RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A legkülső régiókra irányuló eredmények, kihívások és stratégia

A Bizottság pozitív mérleget von a legkülső régiókkal folytatott partnerségi stratégiáról, valamint bemutatja a 2004 óta elért eredményeket és kiegészítő intézkedések bevezetése révén javaslatot tesz a stratégia fő aspektusainak elmélyítésére. A Bizottság emellett párbeszédet folytat az érdekelt felekkel a legkülső régiókat érintő stratégia jövőbeni kilátásairól.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2007. szeptember 12.) az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „A legkülső régiókra vonatkozó stratégiáról: eredmények és kilátások” [COM(2007) 507 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]

ÖSSZEFOGLALÓ

A 2004-től 2007-ig terjedő időszak rendkívül jelentős volt a legkülső régiókra irányuló európai stratégia gyakorlatba való átültetése és konkretizálása szempontjából. Újra meghatározták és felülvizsgálták a kulcsfontosságú eszközöket annak érdekében, hogy azok jobban alkalmazkodjanak e régiók valós körülményeihez és kihívásaihoz. Mindezek mellett az Európai Unió politikáit még mindig tovább lehet fejleszteni, többek között a közösségi fellépés összhangjának megerősítése érdekében.

Ez a dokumentum az EU hét legkülső régiójával foglalkozik, amelyek a következők: Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique és Réunion (vagyis Franciaország négy tengerentúli megyéje), a Kanári-szigetek (Spanyolország), az Azori-szigetek és Madeira (Portugália).

A legkülső régiókra irányuló kiegészítő intézkedések

A Bizottság kihangsúlyozza a 2004-es stratégia által biztosított lehetőségek teljes mértékű kihasználásának szükségességét azok fő aspektusának elmélyítésével, valamint kiegészítő intézkedéseknek a gyakorlatba való átültetése révén.

A megközelítési nehézségek és a legkülső régiókra jellemző egyéb sajátos kényszerek hatásának csökkentése a legfontosabb meghatározott prioritások e régiók számára. A Bizottság a következő, a közelmúltban létrehozott eszközök nyújtotta lehetőségek kihasználását javasolja: különleges pénzügyi keret a közlekedés, illetve az új információs és kommunikációs technológiák területén jelentkező többletköltség hatásainak ellensúlyozására, a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T), transzeurópai energiahálózatok (TEN-E) és a MARCO POLO II. A Bizottság megállapítja a legkülső régiók sajátos igényeit a távoli elhelyezkedéssel és a szigetjelleggel kapcsolatos támogatási program, a POSEI végrehajtásáról szóló jelentésében.

A legkülső régiók versenyképességének növelése a második olyan célkitűzés, amely a lisszaboni stratégiával összhangban került kialakításra. Ehhez olyan, a régiók helyzetére szabott eszközökre van szükség, mint például a következők:

A legkülső területeknek a tágabb szomszédság cselekvési terv megvalósításával történő regionális beilleszkedésének megerősítése a 2004-es stratégia egyik újítása. A 2004-es stratégia célja felerősíteni a legkülső területek és szomszédaik közötti párbeszédet. E prioritási tengely elmélyítése érdekében a Bizottság különféle intézkedéseket javasol, mégpedig:

  • a legkülső régiók sajátosságainak figyelembe vétele a gazdasági partnerségi megállapodásokban;
  • a pénzügyi eszközök összehangolása;
  • a legkülső régiók és a szomszédos harmadik országok közötti tengeri kapcsolatok megerősítése;
  • a legkülső régiók és a szomszédos harmadik országok közös részvétele a kutatási hálózatokban és a közösségi keretprogramokban;
  • a legkülső régiók sajátosságainak figyelembe vétele a migrációs politikában.

Az utolsó kiemelt prioritási tengely a legkülső régiókat érintő hátrányos hatásokat kiegyenlítő támogatási eszközre vonatkozik. A közösségi politikák reformja lehetővé teszi a legkülső régiók számára, hogy a 2007-től 2013-ig terjedő időszakban olyan pénzügyi támogatásokhoz jussanak, amelyek segítségével ellensúlyozhatják a terület hátrányos helyzetét okozó tényezőket (például a távoli fekvést, a szigetjelleget, kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyokat, stb.).

Tétek és konzultáció

A Bizottság négy olyan témát emel ki, amelyekben párbeszédet szeretne indítani partnereivel. Ezek átfogó jellegű témák, amelyek a legkülső régiókra irányuló stratégia jövőjére vonatkozóan jelentős következményekkel járnak.

A legkülső régiók földrajzi helyzete és sérülékenysége miatt fontos kérdést jelentenek továbbá az éghajlatváltozás által jelentett kihívások is. A szélsőséges időjárási viszonyok várhatóan megsokszorozódnak és komolyan befolyásolhatják a 2004-es stratégia aspektusait (elérhetőség, versenyképesség és regionális integráció). Éppen ezért a Bizottság felhívja a partnereit, hogy nyilatkozzanak az alábbiakkal kapcsolatban:

  • intézkedések, amelyek lehetővé teszik a kibocsátások csökkentését anélkül, hogy hátrányosan érintenék a legkülső régiók megközelíthetőségét, gazdaságát és polgárait;
  • hogyan használhatók ki azok a lehetőségek, amelyeket az éghajlatváltozás elleni küzdelem a legkülső régióknak a természeti értékeik folytán nyújt (geotermikus energia, biológiai sokféleség, stb.), annak érdekében, hogy energiamérlegük javuljon versenyképességük fokozódjon;
  • hogyan érhetnénk el az energetikai önellátást az energiatakarékossági lehetőségek kihasználásával.

A demográfiai változások és a migrációs áramlás hatással vannak a területrendezési politikára, a munkaerőpiacra, az oktatási és a képzési szükségletekre, illetve a közigazgatásra. A Bizottság az alábbi témákban szeretne párbeszédet kezdeményezni partnereivel:

  • hogyan adhatjuk meg a legjobb választ a demográfiai nyomás és a szárazföldi területekre irányuló kivándorlás által előidézett jelentős kihívásokra;
  • hogyan tehetjük hatékonyabbá a legális bevándorlók e területeken történő integrációjára irányuló intézkedéseket;
  • milyen intézkedéseket lehet hozni, hogy megbirkózzunk a legkülső régiókba irányuló – az e régiók földrajzi elhelyezkedéséből következő – bevándorlást kiváltó okokkal.

A földrajzi és éghajlati hátrányoktól szenvedő legkülső régiók gazdaságában a mezőgazdaság továbbra is kulcsfontosságú. A különféle mezőgazdasági ágazatoknak nyújtott közösségi támogatás a POSEI rendszer szerves része, amely lehetőséget nyújt a legkülső régiók elkövetkezendő mezőgazdasági fejlődésének koherensebb megközelítésére.

A legkülső régiók szerepe az EU tengeri politikájában továbbra is elsődleges stratégiai jellegű kérdés. Ezek a régiók sajátos földrajzi elhelyezkedésűek: az Atlanti- és az Indiai-óceánon, illetve a Karib-tengeren találhatók, így globális tengeri dimenzióval gazdagítják Európát. Bár a legkülső régiók aktívan közreműködtek a jövőbeni EU-s tengeri politikáról rendezett konzultációban, a Bizottság további párbeszédet javasol az alábbi kérdésekben:

  • az irányítási eszközök megerősítése: ide tartozik például külön konferenciaszervezés minden egyes medencével kapcsolatban, amelynek célja a különféle tengeri medencékre (a Karib-tengerre, az Indiai-óceán délkeleti részére és Makaronéziára) vonatkozó összehangolt megközelítés kialakítása;
  • a különféle gazdasági, illetve kutatási vagy technológiai fejlesztési tevékenységek, mint például a tengeri technológia támogatása és népszerűsítése a területre vonatkozó információ és kommunikáció javításával;
  • az illegális halászat elleni harc, az óceánok ellenőrzése, a tengeri környezet megőrzése stb.;
  • a legkülső régiók tengerparti zónáinak fenntartható kezelése, és e régiók hozzájárulása Európa fenntartható fejlődéséhez.

Háttér

A legkülső régióknak az EK-Szerződés 299. cikke (2) bekezdésén alapuló különleges jogállása azt eredményezte, hogy az Európai Tanács 2002 júniusi ülésén arra kérte fel a Bizottságot, hogy állítson fel egy stratégiát e régiók számára. A 2004-es Közlemény pedig a válasz erre a felkérésre, amely illeszkedik az európai kohéziós politika reformjának kereteibe. Ez a Közlemény megvonja a stratégia gyakorlatba való átültetésének mérlegét és elindít egy, a partnerek között 2008 márciusáig folytatódó párbeszédet.

Az Európai Tanács 2007. december 14-i ülésén pozitívan fogadta a Bizottság 2007. szeptember 12-i közleményét, és arra kérte fel a Bizottságot, hogy vonja le a folyamatban lévő tárgyalásokból a következtetéseket és tegyen javaslatokat a témában (a tanácsi következtetések 60. bekezdése).

Utolsó frissítés: 08.01.2007
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére