RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az „Együttműködés” egyedi program

Az egyedi program legfontosabb törekvése a kutatás területén dolgozó különböző szereplők közötti együttműködés erősítése annak érdekében, hogy a technológiák és a tudás konkrét alkalmazásokon keresztül hasznosuljanak az európai társadalom számára. Ezáltal a társadalom hatékonyabb választ tud adni a jelenlegi és jövőbeli társadalmi, gazdasági, környezeti és ipari kihívásokra. A dokumentum ismerteti a program jellemzőit és célkitűzéseit, valamint fő irányvonalait. Ezt követi a célkitűzések, megközelítések és tevékenységek témakörök szerinti bemutatása.

JOGI AKTUS

A Tanács 2006/971/EK határozata (2006. december 19.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Együttműködés” egyedi programról.

ÖSSZEFOGLALÓ

A hetedik keretprogram egyik fő célkitűzése, hogy Európa a világ első számú tudományos és technológiai központjává váljon. Ezért az „Együttműködés” egyedi program támogatni kívánja az egyetemek, iparágak, kutatóközpontok és hatóságok közötti együttműködést mind az Európai Unión (EU) belül, mind az EU és a világ többi része között.

Az egyedi program a tudás és a technológia legfőbb területeinek megfelelő kilenc témát ölel fel, amelyeken belül – a társadalmi, gazdasági, környezeti és ipari kihívások megoldása érdekében – támogatni kell a nemzetközi együttműködést. E témák az alábbiak:

  • egészségügy;
  • élelmiszerek, mezőgazdaság és biotechnológia;
  • információs és kommunikációs technológiák;
  • nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák;
  • energia;
  • környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást);
  • közlekedés (beleértve a repüléstechnikát);
  • társadalom-gazdaságtan és humán tudományok;
  • biztonság és világűr.

A költségvetés szempontjából a 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig tartó időszakra az egyedi program végrehajtásához szükséges becsült összeg 32 413 millió euró.

ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

Az „Együttműködés” egyedi program néhány, többé-kevésbé hosszú távú célkitűzés megvalósítására jött létre, hogy elősegítse az Európai Unió versenyképességének fokozását a tudomány és a technológia területén.

E célkitűzések a következők:

  • a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás a kutatás előmozdításának összefüggésében, a legmagasabb kiválósági szinten;
  • az állami és a magánszektor közötti, az alapvető technológiák fejlődését eredményező ambiciózus páneurópai partnerségek közös technológiai kezdeményezések formájában történő előmozdítása;
  • a nemzeti kutatási programok koordinálásának javítása, nevezetesen az ERA-NET rendszer megerősítésével és az ERA-NET PLUS rendszer létrehozásával;
  • a tagállamokkal szoros együttműködésben négy egyedi kezdeményezés indítása, amelyek közül az első három a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését, a Balti-tenger kutatását és a metrológia területét érinti, a negyedik pedig a kkv-kre vonatkozó nemzeti kutatási programok egyesítését célozza;
  • a nemzetközi együttműködés megközelítésének célzottabbá tétele;
  • az egyes témákra szabott megfelelő megoldások kidolgozása az újonnan felmerülő igények és előre nem látható szakpolitikai igények kielégítése érdekében.

Az egyedi program legfontosabb hozadéka, hogy összekapcsolja a forrásokat, a tudományterületeket és a tudományos kiválóságot. Emellett a nemzeti politikák jobb összehangolása, az eredmények Unión belüli terjesztése, a páneurópai kutatócsoportok és kutatási hálózatok létrehozása és a páneurópai kihívásokkal összefüggő tevékenységek megerősítik a kutatás és a fejlesztés európai szintű integrációját.

A program nyomon követésének és lebonyolításának optimalizálása érdekében teljesítménymutatók bevezetésére kerül sor, az alábbi három kategória szerint:

  • mennyiségi és minőségi mutatók, amelyek a tudományos és műszaki fejlődést jelzik (szabályok, eszközök, eljárások, módszerek, szolgáltatások stb.);
  • igazgatási mutatók, amelyek a teljesítmény belső nyomon követését és a felsővezetés szintjén történő döntéshozatal megkönnyítését szolgálják (költségvetés végrehajtása, szerződések aláírásának határideje, fizetési határidők stb.);
  • eredménymutatók, amelyek a kutatás általános hatékonyságát értékelik az Európai Unió átfogó célkitűzéseinek összefüggésében (kihatás a lisszaboni, göteborgi, barcelonai és más célkitűzések megvalósulására), valamint az egyedi program szintjén (hozzájárulás az Európai Unió tudományos, technológiai és gazdasági teljesítményéhez).

A TÉMÁK: IRÁNYVONALAK

Az Európai Unió által középpontba állított kilenc téma (lásd fent) végrehajtása különféle tevékenységeket foglal magában:

  • több tudományág együttműködésének előmozdítása több témára kiterjedő, a kutatás és a technológiai fejlesztés tárgyát érintő közös megközelítések révén;
  • a menetrend hozzáigazítása az igények és a lehetőségek változásához („újonnan felmerülő igények" és „előre nem látható szakpolitikai igények”);
  • a tudás terjesztésének és a kutatási eredmények átadásának jobb összehangolása, nevezetesen a hálózatba szervezésre és a közvetítésre vonatkozó kezdeményezések, szemináriumok és rendezvények finanszírozásán, valamint külső szakértők közreműködésén és információs szolgáltatásokon keresztül;
  • a kis- és középvállalkozások (kkv-k) részvételének erősítése, többek között a pénzügyi és adminisztratív eljárások javításával, a kkv-k igényeinek fokozottabb figyelembevételével, valamint támogató intézkedésekkel;
  • az alapvető etikai vonatkozások, közöttük az Európai Unió alapjogi chartájában foglalt elvek tiszteletben tartása, valamint a szociális, jogi, társadalmi-gazdasági, kulturális és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szempontok figyelembevétele;
  • az együttműködésben végzett kutatás előmozdítása az európai know-how világszintű elismertségének növelése érdekében;
  • bizonyos feltételek mellett (hozzáadott érték, kötelezettségvállalás mértéke, a meglévő eszközök alkalmatlansága a célkitűzés elérésére stb.) magánberuházásokat és nemzeti, illetve európai közfinanszírozást vegyítő közös technológiai kezdeményezések indítása;
  • a (nemzeti és regionális) nem közösségi kutatási programok összehangolása az ERA-NET rendszer segítségével és közösségi részvétellel;
  • a nemzetközi tudományos és technológiai szakpolitikák támogatása olyan nemzetközi együttműködési intézkedéseken keresztül, mint a harmadik országokkal létrehozott stratégiai kutatási partnerségek vagy a problémák kölcsönös érdekek és előnyök elve alapján történő megoldása.

Egészségügy

A program az egészségügy területén két célkitűzést kíván megvalósítani: egyrészt mind európai szinten, mind világviszonylatban javítani szeretné az egészségügyi viszonyokat, másrészt növelni szeretné az e területen aktív európai iparágak és vállalkozások versenyképességét.

A megközelítés tekintetében a hangsúly az alábbi elemekre kerül:

  • a transzlációs kutatás (az alapkutatás felfedezéseinek klinikai alkalmazásokba való átültetése);
  • új terápiák kifejlesztése és validálása;
  • a kutatási eredményekkel kapcsolatos kommunikáció;
  • egészségjavítási és betegségmegelőzési módszerek, diagnosztikai eszközök és technológiák, valamint tartós és hatékony egészségügyi ellátási rendszerek működésbe léptetése (különösen a gyermekegészségüggyel és a népesség elöregedésével összefüggésben).

A téma három nagy tevékenységi területet foglal magában:

  • a biotechnológia, valamint generikus és technológiai eszközök fejlesztése az emberi egészség szolgálatában;
  • a transzlációs kutatás fellendítése;
  • az egészségügyi szolgáltatások optimalizálása.

Az erre a témára előirányzott költségvetés 6100 millió euró.

Élelmiszerek, mezőgazdaság és biotechnológia

E terület célkitűzése a tudásalapú európai biogazdaság felépítése a különböző résztvevők – köztük a tudományos közösség és az ipar – összefogásával. Az alapvető cél az, hogy a kutatás alkalmazkodjon napjaink társadalmi és gazdasági kihívásainak változásaihoz (egészséges táplálkozás, fenntartható fejlődés, termelés és éghajlatváltozás stb.).

A megközelítés tekintetében az alábbi szempontokat kell kiemelni:

  • a biológiai erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, azok fenntartható előállítása és felhasználása;
  • a kkv-k ökohatékonysága és versenyképessége (ezek a vállalkozások a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazat 90%-át képviselik).

Mindez az alábbi tevékenységekben ölt testet:

  • a szántóföldi, erdei és vízi környezet biológiai erőforrásainak fenntartható előállítására és az azokkal való fenntartható gazdálkodásra irányuló erőfeszítések;
  • a táplálkozás, az egészség és a jólét közötti optimális egyensúly megteremtése;
  • az élettudományok és a biotechnológia nem élelmiszer-ipari célú felhasználása (energia, ipar stb.).

Az erre a témára előirányzott költségvetés 1935 millió euró.

Információs és kommunikációs technológiák

A célkitűzés itt az európai ipar versenyképességének és az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazkodóképességének javítása, hogy választ lehessen adni az európai társadalom és gazdaság igényeinek változására.

Az elfogadott megközelítés a következőket részesíti előnyben:

  • Európa tudományos és technológiai bázisának megerősítése az IKT területén;
  • az innováció ösztönzése az IKT eszközeivel;
  • a megvalósult fejlődés – Európa polgárai, vállalkozásai, ipara és hatóságai számára hasznosítható – konkrét előnyökké alakítása.

A különböző tervezett tevékenységek az alábbi területekre összpontosulnak:

  • az IKT-alapú innovatív alkalmazások stratégiai kutatása;
  • a technológiák integrálása a társadalom valamennyi szegmensébe különböző együttműködési és hálózatépítési tevékenységek, a közös technológiai kezdeményezések támogatása és a nemzeti programok összehangolása révén.

Az erre a témára előirányzott költségvetés 9050 millió euró.

Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák

E terület célkitűzése az európai ipar versenyképességének javítása, egyszersmind az átmenet biztosítása az erőforrás-alapú iparból a tudásalapú iparba.

E célkitűzés megvalósítása érdekében kétfajta megközelítésre van szükség:

  • rövid távon a tudás és a képességek konvergenciája áll a középpontban;
  • a hosszú távú cél a nanotudományok és a nanotechnológiák maximális kihasználása a tudásalapú ipar és gazdaság megteremtése érdekében.

A tevékenységeket illetően az új termékek és anyagok, valamint új eljárások és módszerek több tudományág részvételével történő kidolgozása élvez elsőbbséget.

Az erre a témára előirányzott költségvetés 3475 millió euró.

Energia

E téma első számú célkitűzése a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló energetikai rendszer átalakítása egy fenntartható, diverzifikált és megtérülő rendszerré, amely képes szembenézni a küszöbön álló kihívásokkal (energiafüggőség, éghajlatváltozás, versenyképesség).

A megközelítést tekintve tehát a kutatás a megtérülő technológiák fejlesztésére összpontosul, hogy javítsa az európai energiagazdaság jövedelmezőségét és versenyképességét.

Az alkalmazási területek a következők:

  • a „hidrogén és üzemanyagcellák” program végrehajtása;
  • megújuló energiaforrásokból elektromos energia előállítását lehetővé tevő technológiák kifejlesztése;
  • megújuló üzemanyagok előállítására irányuló technológiák megalkotása;
  • a fűtéshez és hűtéshez használt megújuló energiaforrások alkalmazásának optimalizálása;
  • a CO2 elkülönítésére és tárolására szolgáló eljárások kifejlesztése;
  • tiszta szénátalakítási technológiák fejlesztése;
  • intelligens energiahálózatok létrehozása (hatásfok, rugalmasság, biztonság, megbízhatóság);
  • az energiahatékonyság növelése;
  • a tudás felhasználása az energiapolitika szolgálatában.

Az erre a témára előirányzott költségvetés 2350 millió euró.

Környezetvédelem

E terület legnagyobb kihívása azoknak a nélkülözhetetlen technológiáknak a kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik az emberi tevékenység és a környezettel és erőforrásaival való fenntartható gazdálkodás közötti egyensúly megteremtését.

Ennek érdekében a hangsúly az alábbi területekre kerül:

  • az éghajlatváltozás megelőzését és hatásainak csökkentését szolgáló eszközök megalkotása;
  • az Európai Unió és tagállamai nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése;
  • innovatív környezetvédelmi technológiák előmozdítása;
  • a nemzeti programok összehangolása;
  • a kutatási eredmények terjesztésének javítása.

Az elvégzendő tevékenységeket illetően az egyedi program több területen helyez kilátásba kutatásokat, hogy megfelelő válaszokat biztosítson a jövő kihívásaira:

  • az éghajlati és földi rendszerek működése;
  • a környezeti kockázati tényezők és az emberi egészség közötti kölcsönhatások;
  • a természeti katasztrófák kezelése;
  • a természetes és az ember által létrehozott erőforrások megőrzése és a velük való fenntartható gazdálkodás;
  • a tengeri környezet változása;
  • a környezetvédelmi technológiák felhasználása a környezet megóvása és a környezettel való fenntartható gazdálkodás érdekében;
  • a technológiák értékelése, ellenőrzése és vizsgálata;
  • a Föld megfigyelése;
  • az értékelési eszközök fejlesztése.

Az erre a témára előirányzott költségvetés 1890 millió euró.

Közlekedés

A közlekedés területének célkitűzése mindenekelőtt olyan struktúrák megalkotása, amelyek egyszerre versenyképesebbek, biztonságosabbak és környezetbarátabbak.

A megközelítést illetően elsőbbséget kap a technológiai fejlődést az európai közlekedés szolgálatába állító új szakpolitikák kidolgozása. E tekintetben a Galileo és EGNOS rendszereket magában foglaló európai globális műholdas navigációs rendszer számos lehetőséget rejt, amelyeket ki kell használni.

A program mind a légi közlekedés, mind a felszíni (vasúti, közúti, vízi) közlekedés terén különféle tevékenységeket irányoz elő.

A légi közlekedésben:

  • a közlekedési hálózatok környezetbarátabbá tétele;
  • az időkihasználás javítása (pontosság, forgalomirányítás stb.);
  • az utasok elégedettségének és biztonságának növelése;
  • a költséghatékonyság javítása;
  • a repülőgépek és az utasok védelmének megerősítése;
  • új technológiák feltárása.

A felszíni közlekedésben:

  • a közlekedési hálózatok környezetbarátabbá tétele;
  • a tömegközlekedés szerepének növelése és a közlekedési folyosók leterheltségének csökkentése;
  • fenntartható városi mobilitás biztosítása;
  • a biztonság és a védelem javítása;
  • a versenyképesség megerősítése.

Az erre a témára előirányzott költségvetés 4160 millió euró.

Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok

Az Európa aktuális társadalmi-gazdasági kérdéseire (növekedés, foglalkoztatás, versenyképesség stb.) vonatkozó ismeretek bővítése olyan célkitűzés, amelynek megvalósulása előmozdíthatja az e kérdésekkel összefüggő szakpolitikákat.

Ennek érdekében a társadalom-gazdaságtan és a humán tudományok területén végzett kutatáson kívül az intézkedések a vonatkozó nemzeti programokra is támaszkodnak majd. A munkát megfelelő kutatási infrastruktúrák is segítik majd. Meghatározott csoportokra (többek között a politikai döntéshozókra) és a nagyközönségre irányuló célzott terjesztési intézkedésekre fog sor kerülni (munkaértekezletek, konferenciák, média stb.).

A főbb tevékenységeket az alábbi témakörökben elvégzendő kutatások jelentik:

  • a növekedés, a foglalkoztatás és a versenyképesség kérdései;
  • a világ gazdasági, társadalmi és környezeti célkitűzései közötti lehetséges átfedések és szinergiák;
  • a fenntartható fejlődés;
  • a fő társadalmi tendenciák és következményeik;
  • Európa a nagyvilágban;
  • a polgár az Európai Unióban;
  • társadalmi-gazdasági és tudományos mutatók felhasználása a szakpolitikák végrehajtása során;
  • a hosszú távú kihívások és a közös érdekek korai meghatározása.

Az erre a témára előirányzott költségvetés 623 millió euró.

Biztonság és világűr

E két területen számos célkitűzés létezik:

  • a polgári alkalmazásra irányuló technológiák és tudás fejlesztése a polgárok fenyegetésekkel (terrorizmus, bűnözés, természeti katasztrófák, ipari balesetek stb.) szembeni védelme érdekében;
  • a meglévő és fejlesztés alatt álló technológiák biztonsági célokra történő optimális és összehangolt felhasználásának biztosítása az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásával;
  • a biztonsági megoldások szolgáltatói és használói közötti együttműködés serkentése;
  • az európai biztonsági iparág technológiai bázisának és versenyképességének javítása;
  • a GMES-re és hasonló alkalmazásokra összpontosító európai űrprogram támogatása a polgárok, valamint az európai űripar versenyképességének javára.

A biztonság tekintetében a polgári szféra kap prioritást. A kutatás multidiszciplináris, és két területre összpontosul: a módszertan fejlesztésére, valamint a technológiák integrálására, demonstrációjára és validálására. A tevékenységek négy, európai többletértékkel rendelkező biztonsági célterületre (a terrorizmussal és a bűnözéssel szembeni védelem, az infrastruktúrák és a közművek biztonsága, a határok biztonsága, a biztonság helyreállítása válság idején) és három átfogó területre (a biztonsági rendszerek integrálása és együttműködésre való képessége, biztonság és társadalom, a kutatás összehangolása és rendszerezése) irányulnak.

Az űrkutatás területén a műholdas technológiákat ez európai társadalom szolgálatába kell állítani (biztonság, környezetvédelem, kommunikáció), és támogatni kell a világűr felderítésére irányuló tevékenységeket.

A világűr kutatására és a biztonságra előirányzott költségvetés 1430 millió euró, illetve 1400 millió euró.

Háttér

Az Európai Unió által 1984 óta folytatott kutatási és technológiafejlesztési politika többéves keretprogramokon alapul. A hetedik keretprogram a lisszaboni stratégia 2000-ben történt elindítása óta a második, és az elkövetkező években elsődleges szerepet fog játszani az európai növekedésben és foglalkoztatásban. A Bizottság tovább kívánja fejleszteni a kutatási, oktatási és innovációs politika alkotta „tudásháromszöget” annak érdekében, hogy a tudást a dinamikus gazdaság, valamint a társadalmi és környezeti fejlődés szolgálatába állítsa.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépés – ÉrvényességAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap

A 2006/971/EK határozat

2007.1.1–2013.12.31.

HL L 400., 2006.12.30.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2009. április 29.) a hetedik európai kutatási keretprogram céljainak megvalósításában elért előrehaladásról [COM(2009) 209 – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
Az „Együttműködés” program közös kutatási eszközei lehetővé teszik a vállalkozások és a felsőoktatási intézmények számára a nyitott innovációs környezetben való együttműködést, s ezzel hozzájárulnak a tudás és a technológiák szabad mozgásához. A kiemelt témák kiválasztásánál – függetlenül az eszközök volumenétől és alkalmazási területétől – döntően esik latba, hogy teremtődik-e európai többletérték, illetve számolhatunk-e strukturáló hatással az Európai Kutatási Térség (EKT) szempontjából.

Utolsó frissítés: 15.01.2010
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére