RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 23 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  BG - CS - ET - GA - LV - LT - HU - MT - PL - RO - SK - SL

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Hetedik keretprogram (2007–2013)

A kutatás az úgynevezett „tudásháromszög” egyik összetevője, amely a globális gazdasággal összefüggésben az Európai Unión (EU) belüli növekedést és foglalkoztatást hivatott erősíteni. A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó hetedik kutatási keretprogram lehetőséget nyújt az Unió számára, hogy kutatási politikáját az Európai Kutatási Térség (EKT) megerősítése révén gazdasági és társadalmi célkitűzéseihez méltó szintre emelje. E cél elérése érdekében a Bizottság növelni kívánja az Unió éves kutatási költségvetését, amellyel fokozottabb nemzeti és magánberuházásokra szeretne ösztönözni. A végrehajtás során a hetedik keretprogramnak egyúttal az ipar, és átfogóbb szinten az európai szakpolitikák kutatási és tudással kapcsolatos igényeire is megoldást kell kínálnia. A keretprogram négy fő program köré szerveződik és nagyban leegyszerűsödött, így a kutatók számára hozzáférhetőbbé és hatékonyabbá vált.

JOGI AKTUSOK

Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK határozata (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013).

Az Európai Parlament és a Tanács 969/2006/EK határozata (2006. december 18.) az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2011).

ÖSSZEFOGLALÓ

A hetedik keretprogram az Unió növekedési és foglalkoztatási igényeinek megfelelően módosult. Átfogó nyilvános konzultációt követően négy fő célkitűzést határoztak meg, amelyek az európai kutatási törekvéseknek keretet adó négy egyedi programnak felelnek meg.

A négy fő egyedi program

Az „Együttműködés” elnevezésű egyedi program célja, hogy egy határokon átnyúló kereten belül szorosabbá tegye az ipar és a kutatók közötti együttműködést, és megerősítse a közöttük lévő kapcsolatokat. A cél Európa vezető szerepének kialakítása és megerősítése a kulcsfontosságú kutatási területeken. A program kilenc témakört foglal magában, amelyek irányítása önállóan zajlik, a végrehajtás tekintetében azonban kiegészítik egymást:

  • egészségügy;
  • élelmiszerek, mezőgazdaság és biotechnológia;
  • információs és kommunikációs technológiák;
  • nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák;
  • energia;
  • környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is);
  • közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is);
  • társadalom-gazdaságtan és humán tudományok;
  • biztonság és űrkutatás.

Az „Ötletek” elnevezésű program a tervek szerint megerősítené az európai felderítő kutatást, tehát az olyan új ismeretek feltárását, amelyek alapvetően változtatják meg a világról alkotott képünket és életmódunkat. E cél érdekében az új Európai Kutatási Tanács támogatni fogja a legambiciózusabb és leginnovatívabb kutatási projekteket. Az európai kutatás élvonalának eme új szerkezetén belül a tudományos prioritásokat és stratégiákat egy független Tudományos Tanács fogja meghatározni. Ennek célja az európai tudományos kiválóság megerősítése a verseny és a kockázatvállalás támogatása révén.

Az „Emberek” program jelentős pénzügyi forrásokat mozgósít annak érdekében, hogy javítsa az európai kutatók karrierlehetőségeit és minél több kiváló fiatal kutatót vonzzon a pályára. A Bizottság a képzés és a mobilitás elősegítése révén el kívánja érni, hogy az európai kutatók maximálisan kiaknázzák a bennük rejlő lehetőségeket. A program a Marie Curie-fellépések sikeréből építkezik, amelyek több éve kínálnak mobilitási és képzési lehetőségeket az európai kutatóknak.

A „Kapacitások” program célja az, hogy a kutatókat olyan hatékony eszközökkel ruházza fel, amelyekkel színvonalasabbá és versenyképesebbé tehetik az európai kutatást. Fokozott beruházásokra van szükség az alacsonyabb teljesítményű régiókban megvalósuló kutatási infrastruktúrák, a regionális kutatási központok létrehozása, valamint a kkv-k javára végzett kutatások terén. A programnak egyúttal tükröznie kell a nemzetközi kutatási együttműködés, valamint a tudomány társadalmi szerepének jelentőségét is.

Ezenfelül a hetedik keretprogram finanszírozza a Közös Kutatóközpont (KKK) közvetlen fellépéseit és az Euratom keretprogramba tartozó fellépéseket is, a következő területeken:

  • a fúziós energiára irányuló kutatás;
  • atommaghasadás és sugárvédelem.

A program megváltozott időtartama

A hetedik keretprogram a korábbi programok számos olyan elemét átveszi, amelyek az európai kutatás előnyére váltak. Ilyenek voltak például az európai partnercsoportok által irányított projektek, amelyek továbbra is központi szerepet játszanak a keretprogramban. Hasonlóképpen, a Bizottság a keretprogramot az e területen folytatott valamennyi uniós tevékenységet összefogó Európai Kutatási Térség összefüggésébe helyezi. A program négy évről hét évre történő meghosszabbítása azt jelzi, hogy az EU hosszú távon elkötelezte magát az európai kutatás fellendítése mellett.

Megőrizve a korábbi programok legeredményesebb elemeit, a hetedik kutatási keretprogram új intézkedéseket is bevezet, amelyek célja az uniós kutatási politika egységes jellegének és hatékonyságának javítása. A keretprogram a következő főbb újításokat tartalmazza:

  • a programban való részvételre vonatkozó eljárások egyszerűsítése;
  • a program és költségvetésének témakörök, nem pedig eszközök szerinti végrehajtása az összehangoltabb és hatékonyabb működés érdekében;
  • az Európai Kutatási Tanács létrehozása az „Ötletek” program keretében a felderítő kutatás támogatása érdekében;
  • az iparral folytatott szorosabb együttműködés a magánberuházásokat és a köztámogatásokat egyesítő „közös technológiai kezdeményezések” révén;
  • egy kutatási infrastruktúrával kapcsolatos európai politika támogatása;
  • egy „kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus” létrehozása, amelynek köszönhetően a résztvevők könnyebben hozzájutnak majd az Európai Beruházási Bank nyújtotta kölcsönökhöz.

Mindemellett, ahogyan az már a hatodik keretprogram esetében is történt, több kutatási terület egyáltalán nem részesül közösségi pénzügyi támogatásban:

  • az ember reprodukciós célú klónozása;
  • az emberek egyéni génállományának módosítását, valamint e változtatások örökölhető jellegének kialakítását célzó kutatás;
  • emberi embriók létrehozása, ha ennek célja kizárólag kutatás, illetve őssejtekhez jutás.

Egyszerűsített keretprogram

1984 óta a különböző kutatási keretprogramok nyomán megnövekedett az európai uniós kutatási tevékenység keretéül szolgáló közigazgatási és pénzügyi eljárások száma. A Bizottság folytatni kívánja a legutóbbi keretprogramban elkezdett egyszerűsítésre irányuló erőfeszítéseit, hogy ezáltal hatékonyabbá tegye a kutatási projektek finanszírozását és irányítását.

A keretprogram végrehajtását egyszerűsítő konkrét intézkedések a következők:

  • a támogatási rendszerek áramvonalasítása a választható eszközök számának korlátozása révén, amely egységesebb finanszírozást biztosít;
  • a nagyközönség által könnyebben érthető, egyszerűbb és kevésbé hivatalos nyelvezet használata;
  • a hivatalos dokumentumok számának és méretének csökkentése;
  • a résztvevők számára előírt eljárások egyszerűsítése;
  • a projektek elfogadásához szükséges előzetes ellenőrzések számának csökkentése;
  • a partnercsoportok számára biztosított fokozott önállóság;
  • a projektekhez kapcsolódó kiválasztási eljárás egyszerűsítése.

Jelentős, de szükséges költségvetés

A Bizottság által a 2007–2013 közötti időszakra javasolt költségvetés összege 50 521 millió EUR, vagyis évente átlagosan 7217 millió EUR. Ez több mint másfélszerese a hatodik keretprogram éves költségvetésének (amelynek összege évi 4375 millió EUR, azaz a négy évre vonatkozóan összesen 17 500 millió EUR volt). A költségvetés elosztása a következőképpen történik:

  • Együttműködés: 32 413 millió EUR.
  • Ötletek: 7510 millió EUR.
  • Emberek: 4750 millió EUR.
  • Kapacitások: 4097 millió EUR.
  • A Közös Kutatóközpont nem nukleáris tevékenységei: 1751 millió EUR.
  • Euratom: 2700 millió EUR (2007–2011).

A növekedés a kutatásnak a lisszaboni stratégia fellendítésében játszott jelentős szerepét tükrözi. A stratégia célkitűzése, hogy Európa a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon. Az utóbbi időben Európa a rendelkezésre álló pénzügyi források hiánya miatt több kulcsfontosságú területen is komoly lehetőségeket szalasztott el. Az új keretprogramon belül több színvonalas projekt támogatására lesz mód, és lehetőség nyílik az Európai Unió innovációs képességének megerősítésére.

A tudás és a technológia Európa legfőbb erősségei, amelyek a növekedés és a foglalkoztatás alapját képezik. A keretprogram hatására a tervek szerint növekedni fognak a kutatási célú nemzeti kiadások. Erre azért van szükség, hogy Európában teljesüljön a GDP 3%-ának megfelelő kutatási kiadásokra vonatkozó célkitűzés. A Bizottság maradéktalanul eleget kíván tenni ösztönző és koordinátori szerepének annak érdekében, hogy a tudást az európai növekedés és foglalkoztatás szolgálatába állítsa.

Háttér

Az Európai Unió által 1984 óta folytatott kutatási és technológiafejlesztési politika többéves keretprogramokon alapul. A hetedik keretprogram a lisszaboni stratégia 2000. évi elindítása óta a második ilyen program, amelynek az elkövetkezendő években alapvető szerepet kell játszania az európai növekedés és foglalkoztatás terén. A Bizottság tovább kívánja fejleszteni a kutatási, oktatási és innovációs politika alkotta „tudásháromszöget” annak érdekében, hogy a tudást egy dinamikus gazdaság, valamint a társadalmi és környezeti fejlődés szolgálatába állítsa.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus Hatálybalépés – Érvényesség Az átültetés határideje a tagállamokban Hivatalos Lap
1982/2006/EK határozat

2007.1.1.–2013.12.31.

Hivatalos Lap L 412., 2006.12.30.

969/2006/EK határozat

2007.1.1.–2011.12.31.

Hivatalos Lap L 391., 2006.12.30.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye (2009. április 29.) a hetedik európai kutatási keretprogram céljainak megvalósításában elért előrehaladásról [COM(2009) 209 – A Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
A hetedik kutatási keretprogram fokozatos változáson megy át annak érdekében, hogy mind inkább segítse az EU-t az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, tudásalapú társadalom létrehozásában. Törekszik a köz- és a magánszektorbeli K+F-finanszírozás ösztönzésére, és az európai többletérték maximalizálása érdekében többféle eszközt vet be.
A hetedik kutatási keretprogram kulcsfontosságú eszköze a tudományos kiválóság és a technológiai fejlődés támogatásának. Szerepe a jelenlegi gazdasági helyzetben még jelentősebb. A hetedik kutatási keretprogram támogatja a hosszú távú kutatásokat, ahogyan azt az európai gazdaságélénkítési terv keretében a környezetbarátabb gépjárművekre, az energiahatékonyabb épületekre és a jövő gyáraira irányuló kezdeményezés céljából létrehozott köz-magán társulások is példázzák.
A Bizottság felkért egy független szakértői csoportot, hogy készítsen időközi értékelést a hetedik kutatási keretprogramról, amely alapján javítható a programnak az Európai Kutatási Térség kialakítására gyakorolt hatása. Az értékelés következtetései megfelelő alapként szolgálnak majd az Európai Unió jövőbeli pénzügyi kereteiről, a 2010 utáni lisszaboni stratégiáról és a következő keretprogramról szóló vitákhoz.

A Tanács 1908/2006/Euratom rendelete (2006. december 19.) az Európai Atomenergia-közösség hetedik keretprogramjának (2007–2011) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról.
A rendelet a vállalkozásoknak, a kutatóközpontoknak és az egyetemeknek az Európai Atomenergia-közösség hetedik keretprogramjában (2007–2011) való részvételére vonatkozó szabályokat állapítja meg. A dokumentum a következő négy fejezetből áll: bevezető rendelkezések (tárgy, fogalommeghatározás és titoktartás), a közvetett cselekvésekben való részvétel (részvételi feltételek, eljárási szempontok stb.), terjesztési és felhasználási szabályok (az új és meglévő információk tulajdonjoga, oltalma, közzététele, terjesztése és felhasználása, valamint az ezen információkhoz való hozzáférési jogok) és a „fúziós energiai kutatások” tematikus területhez tartozó cselekvésekben való részvétel egyedi szabályai.

Az Európai Parlament és a Tanács 1906/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról [Hivatalos Lap L 391., 2006.12.30.].
A vállalkozásoknak, a kutatóközpontoknak és az egyetemeknek az Európai Közösség hetedik keretprogramjában (2007-2013) való részvételéről szóló rendelet négy fejezetből áll: bevezető rendelkezések, a közvetett cselekvésekben való részvétel, Európai Beruházási Bank, valamint a terjesztési és felhasználási szabályok.

Utolsó frissítés: 07.01.2010
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére