EUROPA

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió Szolidaritási alapját (EUSZA) azzal a céllal hozták létre, hogy rendezze a nagy természeti katasztrófa okozta károkat. Ennek megfelelően pénzügyi támogatást nyújt a károsult államoknak.

Ez a rendelet az EUSZA beavatkozásával kapcsolatos szabályokat és elveket fogalmazza meg. Meghatározza az Alap kérelmezhetőségének feltételeit, valamint a követendő eljárást. A rendelet ugyancsak pontosítja az EUSZA által jóváhagyott támogatások alkalmazásának módját.

A támogatás feltételei

Az alapból elsősorban akkor nyújtható támogatás, ha egy tagállam vagy az Európai Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató ország területén egy vagy több régiót érintő, az életkörülményekre, a természetes környezetre vagy a gazdaságra nézve komoly következményekkel járó jelentős természeti katasztrófa következik be.

„Jelentős katasztrófa” bármely olyan katasztrófa, amelynek eredményeként egy érintett államban a kár becsült nagysága (2002. évi árakon számolva) meghaladja a 3 millió eurót, illetve több, mint az állam bruttó nemzeti jövedelmének 0,6%-a a legalacsonyabb küszöböt alkalmazva.

Kivételes körülmények között az EUSZA regionális katasztrófák esetében is alkalmazható, amennyiben a régiót a lakosság nagyobb részére ható, a régió életkörülményeire és gazdasági stabilitására nézve súlyos és tartós következményekkel járó katasztrófa éri. A régiók is részesülhetnek az alapból még akkor is, ha nem érik el az alkalmazandó országos küszöböt. Ezekben a különleges esetekben az éves összes támogatás mértéke nem lehet több mint az alap rendelkezésére álló éves összeg 7,5%-a (azaz 75 millió euró). Különös figyelmet kapnak a távoli vagy az elszigetelt régiók, például a legkülső és szigeti régiók.

AZ EUSZA akkor is mozgósítható, ha a súlyos katasztrófa egy támogatásra jogosult szomszédos országot érint, még ha a szomszédos ország nem is érte el a beavatkozási küszöböt.

Célkitűzések

Az alap célja az abból részesülő állam erőfeszítéseinek kiegészítése. Az elméletileg a nem biztosítható károk enyhítésére szolgáló finanszírozható szükségintézkedések az alábbiak:

• az infrastruktúra, valamint az energia, ivóvíz és szennyvíz, távközlés, közlekedés, egészségügy és oktatás területén tevékenykedő létesítmények működésének azonnali helyreállítása;
• átmeneti szállás biztosítása és a mentőszolgálatok támogatása az érintett lakosság azonnali szükségleteinek kielégítése érdekében;
• a megelőző infrastruktúra azonnali biztosítása, valamint intézkedések a kulturális örökség azonnali megóvása érdekében;
• a katasztrófa által sújtott területek azonnali megtisztítása, beleértve a természeti övezeteket is.

Támogatás iránti kérelmi eljárás

A katasztrófa bekövetkezését követően az érintett állam legfeljebb 10 héten belül benyújtja a Bizottsághoz az alapból történő támogatás iránti kérelmét. A lehető legrészletesebb információkat nyújt a katasztrófa által okozott teljes kárról, valamint annak hatásáról az érintett lakosságra és gazdaságra.

Megbecsüli a beavatkozások várható költségét, és megjelöli a nemzeti, európai vagy nemzetközi támogatás bármely egyéb formáit.

Az érintett tagállam által benyújtott ezen információk alapján a Bizottság elbírálja, hogy javasolható-e az EUSZA mozgósítása a költségvetési hatóságnak (az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak), amely a megfelelő hiteleket esetenként engedélyezi. Amint rendelkezésre áll a hitel az európai költségvetésben, a Bizottság megállapodást köt a támogatásban részesülő állammal az intézkedések végrehajtásáról, majd támogatást nyújt, melyet azonnal és egy összegben kifizet.

Ha a felmerült károk végleges becslése lényegesen alacsonyabb annál, mint amire az államok a támogatási kérelmüket alapozták, a Bizottság a kedvezményezett államtól a támogatás megfelelő részének visszafizetését követeli.

A jóváhagyott támogatások végrehajtása

A kedvezményezett állam felelős a támogatás végrehajtásáért és adott esetben az egyéb európai támogatások koordinálásáért a komplementaritás biztosítása érdekében. Ugyanakkor nem lehetséges az EUSZA által támogatott tevékenységek strukturális alapokból történő kettős finanszírozása.

A támogatást a kifizetéstől számított egy éven belül lehet felhasználni. A támogatásban részesülő államnak az esetlegesen fel nem használt részt vissza kell fizetnie. Az egyéves időtartam lejártát követő hat hónapon belül a kedvezményezett állam a végrehajtásról jelentést mutat be a Bizottságnak. Ebben részletesen megjelöli a szolidaritási alapból támogatható felmerült költségeket, valamint minden egyéb támogatást, amelyben részesült, beleértve a biztosítási megállapodásokat és a harmadik felektől kapott kompenzációkat.

Az alap éves összegének legalább egynegyedének minden év október 1-jén rendelkezésre kell állnia az év végéig felmerülő igények fedezése érdekében. Kivételes esetekben és amennyiben az alapban rendelkezésre álló meglévő pénzügyi forrás nem elegendő, a Bizottság úgy határozhat, hogy a különbözet a következő évi alapból kerüljön finanszírozásra.

Záró rendelkezések

A Bizottság minden év július 1-jéig jelentést készít a szolidaritási alap tevékenységéről.

Háttér

Az EU szolidaritási alapját a 2002 nyarán Közép-Európát sújtó árvizeket követően hozták létre. Az azóta eltelt időszakban sokféle természeti katasztrófa esetében használták, pl. árvizek, erdőtüzek, földrengések, viharok és aszály esetében.