RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Hetedik keretprogram: a Közös Kutatóközpont (KKK) által végzett tevékenységek

A Közös Kutatóközpont (KKK) fő célja tudományos és technikai támogatás nyújtása az Európai Unió politikáihoz. A KKK konkrétabban kapcsolódási pontként működik a technológiai kutatása és a kutatás közösségi politikák terén való gyakorlati alkalmazásai között. A hetedik keretprogram előkészítése során elkészült a KKK tevékenységeit meghatározó, egyedi program. Ez a dokumentum a program sajátosságait, általános célkitűzéseit, valamint fő tevékenységeit írja le.

JOGI AKTUS

A Tanács 2006/975/EK határozata (2006. december 19.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának a keretében a Közös Kutatóközpont által közvetlen cselekvések révén végrehajtandó egyedi programról (2007–2013) [Hivatalos Lap L 400., 2006.12.30.].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Közös Kutatóközpont (KKK) alapkutatásokat végez, valamint know-how-t, tudományos és technikai támogatást nyújt az Európai Unió szakpolitikái részére. Egyik fontos funkciója, hogy, mind az ipari hozzáadott érték létrehozásának, mind a közösségi innovációs politikák támogatása érdekében előmozdítsa a kutatási eredményekkel kapcsolatos technológia transzfert. A központot azért hozták létre 43 évvel ezelőtt, hogy európai szakértelmet biztosítson a nukleáris energia területén, idővel pedig nagy, változatos és többfunkciós kutatóintézetté vált, amely teljesen integrálódott a Bizottságba.

JELLEMZŐK ÉS ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEK

Az egyedi program keretében az a KKK feladata, hogy nagyobb szerepet adjon a felhasználóknak a közösségi szakpolitikák megszövegezésében, megvalósításában és nyomon követésében, hogy támogassa és elősegítse ezt a folyamatot, ugyanakkor reagáljon az új felkérésekre is.

Ami a megközelítést illeti, a hangsúlyt egyrészt az új lisszaboni stratégiában meghatározott, „a szabályozás javítása” követelményre, másrészt a megjelenő kihívásokkal foglalkozó eszközök és képességek fejlesztésére helyezi. Emellett az alábbiak segítségével fogja erősíteni a tudományos közösség hálózatépítését:

  • rugalmas reakció az EU politikai döntéshozóinak fejlesztési igényeire és követelményeire;
  • az olyan fontos társadalmi kihívásokra való összpontosítás, amelyek mind tudományos, mind közösségi dimenzióval rendelkeznek;
  • partnerkapcsolatok fejlesztése az EU-tagállamok és harmadik országok kutatóintézeteivel, egyetemeivel, iparával, állami hatóságaival és szabályozó testületeivel, valamint nemzetközi testületekkel;
  • képességeinek kiterjesztése és létesítményeinek fejlesztése;
  • együttműködés az uniós ügynökségekkel, más uniós intézményekkel és a tagállamok illetékes hatóságaival.

Ezen egyedi program egyik különleges jellemzője az integrált megközelítésében rejlik, amelynek célja, hogy tudományos és technológiai támogatást nyújtson a szakpolitikák számára. Ez számos területen hozzájárul egyrészt a technológia és a tudomány, az innováció és a versenyképesség fejlesztései közötti kölcsönhatások, másrészt a különböző szabályozási és politikai megközelítések jobb megértéséhez.

Az Igazgatótanács felel a KKK munkaprogramjának éves szinten történő nyomon követéséért és értékeléséért. A KKK minden évben felméri az eredményeket és a végrehajtott tevékenységek hatásait. Mindeközben a felhasználói elégedettségi felméréseket – amelyeket eddig kétévente készítettek el – minden valószínűség szerint felváltja egy, a hozzászólásokat folyamatosan gyűjtő rendszer. Emellett az értékelési tevékenységeire vonatkozó közösségi szabályokkal és a legjobb gyakorlatokkal összhangban félidős felülvizsgálatra kerül sor (három és fél évvel a kutatási keretprogram indulása után). Ezt a felülvizsgálatot külső szakértők fogják végrehajtani, és nagyrészt az egyes éves felülvizsgálatok során gyűjtött információkon fog alapulni. Végül, a hétéves keretprogram végén általános értékelésre kerül sor.

Az egyedi program végrehajtásához szükséges, becsült költségvetés 1 751 millió euró a 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig tejedő időszakra.

Megjegyzendő, hogy a hetedik keretprogramnak – beleértve az arra alapuló, különböző egyedi programokat és a kutatási tevékenységeket – tiszteletben kell tartania az alapvető etikai alapelveket és figyelembe kell vennie a társadalmi, jogi, társadalmi-gazdasági, kulturális és nemek közötti egyenlőség általános érvényesítési szempontjait.

TEVÉKENYSÉGEK

A KKK tevékenységei nagyrészt az alábbi szakpolitikai témákra helyezik a hangsúlyt:

  • jólét egy fokozottan tudás-alapú társadalomban;
  • szolidaritás és az erőforrásokkal való felelős gazdálkodás;
  • biztonság és szabadság;
  • Európa mint globális partner.

Jólét egy fokozottan tudásalapú társadalomban

Ez a terület öt különböző menetrendre bontható, melyek a következőkhöz kapcsolódnak:

  • versenyképesség és innováció;
  • az Európai Kutatási Térség;
  • energia és közlekedés;
  • információs társadalom;
  • élettudományok és biotechnológia.

A versenyképességet és az innovációt számos módon segítik majd elő:

  • nemzetközileg elfogadott referenciák készítése és terjesztése;
  • közös európai mérési rendszer megvalósítása;
  • a nemzetközi kereskedelemről szóló uniós szakpolitika kialakításának támogatása (a fenntartható fejlődésről és a versenyképességről szóló kereskedelem-politika hatásának értékelése);
  • az oktatás biztosítása és a tudományos közösség szükségletei közti kapcsolat, az oktatás méltányosságára ható tényezők, valamint annak jobb megértése, hogy hogyan lehet az oktatási forrásokat hatékonyan felhasználni;
  • az öko-hatékony technológiák meghatározása és értékelése, valamint azok fejlesztési körülményeinek tanulmányozása.

A KKK a következők révén közvetlenül támogatja az Európai Kutatási Térséget (DA) (DE) (EL) (EN) (ES) (FR) (IT) (NL) (PT) (FI) (SV):

  • tudományos hálózatépítés, képzés és mobilitás kutatók részére;
  • a kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférés javítása;
  • kutatási együttműködések fejlesztése;
  • a kutatási politika megvalósításának támogatása;
  • a kutatási prioritások technológiai értékelése egyedi tematikus területeken *;
  • tudományos és technológiai előrejelzési módszerek létrehozása és alkalmazása.

Az energiaügy területén a KKK-nak három fő célkitűzése van:

  • fenntartható energiaügyi referenciarendszer biztosítása;
  • referenciaközpontként való működés (az eredmények validálása, a technológiák minősítése stb.);
  • az európai energiaellátás megbízhatóságáról szóló információk biztosítása.

A közlekedés területén az alábbiakra összpontosítanak a KKK tevékenységei:

  • a fenntartható közlekedés fejlesztése és a környezetvédelem közti egyensúly;
  • az új üzemanyagok és motorok technikai és gazdaságossági dimenziói;
  • a társadalmi dimenzió (területrendezés, egészségügy stb.), valamint a légi, szárazföldi és tengeri közlekedés biztonságára és védelmére vonatkozó szempontok.

A KKK hozzá fog járulni az információs társadalmi technológiák szakpolitikáinak és eszközeinek létrehozásához. A KKK olyan uniós szakpolitikák megvalósításában is részt fog venni, amelyekre ezen technológiák fejlesztése hatással van (pl. e-üzletvitel, személyes biztonság, e-kormányzat stb.), vagy amelyek az átfogó, növekedéssel, társadalmi integrációval és életminőséggel kapcsolatos európai stratégiákhoz kötődnek. Végül a KKK erőfeszítéseit az alkalmazások „konvergenciájára” fogja koncentrálni az egészségügy, a biztonság és a környezetvédelem területén. A cél a tudomány és az információs technológia potenciális hatásainak felmérése a versenyképesség, a magánélet, a tulajdon és a társadalmi integráció szempontjából.

A KKK társadalmi-gazdasági hatástanulmányok végzése, valamint új stratégiák és folyamatok megvalósítása révén fogja kiterjeszteni készségeit az élettudományok és a biotechnológia területén. A biotechnológia területén, az egészségüggyel és a mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenységeket is fog folytatni (az élelmiszeripart is beleértve).

Szolidaritás és az erőforrásokkal való felelős gazdálkodás

Ez a terület négy különböző menetrendre bontható, amelyek a következőkhöz kapcsolódnak:

  • vidékfejlesztés, mezőgazdaság és halászat;
  • természeti erőforrások;
  • környezet és egészségügy;
  • éghajlatváltozás.

A KKK három szinten, a termelésre, a környezeti szempontokra és a termelők és a fogyasztók közti kapcsolatokra vonatkozóan fogja támogatni a vidékfejlesztési, mezőgazdasági és halászati szakpolitikát. Az egyedi program továbbá javítani szándékozik a tudományos adatok minőségét és hozzáférhetőségét, valamint fejleszteni kívánja a politikai irányítási lehetőségek gazdasági és társadalmi hatásának értékelési folyamatait.

Ami a természeti erőforrásokat illeti, a KKK tevékenységei az alábbiakra összpontosítanak majd:

  • vízgazdálkodás (az európai belvizek és part menti vizek környezeti minősége, szennyezőanyagok körforgása stb.);
  • talajvédelem és megfigyelés;
  • az erőforrások életciklusának elemzése a kinyeréstől kezdve, a felhasználáson és az újrahasznosításon át, azok végső ártalmatlanításáig;
  • a természeti erőforrások és anyagok fenntartható kitermelése és fogyasztása;
  • a termékek előállításának környezeti hatása és fenntarthatósága különféle technológiai és politikai forgatókönyvek szerint;
  • erdészet (biodiverzitás, erdőtüzek, erőforrások, éghajlatváltozás stb.);
  • technikai támogatás a közös uniós környezeti információs rendszer, az INSPIRE (EN) fejlesztésében;
  • a strukturális és kohéziós programok hatásának elemzése és a regionális politikák támogatása.

A KKK ezenkívül a következők révén fog hozzájárulni a környezetvédelem és egészségügy közötti kapcsolat kialakításához:

  • az emberi szervezet különféle expozíciója megfigyelésére vonatkozó módszerek fejlesztése és validálása (levegő, víz, élelmiszer, vegyszerek);
  • a humán expozíció különböző formáinak egészségre gyakorolt hatásának értékelése;
  • integrált környezeti rendszer létrehozása.

Ami az éghajlatváltozást illeti, a KKK tevékenységei az üvegházhatást okozó gázkibocsátás problémájára összpontosítanak. Feladata továbbá, hogy értékelje, milyen hatást gyakorol az éghajlat (árvíz, aszály, erdőtüzek, viharok stb.) európai gazdaság legsérülékenyebb ágazataira (különösen a mezőgazdaságra és az erdészetre). A KKK végül a klímával kapcsolatos politikák más ágazati szakpolitikákba való integrálásának kérdésével fog foglalkozni a Kyoto utáni időszak különféle lehetőségeinek elemzésének tükrében.

Biztonság és szabadság

Ez a terület három különböző menetrendre bontható, amelyek a következőkhöz kapcsolódnak:

  • belső biztonság;
  • katasztrófák és a rájuk adott válaszok;
  • az élelmiszerek és a takarmányok biztonsága és minősége.

A KKK támogatja a belső biztonsághoz kapcsolódó EU-politikákat, különösen a rendszerelemzési kompetenciák alkalmazása révén az alábbi területeken:

  • a bűnözés, a csalás és a csempészet elleni küzdelem;
  • a létfontosságú infrastruktúrák védelme;
  • terrorizmusellenes intézkedések;
  • határbiztonság és migrációkezelés.

A KKK természeti katasztrófák és technológiai balesetek esetén a helyszínen is be fog avatkozni. Különösen az EU reagálási képességének javításához és a válságkezelés optimalizálásához fog hozzájárulni, a reagálás gyorsasága, a megfigyelés és a kárfelmérés tekintetében.

Ami az élelmiszeripart illeti, a KKK tevékenységei az „konyhaasztaltól a szántóföldig” koncepción fognak alapulni. A KKK pontosabban szólva validálni fogja a széleskörű élelmiszer- és takarmánytípusokra vonatkozó módszereket és harmonizált eljárásokat fogja validálni. Ezenkívül ki fogja alakítani az élelmiszerválságok kezelésére való képességét.

Európa mint globális partner

Az EU külkapcsolatainak témája két különböző menetrendből áll: globális biztonság és fejlesztési együttműködés.

Ami a globális biztonságot illeti, a KKK többek között az alábbi területeken fog technológiai támogatást nyújtani:

  • „elfeledett válsághelyzetek” azonosítása;
  • lehetséges válsághelyzetek korai felismerése;
  • humanitárius igények felmérése és kielégítése;
  • egységes válságkezelés;
  • válság utáni kárfelmérés;
  • gyors leképezési adatbázis létrehozása;
  • határokon átnyúló stabilitás (a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása, a csempészet és terrorizmus elleni küzdelem).

A fejlesztési együttműködés tekintetében a KKK egy, a fenntartható fejlődéssel és környezettel foglalkozó megfigyelőközpont létrehozásában és működtetésében játszik majd szerepet. Ezt a rendszert kezdetben az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országokban fogják felállítani. Egy adatgyűjtő és kommunikációs rendszer fogja alkotni a megfigyelőközpont lényegét. A rendszer alapvetően az alábbi három szempontra fog összpontosítani:

  • környezet állapotának felmérése és országprofilok;
  • forgatókönyvek kidolgozása;
  • politikák közötti kölcsönhatások.

A megfigyelőközpont munkája mindenekfelett a meglévő igényekre adott válaszokra fog összpontosítani. Olyan módon fogják megtervezni, hogy az a fejlődő országok által kezelhető legyen.

Háttér

1984 óta többéves keretprogramok képezik az Európai Unió kutatási és technológiai fejlesztési politikájának alapját. A hetedik keretprogram a lisszaboni stratégia 2000-es indítása óta a második program, és az elkövetkezendő években létfontosságú lesz az európai növekedés és foglalkoztatás szempontjából. A Bizottság elő kívánja mozdítani a kutatás, oktatás és innováció alkotta „tudásháromszöget”, hogy a tudást a gazdasági dinamizmus, valamint a társadalmi és környezeti haladás ösztönzésére használják.

A jogszabályban használt kulcsfogalmak
  • Tematikus területek: egészségügy, élelmiszeripar, mezőgazdaság és biotechnológia; információs és kommunikációs technológiák; nanotudományok, nanotechnológiák, anyagok és új termelési technológiák; energia; környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást); közlekedés (beleértve a repüléstechnikát), társadalom-gazdaságtan és humán tudományok; biztonság és űrtechnológia.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépés – ÉrvényességAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
A Tanács 2006/975/EK határozata

2007.1.1–2013.12.31.

HL L 400., 2006.12.30.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács 2006. december 19-i 2006/977/Euratom határozata az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának a keretében a Közös Kutatóközpont által közvetlen cselekvések révén végrehajtandó egyedi programról (2007–2011) [Hivatalos Lap L 400., 2006.12.30.].

Ez a határozat a Közös Kutatóközpont (KKK) az Euratom egyedi program keretébe tartozó célkitűzéseire és tevékenységeire vonatkozik. Ezek elsősorban a képzéshez, a tudásmenedzsmenthez, a nukleáris biztonsághoz, a hulladékkezeléshez és a nukleáris tevékenység környezetre gyakorolt hatásához kapcsolódnak.

Utolsó frissítés: 12.01.2007

Lásd még

  • Közös Kutatóközpont (EN)
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére