RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az Európai Unió Szolidaritási Alapja

A kibővített Európai Unió (EU) a Szolidaritási Alap létrehozásával gyors, hatékony és rugalmas módon fejezi ki szolidaritását a súlyos természeti katasztrófát szenvedett tagállam lakossága iránt. Az Alap évi egymilliárd eurós költségvetéssel rendelkezik.

JOGI AKTUS

A Tanács 2012/2002/EK rendelete (2002. november 11.) az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról [Hivatalos Lap L 311., 2002.11.14.].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió Szolidaritási alapját (EUSZA) azzal a céllal hozták létre, hogy rendezze a nagy természeti katasztrófa okozta károkat. Ennek megfelelően pénzügyi támogatást nyújt a károsult államoknak.

Ez a rendelet az EUSZA beavatkozásával kapcsolatos szabályokat és elveket fogalmazza meg. Meghatározza az Alap kérelmezhetőségének feltételeit, valamint a követendő eljárást. A rendelet ugyancsak pontosítja az EUSZA által jóváhagyott támogatások alkalmazásának módját.

A támogatás feltételei

Az alapból elsősorban akkor nyújtható támogatás, ha egy tagállam vagy az Európai Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató ország területén egy vagy több régiót érintő, az életkörülményekre, a természetes környezetre vagy a gazdaságra nézve komoly következményekkel járó jelentős természeti katasztrófa következik be.

„Jelentős katasztrófa” bármely olyan katasztrófa, amelynek eredményeként egy érintett államban a kár becsült nagysága (2002. évi árakon számolva) meghaladja a 3 millió eurót, illetve több, mint az állam bruttó nemzeti jövedelmének 0,6%-a a legalacsonyabb küszöböt alkalmazva.

Kivételes körülmények között az EUSZA regionális katasztrófák esetében is alkalmazható, amennyiben a régiót a lakosság nagyobb részére ható, a régió életkörülményeire és gazdasági stabilitására nézve súlyos és tartós következményekkel járó katasztrófa éri. A régiók is részesülhetnek az alapból még akkor is, ha nem érik el az alkalmazandó országos küszöböt. Ezekben a különleges esetekben az éves összes támogatás mértéke nem lehet több mint az alap rendelkezésére álló éves összeg 7,5%-a (azaz 75 millió euró). Különös figyelmet kapnak a távoli vagy az elszigetelt régiók, például a legkülső és szigeti régiók.

AZ EUSZA akkor is mozgósítható, ha a súlyos katasztrófa egy támogatásra jogosult szomszédos országot érint, még ha a szomszédos ország nem is érte el a beavatkozási küszöböt.

Célkitűzések

Az alap célja az abból részesülő állam erőfeszítéseinek kiegészítése. Az elméletileg a nem biztosítható károk enyhítésére szolgáló finanszírozható szükségintézkedések az alábbiak:

  • az infrastruktúra, valamint az energia, ivóvíz és szennyvíz, távközlés, közlekedés, egészségügy és oktatás területén tevékenykedő létesítmények működésének azonnali helyreállítása;
  • átmeneti szállás biztosítása és a mentőszolgálatok támogatása az érintett lakosság azonnali szükségleteinek kielégítése érdekében;
  • a megelőző infrastruktúra azonnali biztosítása, valamint intézkedések a kulturális örökség azonnali megóvása érdekében;
  • a katasztrófa által sújtott területek azonnali megtisztítása, beleértve a természeti övezeteket is.

Támogatás iránti kérelmi eljárás

A katasztrófa bekövetkezését követően az érintett állam legfeljebb 10 héten belül benyújtja a Bizottsághoz az alapból történő támogatás iránti kérelmét. A lehető legrészletesebb információkat nyújt a katasztrófa által okozott teljes kárról, valamint annak hatásáról az érintett lakosságra és gazdaságra.

Megbecsüli a beavatkozások várható költségét, és megjelöli a nemzeti, európai vagy nemzetközi támogatás bármely egyéb formáit.

Az érintett tagállam által benyújtott ezen információk alapján a Bizottság elbírálja, hogy javasolható-e az EUSZA mozgósítása a költségvetési hatóságnak (az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak), amely a megfelelő hiteleket esetenként engedélyezi. Amint rendelkezésre áll a hitel az európai költségvetésben, a Bizottság megállapodást köt a támogatásban részesülő állammal az intézkedések végrehajtásáról, majd támogatást nyújt, melyet azonnal és egy összegben kifizet.

Ha a felmerült károk végleges becslése lényegesen alacsonyabb annál, mint amire az államok a támogatási kérelmüket alapozták, a Bizottság a kedvezményezett államtól a támogatás megfelelő részének visszafizetését követeli.

A jóváhagyott támogatások végrehajtása

A kedvezményezett állam felelős a támogatás végrehajtásáért és adott esetben az egyéb európai támogatások koordinálásáért a komplementaritás biztosítása érdekében. Ugyanakkor nem lehetséges az EUSZA által támogatott tevékenységek strukturális alapokból történő kettős finanszírozása.

A támogatást a kifizetéstől számított egy éven belül lehet felhasználni. A támogatásban részesülő államnak az esetlegesen fel nem használt részt vissza kell fizetnie. Az egyéves időtartam lejártát követő hat hónapon belül a kedvezményezett állam a végrehajtásról jelentést mutat be a Bizottságnak. Ebben részletesen megjelöli a szolidaritási alapból támogatható felmerült költségeket, valamint minden egyéb támogatást, amelyben részesült, beleértve a biztosítási megállapodásokat és a harmadik felektől kapott kompenzációkat.

Az alap éves összegének legalább egynegyedének minden év október 1-jén rendelkezésre kell állnia az év végéig felmerülő igények fedezése érdekében. Kivételes esetekben és amennyiben az alapban rendelkezésre álló meglévő pénzügyi forrás nem elegendő, a Bizottság úgy határozhat, hogy a különbözet a következő évi alapból kerüljön finanszírozásra.

Záró rendelkezések

A Bizottság minden év július 1-jéig jelentést készít a szolidaritási alap tevékenységéről.

Háttér

Az EU szolidaritási alapját a 2002 nyarán Közép-Európát sújtó árvizeket követően hozták létre. Az azóta eltelt időszakban sokféle természeti katasztrófa esetében használták, pl. árvizek, erdőtüzek, földrengések, viharok és aszály esetében.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap

2012/2002/EK tanácsi rendelet

2002.11.15.

HL L 311., 2002.11.14.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság jelentése (2011. március 23.) Az Európai Unió Szolidaritási Alapja – 2009. évi jelentés [COM(2011) 136 – Hivatalos Lap C 140., 2011.5.11].

Az olaszországi Abruzzo régióban, L’Aquila városában bekövetkezett földrengés a legnagyobb katasztrófa volt az EUSZA létrehozása óta. A segély összege több mint félmilliárd eurót tett ki, amely így az alap által valaha kifizetett legmagasabb összeg. A Bizottság megállapítja, hogy a segélyek kifizetésének határideje megfelelő, mert azok alig több mint 5 hónappal a kérelem benyújtása után ki lettek fizetve.

A 2009. év esetében az is megmutatkozott, hogy a lassan kialakuló katasztrófák, pl. aszály esetében nehézségekbe ütközik az EUSZA igénybevétele. A Bizottság ennek megfelelően javasolja a különböző típusú katasztrófáknak megfelelő konkrét rendelkezések bevezetését.

Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről [Hivatalos Lap C 139., 2006.6.14.].

Utolsó frissítés: 10.06.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére