RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


„Emberek” egyedi program

Ennek az egyedi programnak az a célja, hogy mind mennyiségi, mind minőségi szempontból javítson az európai kutatói munkaerő-piaci helyzeten. Ennek érdekében különböző cselekvésekre kerül sor. Ez a dokumentum mutatja be e cselekvések alapjait és eredményeit (célkitűzések, jellemzők, cselekvési területek stb.).

JOGI AKTUS

A Tanács 2006/973/EK határozata (2006. december 19.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Emberek” egyedi programról.

ÖSSZEFOGLALÓ

Az „Emberek” egyedi program alapvetően arra törekszik, hogy mind minőségi, mind mennyiségi szempontból javítsa a kutatók szakmai kilátásait Európában. Más szavakkal kifejezve, a program illeszkedni kíván az európai munkaerőpiachoz, hogy jobban megfeleljen a kutatók képzése, mobilitása és pályafutás-fejlesztése területén jelentkező követelményeknek, és ezáltal arra ösztönözze őket, hogy Európában építsék jövőjüket.

A program jelentős pénzügyi forrásokat mozgósít, és a „Marie Curie-cselekvések” által megszerzett tapasztalatokra támaszkodik.

Pontosabban fogalmazva, a következő három szempontot hangsúlyozzák:

  • előnyök és strukturáló hatások létrehozása, mint például a regionális, nemzeti és nemzetközi programok társfinanszírozásának felállítása;
  • a képzési és a pályafutás-fejlesztési feltételek javítása a magánszektorban;
  • a nemzetközi dimenzió erősítése.

A költségvetés szempontjából az egyedi program végrehajtásához szükséges becsült összeg 4750 millió EUR a 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig tartó időszakra.

ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

Az egyedi program általános célkitűzése, hogy mind mennyiségi, mind minőségi szempontból erősítse az emberi erőforrás-potenciált az európai kutatás és technológiai fejlesztés területén. Ennek megvalósításához különböző kezdeményezések szükségesek:

  • a kutatói szakma választásának ösztönzése;
  • a kutatók ösztönzése arra, hogy Európában maradjanak;
  • harmadik országbeli kutatók Európába vonzása;
  • az országok, ágazatok, szerveztek és tudományos területek közötti tudás megosztásának javítása;
  • a nők kutatásban való részvételének és a technológiai fejlesztésben való részvételének az ösztönzése.

Az egyedi program több szempontból nézve többletértéket képvisel. Először is kétségtelenül javítani fogja a a kutatók mobilitását úgy az ágazatok közötti, mint transznacionális szinten. Ezen kívül a program strukturáló hatással lesz a következőkre:

  • a kutatáshoz kapcsolódó képzés szervezése, megvalósítása és minősége;
  • a kutatók pályafutásának fejlesztése;
  • az ágazatok és a kutatóintézetek közötti ismeretek megosztása; és
  • a nők részvétele.

A hetedik keretprogram, és ennek keretében a különböző egyedi programok és az azokból eredő kutatási tevékenységek végrehajtását az alapvető etikai elvek tiszteletben tartása, továbbá társadalmi, jogi, társadalmi-gazdasági, kulturális és a nemek közötti egyenlőség szempontjai vezérlik.

TEVÉKENYSÉGEK

Az egyedi programot a „Marie Curie-cselekvések” sorozata révén hajtják végre, amelyek lehetőséget teremtenek a kutatók számára képességeik és szaktudásuk fejlesztésére pályafutásuk minden szakaszában. Ezek a cselekvések a (transznacionális és ágazatok közötti) mobilitást, a különböző ágazatokban és országokban szerzett tapasztalatok elismerését és a munkakörülmények javítását hangsúlyozva a következő területekre irányulnak:

  • a kutatók alapképzése;
  • az egész életen át tartó tanulás és pályafutás-fejlesztés;
  • partnerségek és átjárási lehetőségek az ipari vállalatok és az egyetemek között;
  • a nemzetközi dimenzió.

A program konkrétabb kísérő, népszerűsítő (például: „Marie Curie-díj”) és támogató intézkedéseket is előirányoz.

Kutatók alapképzése

A kutatók alapképzése általában pályafutásuk első négy éve alatt zajlik, amelyhez hozzáadódhat (szükség esetén) egy kiegészítő év.

Ezen a területen a program alapvetően új szakmai kilátásokat kíván nyitni a kutatók számára, és a képzés strukturálásának racionalizálásával a tagállamokban és a társult országokban a köz- és magánszektorban egyaránt vonzóbbá kívánja tenni a tudományos karriert.

A cselekvés célja többek között, hogy támogassa a kutatók képzését alakító, különböző ágazatokból származó szervezetek hálózatának létrehozását. Ezek a hálózatok olyan közös multidiszciplináris képzési programokra fognak támaszkodni, amelyek főként a tudományos és technológiai ismeretekre, továbbá olyan változatos diszciplínákat érintő készségekre és képességekre összpontosítanak, mint az igazgatás, a pénzügy, a jog, a vállalkozói tevékenység, az etika, a kommunikáció, valamint a kutatás és a társadalom közötti kölcsönhatások. Pontosabban a közösségi támogatás a következőkre terjedne ki:

  • a pályakezdő kutatók képzési céllal történő felvétele;
  • tapasztalt kutatók számára tudományos tanszékek vagy oktatói munkakörök létrehozása;
  • rövid időtartamú képzések szervezése (konferenciák, nyári egyetemek, szaktanfolyamok stb.) mind a hálózat képzésében részt vevők, mind a hálózaton kívüli kutatók számára.

Az egész életen át tartó tanulás és pályafutás-fejlesztés

Ez a cselekvés a tapasztalt kutatókra irányul (akik legalább négy év teljes munkaidős kutatói tapasztalattal vagy doktori fokozattal rendelkeznek). A cselekvés főként arra törekszik, hogy a kutatók bővítsék egyéni szakképzettségüket multidiszciplináris vagy interdiszciplináris szakismeretek vagy ágazatközi tapasztalatok megszerzésével. Ezen a téren a kitűzött cél kettős:

  • lehetőség biztosítása a kutatók számára, hogy független, vezetői helyzetbe kerüljenek vagy ilyen helyzetük megerősítése;
  • a kutatók támogatása abban, hogy pályamegszakítás után folytatni tudják kutatói pályájukat, és ezáltal annak lehetővé tétele, hogy egy mobilitási tapasztalat után gyorsan (újból) bekapcsolódjanak a folyó kutatómunkába valamelyik tagállamban vagy társult államban, hazájukat is beleértve.

A cselekvés végrehajtása a következőképpen történik:

  • az Európán belüli, transznacionális, egyéni ösztöndíjak támogatása;
  • a regionális, nemzeti és nemzetközi programok társfinanszírozása, a társfinanszírozásra pályázók elvben kulcsfontosságú szereplők lesznek (mind a köz-, mind a magánszektorban) a kutatásban alkalmazott emberi erőforrás kapacitásának a saját területükön való fejlesztésében.

Az ipari vállalatok és az egyetemek közötti partnerségek és átjárási lehetőségek

Ez a cselekvés a közszférába tartozó kutatószervezetek és a kereskedelmi célú magánvállalkozások (különösen a kkv-k) közötti átjárási lehetőségek kiépítését célozza. Ennek érdekében a cselekvés olyan, hosszabb időtartamú együttműködési programokra támaszkodik, amelyek lehetővé fogják tenni az ismeretek megosztásának fokozását, valamint a két szektor közötti, a kulturális háttér és az egyes tevékenységi ágazatokhoz tartozó készségekkel kapcsolatos követelmények kölcsönös megértésének az előmozdítását.

A közösségi támogatás, az emberi erőforrásra összpontosítva, a következő szinteken valósulhat meg:

  • alkalmazottak kiküldetése a két szektor közötti partnerség keretében;
  • a partnerségen kívülről, meghatározott időre érkező kutatók fogadása;
  • szemináriumok és konferenciák szervezése;
  • az együttműködési kezdeményezésekhez szükséges berendezések beszerzéséhez való hozzájárulás (kifejezetten kkv-vonatkozású intézkedés).

Nemzetközi dimenzió

Az európai kutatási és fejlesztési területen az emberi erőforrás nemzetközi dimenziója két különböző szempontot mutat:

  • az Európai Unió tagállamai és a társult országok kutatóinak pályafutás-fejlesztése;
  • a kutatókon keresztül történő nemzetközi együttműködés.

E két területen történő cselekvéseket a (beutazáshoz és kiutazáshoz nyújtott) nemzetközi ösztöndíjakon, támogatásokon, partnerségeken, kutatók cseréjén, események (konferenciák stb.) szervezésén, továbbá a legjobb gyakorlatok megosztási rendszerének megvalósításán keresztül támogatják.

Háttér

Az Európai Unió által 1984 óta folytatott kutatási és technológiafejlesztési politika többéves keretprogramokon alapul. A hetedik keretprogram a lisszaboni stratégia 2000-ben történt elindítása óta a második, és elsődleges szerepet fog játszani a az európai növekedésben és foglalkoztatásban az elkövetkező években. A Bizottság tovább kívánja fejleszteni a kutatási, oktatási és innovációs politika alkotta „tudásháromszöget” annak érdekében, hogy a tudást egy dinamikus gazdaság, valamint a társadalmi és környezeti fejlődés szolgálatába állítsa.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépés – ÉrvényességAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
2006/973/EK határozat

2007.1.1.–2013.12.31.

HL L 400., 2006.12.30.

KAPCSOLÓDÓ JOGI AKTUSOK

A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2009. április 29.) a hetedik európai kutatási keretprogram céljainak megvalósításában elért előrehaladásról [COM(2009) 209 – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
Az „Emberek” program keretében nyújtott „Marie Curie-ösztöndíjak” nagyon népszerűek. Ez az ösztöndíj nemcsak a kiegyensúlyozott tudásáramláshoz járul hozzá európai és globális szinten egyaránt, de a magasan képzett és mobil európai K+F-munkaerő megteremtéséhez is. Kihasználásukon javítana, ha a „Marie Curie-ösztöndíj” által kínált lehetőségekről több tájékoztatást kapnának az ipari vállalatok és a kkv-k.

Utolsó frissítés: 26.05.2010
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére