizonyítaniuk, hogy eredményes és hatékony módon jártak el, és nem kell valamennyi kiadási tételt egyenként igazolniuk.

Kilátások

A második és harmadik irányvonal keretében javasolt lehetőségek többsége megkívánja a szabályok módosítását. Ennélfogva utóbbiakat a költségvetési rendelet háromévenkénti felülvizsgálatának keretében, majd ennek alapján a kutatáspolitika szabályozási keretének következő felülvizsgálatakor meg kell vizsgálni.

A Bizottság ugyanakkor a hetedik keretprogram 2010 októberében várható időközi értékelését követően javasolhatja annak módosítását.

Háttér

A hetedik keretprogramot nagy érdeklődés övezte a kutatók közösségében, ahonnan évente mintegy 30 000 pályázatot nyújtanak be, és közel 7000 projekt részesül támogatásban. A programban közel valamennyi európai egyetem részt vesz.

A hetedik keretprogram kidolgozásakor és azóta is több intézkedés született az eljárások egyszerűsítésére. Ezek között található egy új garanciaalap és olyan egyedi nyilvántartási rendszer, amelynek köszönhetően a több projektre és több évre támogatást kérő szervezetekre csak egyszer vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség. Ezenkívül a hetedik keretprogram tíz résztvevője közül nyolc mentesül a pénzügyi kapacitás előzetes ellenőrzése alól.

A Bizottság 2007-ben két végrehajtó ügynökséget hozott létre:

Az Európai Kutatási Tanács a hetedik keretprogram központi elemét képezi. Támogatásokat ítél oda a (kezdő vagy tapasztalt) kutatók által vezetett projektek részére anélkül, hogy azoknak határokon átnyúló konzorciumok keretébe kellene tartozniuk.

Ez az összefoglaló kizárólag tájékoztató jellegű. Nem célja, hogy értelmezze a referenciadokumentumot vagy annak helyébe lépjen; továbbra is a referenciadokumentum marad az egyetlen kötelező erejű jogalap.

Utolsó frissítés: 17.09.2010
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére