RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


„Kapacitások” egyedi program

Ez az egyedi program arra törekszik, hogy erősítse a kutatási infrastruktúrát Európában. A különböző cselekvések célja egyrészt, hogy közelítse egymáshoz a kkv-kat, a régiókat, a civil társadalmat, továbbá a tudományos kutatói közösség harmadik országait, másrészt, hogy ezeknek a különböző szereplőknek a kutatási potenciálját, és a politikák közötti koherenciát erősítse. Ez a dokumentum részletesen bemutatja az egyedi programot (egyedi célkitűzések, jellemzők, megközelítések, cselekvési területek stb.).

JOGI AKTUS

A Tanács 2006/974/EK határozata (2006. december 19.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Kapacitások” egyedi programról.

ÖSSZEFOGLALÓ

A korábban megvalósított cselekvések folyamatában a „Kapacitások” egyedi program célja elsősorban egy Európán átívelő új kutatási és innovációs infrastruktúra létrehozása.

Ebből a célból a program két szakaszos stratégiai megközelítést határoz meg: egy előkészítő szakaszt és egy építési szakaszt. Ez a megközelítés a következő területekre vonatkozik:

  • kutatási infrastruktúrák;
  • a kkv-k javára végzett kutatás;
  • a tudás régiói;
  • kutatási potenciál;
  • tudomány a társadalomban;
  • nemzetközi együttműködési horizontális tevékenységek.

A költségvetés szempontjából az egyedi program végrehajtásához szükséges becsült összeg 4 097 millió EUR a 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig tartó időszakra.

ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

A program által mozgósított valamennyi eszköz az egyes területek egyedi célkitűzéseire válaszol:

  • a kutatási infrastruktúrák fejlesztésének és felhasználásának racionalizálása;
  • a kkv-k innovációs kapacitásának növelése, és hatékonyságuk fokozása a kutatások előnyös felhasználására;
  • a kutatásra irányuló regionális szervezetek fejlesztésének előmozdítása és támogatása;
  • a kutatási potenciál felszabadítása az Európai Unió konvergenciában érintett régióiban és a legkülső régiókban;
  • tudomány és társadalom egymáshoz való közelítése;
  • a nemzetközi együttműködés ösztönzése;
  • a kutatási politikák koherenciájának, továbbá a szinergiák és egyéb közösségi politikák ás programok előnyben részesítése.

Megjegyzés: a hetedik keretprogram, beleértve a különböző egyedi programok és minden belőlük eredő kutatási tevékenység megvalósítását az alapvető etikai elvek tiszteletben tartása, továbbá társadalmi, jogi, társadalmi-gazdasági, kulturális és a nemek közötti egyenlőség szempontjai vezérlik.

TÉMÁK: CÉLKITŰZÉSEK, MEGKÖZELÍTÉSEK, TEVÉKENYSÉGEK

Az egyedi programban szereplő valamennyi téma esetében meghatározták a következőket:

  • egyedi célkitűzés;
  • megfelelő megközelítés;
  • konkrét tevékenységek.

Kutatási infrastruktúrák

Az egyedi program e téren arra törekszik, hogy optimalizálja az európai kutatási infrastruktúrák* használatát és fejlesztését, továbbá hogy támogassa azok létrehozását vagy korszerűsítését. Ezenkívül az utólagosan felmerülő esetleges szükségletekre válaszul támogatási intézkedéseket lehetne bevezetni. Átfogóbban értelmezve, az európai technológiai know-how megerősítéséről van szó egy versenyképesebb és dinamikusabb tudásalapú gazdaság szolgálatában.

A (már létező vagy újonnan létrehozott) kutatási infrastruktúrákra irányuló, valamint az új szükségletek felmerülésével kapcsolatos cselekvések a következők:

  • a helyi struktúrák nemzetek közötti elérhetőségének előmozdítása;
  • a koordináció integrált korszerűsítésen keresztül történő javítása;
  • az ikt alapú elektronikus infrastruktúrák fejlesztése;
  • az új infrastruktúrák tervezésének, valamint kiépítésének támogatása;
  • az együttműködés erősítése az európai térségen belül és nemzetközi szinten.

Az erre a kutatási területre előirányzott költségvetés 1 715 millió EUR.

A kkv-k javára végzett kutatás

Ahhoz, hogy a kkv-k és a kkv-k szövetségei jobban fel tudják használni a kutatási eredményeket növekedésükhöz, szaktudásukhoz és innovációs kapacitásukhoz, két egyedi rendszert terveztek:

  • az egyik a kisebb vállalkozói csoportokat fogja segíteni, hogy rövid távon megoldják a közös vagy kiegészítő technológiai problémákat;
  • a másik lehetővé teszi a sok kkv közös problémájára való hosszabb távú technikai megoldások megtalálását (pl.: az európai szabványoknak és a rendeleteknek való megfelelőség olyan területeken, mint az egészségügy, a biztonság és a környezetvédelem).

Ezeket a rendszereket 1 336 millió EUR összegben finanszírozzák.

A tudás régiói

Az egyedi program első célkitűzése e téren az európai régiók kutatási potenciáljának erősítése. Ennek megvalósításához a regionális hatóságokat, egyetemeket, kutatóközpontokat, vállalatokat és egyéb résztvevő feleket tömörítő „regionális csoportosulások” egész Európára kiterjedő fejlesztésének támogatását fogják előnyben részesíteni. A regionális politika és a kutatásra vonatkozó szakpolitikák közötti jobb koordináció szintén részét képezi a program prioritásainak.

E terület különböző projektjei a következő tevékenységekre vonatkoznak:

  • a regionális csoportosulások kutatási menetrendjének elemzése, kidolgozása és megvalósítása (kapacitási és prioritási terv kutatási és fejlesztési téren);
  • a különösen fejlett régiók által a kevésbé fejlett kutatási profillal rendelkező régióknak nyújtott szakmai tanácsadás, különösen nemzetek közötti regionális konzorciumok megalakításával;
  • a regionális gazdaságok kutatási szereplőinek és intézményeinek jobb integrációja révén javító kezdeményezések (pl.: a regionális csoportosulások keretében szervezett nemzetek közötti tevékenységek);
  • a hasonló projektek közötti rendszeres tudáscserét és kölcsönhatást előmozdító cselekvések (pl.: elemző és összegző szemináriumok, kerekasztal-beszélgetések, publikációk stb.).

A tudás régiói számára előirányzott költségvetés 126 millió EUR.

Kutatási potenciál

A program cselekvése az Európai Unió (EU) legkevésbé fejlett régióira, valamint a legkülső régiókra összpontosít annak érdekében, hogy azok teljes egészében ki tudják használni kutatási kapacitásukat. Ezáltal hosszú távon lehetővé válik számukra, hogy a kibővített Unió kutatási potenciálját (tudás növelése, új kompetenciák fejlesztése, ismertség fokozása) megsokszorozzák.

A konkrét cselekvések tekintetében a cselekvés különösen az e régiókban (az állami és a magánszektorból egyaránt) kiválasztott kutatócsoportok és az Európa más részein található, nagyobb múltra visszatekintő kutatócsoportok között létrehozott stratégiai partnerségeket részesíti előnyben, beleértve a testvérkapcsolatokat is. Ezek a partnerségek és testvérkapcsolatok lehetővé teszik a (minőségük és potenciáljuk alapján) kiválasztott, a legkevésbé fejlett régiókban működő kutatói csoportok számára, hogy részesüljenek a következőkben:

  • ismeretek és tapasztalatok cseréje;
  • tudást és képzést nyújtó tapasztalt kutatók felvétele;
  • egyes kutatáshoz szükséges berendezések beszerzése és kifejlesztése;
  • szemináriumok és konferenciák szervezése;
  • terjesztési és promóciós tevékenységek a jobb láthatóságuk biztosítása érdekében.

A kutatási potenciál fejlesztésére 340 millió EUR összeget szánnak.

A tudomány a társadalomban

A hatékony és demokratikus tudásalapú európai társadalom létrehozásához elkerülhetetlen a tudományos dimenzió integrálása az európai társadalmi hálóba.

Annak ellenére, hogy a tudományos kutatás az innováció, és ezáltal a növekedés, a jólét és a fenntartható fejlődés motorja, társadalmi integrációja általánosságban nem megfelelő. Ennek különböző okai lehetnek:

  • a közvélemény nem megfelelő részvétele a prioritások meghatározásáról és a tudománypolitikai irányvonalak kijelöléséről szóló vitában;
  • bizonyos tudományos eredményekkel kapcsolatos viszonylagosan negatív elképzelés (az ellenőrzés hiánya, alapvető értékek újbóli megkérdőjelezése stb.);
  • a tudomány világa és a mindennapi gazdasági és társadalmi valóság közötti távolság érzése;
  • a közpolitikai döntéshozatal során rendelkezésére bocsátott tudományos bizonyítékok objektivitásának megkérdőjelezése.

Sok a kétértelmű elem, egyrészt egyre növekszik az igény a nagy társadalmi kihívásokra (betegségek, szennyezés, járványok, munkanélküliség, klímaváltozások, elöregedő társadalom stb.) felelő kutatások fejlesztése iránt, másrészt fokozódó gyanakvással tekintenek a tudomány lehetséges felhasználási módjaira.

Ezért annak érdekében, hogy elkerüljük a társadalmunkban a tudományos törés kockázatát, a következők tűnnek elengedhetetlennek:

  • a tudományos kutatás nyitottabbá, átláthatóbbá és etikusabbá tétele;
  • Európa számára aktívabb szerepvállalás biztosítása a közös értékek, az egyenlő esélyek és a társadalmi párbeszéd kérdéskörében folytatott világszintű vitákban;
  • a tudományos műveltséggel rendelkezők és az ezzel nem rendelkezők közötti szakadék áthidalása;
  • a tudományos kultúra iránti érdeklődés felkeltése;
  • a kutatáspolitikával kapcsolatos társadalmi párbeszéd ösztönzése;
  • a tudomány világának elérhetőbbé, nyitottabbá tétele mindenki számára;
  • nagyobb tér biztosítása a tudományos pályán tevékenykedő nőknek;
  • a tudománnyal kapcsolatos kommunikáció korszerűsítése (új kommunikációs eszközök kiaknázása a nagyobb tömegek megszólítása érdekében).

Ezek végrehajtása három nagy cselekvési irányvonal mentén történik:

  • a tudomány és a társadalom kapcsolatának irányítása: az európai tudományos rendszer megerősítése és javítása, politikai, etikai és társadalmi problémák előrejelzése és megoldása, a tudomány és a technológia társadalomban elfoglalt helyének jobb megértése, az egyetemek szerepének változása;
  • a tudományos világ potenciálja és lehetőségei: a nők és a fiatalok szerepének megszilárdítása;
  • a tudományos kommunikáció: a tudomány és a társadalom közötti kapcsolat helyreállítása.

Az európai tudományos rendszer tekintetében három szempontot ír elő a menetrend:

  • az európai szakpolitikák meghatározása érdekében a tudományos tanácsadás és szakértelem felhasználásának javítása és hatásának nyomon követése;
  • a bizalom és az önszabályozás előmozdítása a tudományos közösségben;
  • az információ terjesztésével kapcsolatos vita ösztönzése.

A politikai, etikai és társadalmi problémák előrejelzésének és megoldásának szintjén két szempont kerül szóba:

  • a tudománnyal kapcsolatos kérdések iránti elkötelezettség erősítése;
  • az etikáról és a tudományról szóló vita megvalósítása.

A tudomány és a technológia társadalomban elfoglalt helyének jobb megértése érdekében a program javasolja a szaktudományi egyetemek hálózatának kialakítását. Ez utóbbiak feladata lesz, hogy kiemeljék a kutatás és az európai társadalom és identitás építésében a tudomány valós részvételét. Ebből a célból több szempontot is ki kell hangsúlyozni:

  • a tudomány, a demokrácia és a jog közötti kapcsolat;
  • a tudományos-technológiai etikával kapcsolatos kutatás;
  • a tudomány és a kultúra egymásra hatása;
  • a tudósok szerepe és a róluk alkotott kép.

Az egyetemek változó szerepét illetően a hangsúly a következőkre kerül:

  • jobb keretfeltételek meghatározása a hatékonyabb egyetemi kutatás érdekében;
  • az üzleti ágazattal megvalósított strukturált partnerségek létrejöttének előmozdítása;
  • az egyetemek és a szélesebb értelemben vett társadalom közötti tudásmegosztás megerősítése.

Ezen túlmenően egy olyan, cselekvéseket tartalmazó keretrendszert kell létrehozni, amely erősíti a nők szerepét,és javítja a nemekkel kapcsolatos dimenziót a tudományos kutatásban.

Ugyanakkor a fiataloknak szóló cselekvések a következőkre összpontosulnak:

  • a tudomány oktatásának támogatása az iskolákban;
  • a tudomány oktatása és a tudományos pályafutás közötti kapcsolat megerősítése;
  • a tudományos oktatásban megjelenő új módszerekkel kapcsolatos kutatási és koordinációs cselekvések.

Végül a tudományos kommunikáció területén a következő szempontokra irányul a figyelem:

  • a tudományos sajtó megbízható tájékoztatása;
  • egy európai tudományos tájékoztatási központ létrehozása;
  • a képzés és a helyes gyakorlat cseréje a tömegkommunikáció és a tudományos közösség közeledése érdekében;
  • a közvéleménynek szánt tudományos rendezvények európai dimenziójának ösztönzése;
  • a tudomány láthatóságának növelése audiovizuális eszközök segítségével;
  • a nemzetek közötti kommunikáció előmozdítása (pl.: népszerű díjak kiosztása);
  • új tudományos kommunikációs módszerek és eredmények kutatása.

Az erre a tematikus területre előirányzott költségvetés 330 millió EUR.

Nemzetközi együttműködés

Az élvonalbeli nemzetközi tudományos és technológiai politika kialakítása érdekében az EU a következőket tűzi ki célul:

  • Európa versenyképességének támogatása harmadik országokkal fennálló stratégiai partnerségeken keresztül, valamint ezen országok legjobb tudósainak fogadása;
  • harmadik országokban felmerült vagy felmerülő világszintű problémák megoldása.

A harmadik országokkal való együttműködés elsősorban a tagjelölt országokra, a mediterrán partnerországokra (MPC), a a Nyugat-Balkán országaira (WBC), a kelet-európai, kaukázusi és közép-ázsiai országokra (EECA), a fejlődő országokra, valamint a fellendülőben lévő gazdaságokra vonatkozik.

Ez az együttműködés a következőket teszi szükségessé:

  • prioritások kialakítása és a szakpolitikák meghatározása;
  • partnerségek javítása és fejlesztése;
  • a szakpolitikák és a nemzeti tevékenységek koordinálásának javítása.

A nemzetközi együttműködési tevékenységekre 180 millió EUR-t szánnak.

A kutatási politikák következetes kidolgozása

A nemzeti és közösségi kutatási politikák hatékonyságának és koherenciájának fokozásán túl az EU célkitűzései a következők:

  • az egyéb politikákkal való együttműködésük hangsúlyozása;
  • a közfinanszírozású kutatás hatásának és az iparhoz való kapcsolódásának javítása;
  • az állami támogatás erősítése, valamint annak a magánbefektetéseket ösztönző hatásának fokozása.

Ennek érdekében két cselekvési útvonal mentén kell haladni:

  • a kutatással összefüggő közpolitikák és ipari stratégiák, valamint hatásaik nyomon követése és elemzése;
  • a nyitott koordináció és a nemzetek közötti együttműködés kezdeményezéseinek támogatása.

Ezt a részt a program 70 millió EUR összegben finanszírozza.

Háttér

Az Európai Unió által 1984 óta folytatott kutatási és technológiafejlesztési politika többéves keretprogramokon alapul. A hetedik keretprogram a lisszaboni stratégia 2000-ben történt elindítása óta a második. Szerepe az európai növekedésben és foglalkoztatásban az elkövetkező években elsődleges fontosságú.

A jogszabályban használt kulcsfogalmak
  • Kutatási infrastruktúra: azok a létesítmények, erőforrások vagy szolgáltatások, amelyekre a tudományos közösségnek a tudomány és a technológia különböző területein végzett kutatómunkához szüksége van. Ez a fogalommeghatározás felöleli az emberi erőforrásokat, a berendezéseket, a tudásalapú erőforrásokat, az információs és kommunikációs technológiákat (ikt) és a tudományos kutatás során használt bármilyen más dolgot.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépés – ÉrvényességAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
2006/974/EK határozat

2007.1.1.–2013.12.31.

HL L 400., 2006.12.30.

KAPCSOLÓDÓ JOGI AKTUSOK

A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2009. április 29) a hetedik európai kutatási keretprogram céljainak megvalósításában elért előrehaladásról [COM(2009) 209 – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
A „Kapacitások” programból származó cselekvések nagyon népszerűek, különösen azok, amelyek a kkv-k és a kkv-k szövetségei hasznára végzett kutatásokat támogatják.
Az Európa számára stratégiai prioritású, a a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI) által kitűzött 44 infrastruktúraprojekt megvalósítását a közösségi és a nemzeti források hiánya fékezi. Ugyanakkor az európai kutatási infrastruktúrák új jogi keretének 2009-ben történt elfogadása újraindítja a munkát, és lehetővé fogja tenni egy biztonságos pénzügyi tervezet létrehozását, amely egyéb pénzügyi eszközöket is magában foglal (Európai Beruházási Bank, strukturális alapok).
A „Kutatási potenciál” és a „Tudás régiói” tevékenységek, amelyek egyesítik a tudományos kapacitásokat a régiók között, nem hozták meg a várt eredményt (különösen a konvergenciarégiókban), mivel ezek is forráshiányban szenvednek. A strukturális alapok hatékonyabb és célzottabb felhasználása lehetővé tehetné a tudományos és technológiai kiválósági szint növelését az Unióban.
A finanszírozás új rendszere elsősorban a kutatás és a társadalom közötti európai partnerség létesítését támogatja.

Az Európai Parlament és a Tanács 743/2008/EK határozata (2008. július 9.) a több tagállam által indított, a kutatást és fejlesztést végző kis- és középvállalkozások támogatását célzó kutatási és fejlesztési programban történő közösségi részvételről [Hivatalos Lap L 201., 2008.7.30.].
Az Eurostars program azokat a kkv-kat támogatja, amelyek kutatási és fejlesztési (K+F) tevékenységet folytatnak. Ez a program az EK-Szerződés 169. cikkén alapul, amely a Közösségnek a K+F programban való részvételével foglalkozik, amelyet több tagállammal együtt valósít meg. Az Eurostars célkitűzése a nemzeti kutatási és innovációs programok összehangolása egy olyan közös program létrehozása érdekében, amelyet magukban foglalnak a tudományos, igazgatási és pénzügyi területek, és amely hozzájárul az Európai Kutatási Térség valóra váltásához.
Az Eurostars az Eureka és a kutatási és technológiafejlesztési hetedik keretprogram (Kapacitások) közös programja.
A programot a tagállamok, egyéb részt vevő harmadik országok és a Közösség társfinanszírozza. A Közösség pénzügyi hozzájárulása 100 millió EUR-ig terjed, míg a 22 uniós tagállam és a 7. kutatási és fejlesztési keretprogramhoz társult 5 ország ezt összesen 300 millió EUR-val egészíti ki. A magánszektorból származó finanszírozás eléri a 400 millió EUR-t. A kutatási téren tevékenykedő európai kkv-k javára fordítandó teljes összeg tehát hat év alatt 800 millió EUR.

Utolsó frissítés: 30.05.2010
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére