RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az Európai Unió vidékfejlesztésre vonatkozó stratégiai iránymutatásai

A Tanács e stratégiai iránymutatások útján határozza meg az Európai Unió (EU) prioritásait az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) keretében. A Tanács különösen a vidékfejlesztés és az egyéb uniós politikák (különösen a kohéziós és környezetvédelmi politikák) közötti összhangot kívánja biztosítani, illetve figyelemmel kívánja kísérni a közös mezőgazdasági politika (KAP) végrehajtását és az általa kiváltott szerkezetátalakítást.

JOGI AKTUS

A Tanács 2006/144/EK határozata (2006. február 20.) a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról (2007–2013 közötti programozási időszak) [lásd a módosító jogszabályokat].

ÖSSZEFOGLALÓ

A vidéki területek az Európai Unió (EU) területének 92%-át teszik ki. E régiók a hozzáadott érték 45%-át állítják elő és a munkahelyek 53%-át biztosítják. A vidéki területek helyzete nagyon változatos képet mutat, ennek ellenére e területeken az egy lakosra jutó jövedelem általában körülbelül egyharmadával kevesebb az európai átlagnál, a nők foglalkoztatási aránya alacsonyabb, a szolgáltatási ágazat pedig kevésbé fejlett.

A növekedés, a munkahelyek és a fenntartható fejlődés tekintetében a vidéki területeknek ezért kihívásokkal kell szembenézniük az elkövetkezendő években. Az új programozási időszak lehetőséget kínál arra, hogy az új EMVA-ból nyújtott támogatást ezen új célkitűzések felé irányítsák át. A kihívásokkal való szembenézés érdekében ágazati és területi fellépésekre van szükség.

A vidékfejlesztés és az Unió általános célkitűzései

A vidékfejlesztési politika három főbb területre összpontosít: ezek az élelmiszergazdaság, a környezet és a vidéki népesség. A jövőbeli stratégiák és programok a következő négy tengely mentén épülnek fel:

  • a mezőgazdaság, az élelmiszertermékek és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása: e tengely a humán és fizikai tőkére koncentrál;
  • a környezet és a vidék minőségének javítása: e tengely a természeti erőforrások, a gazdálkodási és erdőgazdálkodási rendszerek, valamint Európa vidéki területei hagyományos tájainak védelmét és javítását célzó intézkedésekről rendelkezik;
  • a vidéki élet minőségének javítása és a vidéki gazdaság diverzifikálása: e tengely segítséget nyújt a vidéki területek fejlesztéséhez a lakosságnak szóló szolgáltatások, a mikrovállalkozások és a vidéki turizmus előmozdítása, valamint a kulturális örökség hasznosítása útján;
  • a „Leader” tengely, amely helyi fellépési stratégiák útján lehetőségeket biztosít az innovatív irányításra.

Az Európai Unió prioritásai a 2007–2013 közötti vidékfejlesztési programozási időszakban

A Tanács kijelöli az Unió stratégiai prioritásait, és ezek mindegyike esetében meghatározza a szemléltető jellegű kiemelt fellépéseket. A tagállamok nemzeti stratégiai tervei és a vidékfejlesztési programok átveszik az uniós prioritásokat.

1. számú prioritás: A mezőgazdasági és az erdőgazdálkodási ágazat versenyképességének javítása

A célkitűzés a dinamikus európai élelmiszeripari ágazat kialakítása. Az Unió különösen az ismeretátadást, az innováció előmozdítását, valamint a fizikai és humántőke-befektetés erősítését kívánja ösztönözni. Ennek keretében a kiemelt fellépések a következők lehetnek:

  • a mezőgazdasági ágazat szerkezetátalakítása és korszerűsítése;
  • az integráció javítása az élelmiszeripari láncban;
  • az innováció és a kutatáshoz és fejlesztéshez (K+F) való hozzáférés megkönnyítése;
  • az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásának és elterjedésének ösztönzése, különösen a kisvállalkozások körében;
  • a dinamikus vállalkozói szellem előmozdítása, kihasználva az európai gazdálkodás számára piacorientált környezetet teremtő közelmúltbeli reformok kínálta lehetőségeket;
  • új felvevőpiacok kialakítása a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási termékek számára, beleértve a megújulóenergia-hordozó anyagok, a bioüzemanyagok és a feldolgozó kapacitás fejlesztését is;
  • a gazdaságok és az erdőgazdálkodás környezetvédelmi teljesítményének javítása.

2. számú prioritás: A környezet és a vidék minőségének javítása

A 2. tengelyhez előirányzott források célja az Unió vidéki területei természeti erőforrásainak és tájainak védelme, különösen a biológiai sokféleség, a jelentős természeti értéket képviselő rendszerek megóvása, valamint a víz és az éghajlatváltozás területén. Az Unió előmozdítja különösen:

  • a környezetvédelmi szolgáltatásokat és az állatbarát gazdálkodási gyakorlatokat;
  • a megművelt táj, valamint az erdők megóvását;
  • az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, figyelembe véve, hogy a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás nagy szerepet játszik a megújuló energiák és a bioenergia-létesítmények számára alkalmas megújuló anyagok kifejlesztésében;
  • a biogazdálkodást mint a fenntartható mezőgazdálkodás holisztikus megközelítését;
  • a környezeti/gazdasági kezdeményezéseket, így a környezetbarát termékek előállítását, különösen ha e termékek a turizmus, a kézműipar, a képzés vagy a nem élelmiszertermelő ágazat diverzifikációjához kapcsolódnak;
  • a városi és vidéki területek közötti fenntartható egyensúly fenntartását, ezáltal előnyösen hozzájárulva a gazdasági tevékenység területi eloszlásához és a területi kohézióhoz.

3. számú prioritás: A vidéki élet minőségének javítása és a vidéki gazdaság diverzifikálásának ösztönzése

Az Unió elő kívánja mozdítani a foglalkoztatási lehetőségeket és javítani kívánja a növekedési feltételeket a vidéki területeken. E területen a kiemelt fellépések a következőket célozzák:

  • a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottsági arány növelése a szélesebb értelemben vett vidéki gazdaságban, valamint a jobb területi egyensúly kialakítása mind gazdasági, mind pedig társadalmi szempontból (a turizmus, a kézművesség és a vidéki szálláshelyek biztosítása);
  • gyermekgondozási rendszerek kialakítása útján a nők munkaerőpiacra történő belépésének ösztönzése;
  • a diverzifikáció, a vállalkozásteremtés, valamint a kulturális örökségbe, a helyi szolgáltatási infrastruktúrába és felújításba való befektetést ötvöző integrált kezdeményezések útján a falvak újraélesztése;
  • a hagyományos szakismeretekre építve vagy új szakértelmet bevezetve a mikrovállalkozások és kézműipari vállalkozások fejlesztése, ezzel előmozdítva a vállalkozói szellem fejlesztését és a gazdaság szövetének kiépülését;
  • a fiatalok képzése a helyi gazdaság diverzifikációjához szükséges szakismeretekre;
  • az IKT alkalmazásának és elterjedésének ösztönzése; e technológiák alkalmazásának köszönhetően méretgazdaságosság érhető el, ami elősegíti a helyi gazdaságok és vidéki vállalkozások általi IT-alkalmazást, valamint az e-kereskedelembe való bekapcsolódást;
  • a megújuló energiaforrások biztosításának és innovatív felhasználásának fejlesztése, ami hozzájárulhat a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási termékek új felvevőpiacainak kialakításához, a helyi szolgáltatások nyújtásához és a vidéki gazdaság diverzifikációjához;
  • a turizmus fejlesztésének ösztönzése;
  • a helyi infrastruktúra (a főbb távközlési, szállítási, energetikai és vízi infrastruktúrák) modernizálása, különösen az új tagállamokban.

4. számú prioritás: A helyi kapacitás kiépítése a foglalkoztatottság és a diverzifikáció érdekében

A 4. tengely (Leader) keretében rendelkezésre álló források az irányítás javítására, valamint a vidéki területek endogén fejlődési potenciáljának mozgósítására szolgálnak. E tengely a horizontális megközelítést alkalmazza, amely három célkitűzést – versenyképesség, környezet és életminőség/diverzifikáció – ötvöz. Ennek keretében a kiemelt fellépések a következőket célozzák:

  • a helyi partnerségi kapacitásépítés, az animáció és a szaktudás elsajátításának előmozdítása, ami hozzájárulhat a helyi tartalékok mozgósításához;
  • a köz- és a magánszféra partnerségének előmozdítása;
  • a vállalkozói szellem ösztönzése, valamint valamennyi személy részvételének és a helyi szolgáltatások nyújtásának elősegítése útján az együttműködés és az innováció előmozdítása;
  • a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és a helyi gazdaság összekapcsolása útján a helyi irányítás javítása.

5. számú prioritás: A programozás koherenciájának biztosítása

Nemzeti stratégiáik kidolgozása során a tagállamoknak biztosítaniuk kell a tengelyek közötti szinergia legmagasabb szintjét, valamint az esetleges ellentmondások elkerülését.

Az Unió ezenkívül az irányítás javítására és a politikák végrehajtására szolgáló jogi keretet biztosít, különösen európai és nemzeti hálózatok kialakításán keresztül. A vidékfejlesztési politikák kidolgozásával és irányításával kapcsolatban e hálózatok elősegítik például a helyes gyakorlatok és a szakértelem cseréjét.

6. számú prioritás: A közösségi eszközök kiegészítő jellege

A strukturális politikák, a foglalkoztatási politika és a vidékfejlesztési politika közötti szinergia biztosítása érdekében a tagállamoknak ügyelniük kell a fellépések közötti kiegészítő jellegre és azok koherenciájára; e fellépéseket az adott területen és az adott cselekvési területen belül az EMVA, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap és az Európai Halászati Alap finanszírozza.

A különböző alapok által támogatott fellépések közötti választóvonalat és koordinációs mechanizmusokat a nemzeti stratégiai tervben kell meghatározni.

Újabb kihívások

2009-ben módosították a határozatot annak érdekében, hogy a stratégiai iránymutatások választ adjanak azokra az új kihívásokra, amelyekkel az Uniónak szembe kell néznie:

  • az éghajlatváltozás elleni küzdelem;
  • a fenntartható energia előmozdítása;
  • vízgazdálkodás;
  • a biológiai sokféleség védelme;
  • a tejágazat szerkezetátalakítása.

E célkitűzések átfogó jellegűek, és ezért felvehetőek a tagállamok nemzeti stratégiai terveinek prioritásai közé. Az Unió – többek között – arra ösztönzi a tagállamokat, hogy:

  • e kérdéseket integrálják a helyi vidékfejlesztési stratégiákba;
  • támogassák e területeken az innovációt;
  • a biológiai sokféleség előmozdítása érdekében fogadjanak el agrár-környezetvédelmi és erdőgazdálkodási intézkedéseket;
  • támogassák a megújuló energiára vonatkozó helyi projekteket;
  • támogassák az energia- és víztakarékos készülékekbe való befektetést.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus Hatálybalépés Az átültetés határideje a tagállamokban Hivatalos Lap

A Tanács 2006/144/EK határozata

2006.2.20.

HL L 55., 2006.2.25.

Módosító jogszabály(ok) Hatálybalépés Az átültetés határideje a tagállamokban Hivatalos Lap

A Tanács 2009/61/EK határozata

2009.1.19.

HL L 30., 2009.1.31.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról [Hivatalos Lap L 277., 2005.10.21.]
E rendelet létrehozta a vidékfejlesztés finanszírozásának egyedi eszközét: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA).

Utolsó frissítés: 30.06.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére