EUROPA

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a stratégia kifejezetten a káros és súlyos alkoholfogyasztásra, és nem pedig magára a termékre irányul. Célja az ilyen fogyasztásból eredő egészségügyi károk, valamint a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt káros hatások csökkentése.

Öt kiemelt terület

Az Európai Unión belüli káros és súlyos alkoholfogyasztás csökkentése érdekében a stratégia öt kiemelt területet határoz meg. Valamennyi kiemelt területtel kapcsolatban megindokolja a javasolt intézkedést és ismerteti a tagállamokban alkalmazott bevált gyakorlatokat.

A fiatalok és a gyermekek védelme

Három célkitűzést kell követni:

• a fiatalkorúak alkoholfogyasztásának megfékezése, a fiatalok káros alkoholfogyasztásának csökkentése;
• az alkoholproblémákkal küzdő családokban élő gyermekeket ért károk csökkentése;
• a terhesség alatti alkoholfogyasztás visszaszorítása.

A közpolitika hatékonyan avatkozhat be a fiatalok káros alkoholfogyasztásának korlátozása érdekében. A tagállamok által végrehajtott intézkedésekre az alábbi példák hozhatók fel: az eladásokra, az alkoholtartalmú italok hozzáférhetőségére és a fiatalokat befolyásolható marketingre vonatkozó korlátozások érvényre juttatása.

Az alkoholtartalmú italokat gyártó ágazat és a kiskereskedők fontos szerepet játszhatnak e területen.

Az ittas vezetés elleni harc

A közlekedési balesetek körülbelül egynegyede az alkoholfogyasztásra vezethető vissza. A fiataloknál a közlekedési balesetek a halálesetek leggyakoribb okai.

A járművezető véralkohol-koncentrációjának emelkedésével együtt nő az alkohol okozta közúti balesetek kockázata. Éppen ezért minden tagállam intézkedéseket tett véralkohol-koncentrációs határértékek bevezetése érdekében. A gyakori véletlenszerű alkoholszondázás, valamint az oktatási és figyelemfelkeltő kampányok szervezése a területen bevált gyakorlat részei. További példa e téren az alacsonyabb vagy zéró véralkohol-koncentrációs határérték bevezetése a fiatal vezetők, valamint a tömegközlekedési eszközök és a kereskedelmi járművek vezetői számára.

Az alkohollal kapcsolatos károk csökkentése a felnőttek körében

A stratégia az alábbiakra irányul:

• az alkohollal kapcsolatos krónikus fizikai és szellemi rendellenességek csökkentése;
• az alkohollal kapcsolatos halálesetek számának csökkentése;
• a fogyasztók tájékoztatása annak érdekében, hogy megalapozottan választhassanak;
• az alkohollal kapcsolatos, munkahelyi károk csökkentése.

A káros és súlyos alkoholfogyasztás a felnőttek korai elhalálozásának egyik fő oka. Kedvezőtlen hatással van továbbá a termelékenységre is (pl. távolmaradás a munkahelyről).

Számos intézkedés hatékonynak tűnik abban, hogy elkerülhetőek legyenek az alkohollal kapcsolatos károk a felnőttek körében, és csökkenjenek a munkahelyre gyakorolt negatív hatások. Ilyenek például az engedélyezési előírások végrehajtása, a kiszolgáló személyzet képzése, a munkahelyi szintű beavatkozások, valamint a mérsékelt alkoholfogyasztásra irányuló kampányok.

Figyelemfelkeltő tevékenységek

A stratégia célja az európai polgárok figyelmének felhívása a káros és súlyos alkoholfogyasztásnak az egészségi állapotra, a munkaképességre és a járművezetői képességre gyakorolt hatásaira.

E célkitűzések elérését szolgálhatják az olyan tevékenységek, mint a korai gyermekkorban elkezdett, és lehetőség szerint a serdülőkoron átívelő általános egészségügyi nevelési programok. Az ilyen típusú intézkedések felkelthetik a figyelmet az alkohol veszélyeire és visszaszoríthatják a kockázatos magatartásokat. A médiakampányok, mint pl. az ittas vezetés megelőzését célzó „Euro-Bob"-kampány, szintén hatékonyak lehetnek e területen.

Megbízható adatok gyűjtése

A Bizottság az alkoholfogyasztásról és a kormányzati szervek által végrehajtott intézkedések hatásairól statisztikákat készít, amelyeket folyamatosan aktualizál. Ezek az adatok támogathatják a káros és súlyos alkoholfogyasztás elleni harcot szolgáló tevékenységek kidolgozását és végrehajtását.

Intézkedési szintek

Nemzeti intézkedések

A nemzeti alkoholpolitika elsősorban a tagállamok illetékességébe tartozik. A legtöbb tagállam jogszabályi és politikai intézkedéseket vezetett be a túlzott alkoholfogyasztás terén. Ezenkívül 2005-ben tizenöt tagállam jelezte, hogy nemzeti cselekvési terveket fogadott el, vagy az alkoholpolitikát koordináló szerveket hozott létre.

A tagállamok által végrehajtott intézkedések köre kiterjedt és olyan kérdéseket is magában foglal, mint az oktatás, a fogyasztók tájékoztatása, közlekedési ellenőrzések végzése, a véralkoholszint határértékének bevezetése, az alkoholtartalmú italok árusításának engedélyezése és az alkoholtartalmú italokra kivetett adó szintjének megállapítása.

Az Európai Bizottság fellépése

E stratégia keretein belül a Közösség szerepe az, hogy kiegészítse a tagállami erőfeszítéseket, hozzáadott értéket biztosítson a tagállami intézkedésekhez és olyan közös kérdésekben hozzon intézkedéseket, amelyek már meghaladják a nemzeti kereteket.

A Bizottság továbbá két közösségi programon keresztül tesz intézkedéseket:

• az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008–2013);
• a hetedik kutatási keretprogram (2007–2013), különösen az „Együttműködés” című konkrét program egészségügyre vonatkozó része.

Az intézkedések közösségi szintű összehangolása

A Bizottság az alkohollal kapcsolatos intézkedésekre hatást gyakorló közösségi politikák közötti koherencia javítására fog törekedni. Emellett a Bizottságnak szándékában áll, hogy 2007 júniusáig létrehozza az Alkohol és Egészség Fórumot, amely az érdekelt szervezetek szakértőit, a tagállamok és az EU-intézmények képviselőit tömöríti majd. E fórum az alkohollal kapcsolatos európai stratégia végrehajtását fogja támogatni.

A Bizottság együttműködik az érdekelt felekkel az alkoholtartalmú italok felelős forgalmazásának elősegítése érdekében, ez különösen a reklámozás területét érinti. Az együttműködés további célja az, hogy megállapodás jöjjön létre számos ágazat (vendéglátóipar, gyártók, média, reklám stb.) képviselőivel a nemzeti és uniós szinten alkalmazandó kereskedelmi tájékoztatási kódexet illetően. Emellett a Bizottság rendszeresen ellenőrzi a hirdetési gyakorlatokat, az önszabályozó kódexeknek a fiatalok alkoholfogyasztására gyakorolt hatását, valamint azt, hogy a vállalatok betartják-e ezeket a kódexeket.

Háttér

A túlzott alkoholfogyasztás valós közegészségügyi problémát jelent a Közösségen belül. Becslések szerint az EU-n belüli összes megbetegedés és idő előtti elhalálozás 7,4%-ának okozója a túlzott alkoholfogyasztás. A fiatalok különösen érintettek a problémában: 15–29 év közöttiek korcsoportjában a női halálozásoknak több mint 10%-a, a férfi halálozásoknak akár 25%-a a káros alkoholfogyasztás következménye. A túlzott alkoholfogyasztás a fiatalok körében egyre inkább elterjed a tagállamokban, többek között az olyan alkoholfogyasztási mintáknak köszönhetően, mint az esetenkénti nagymértékű alkoholfogyasztás (ún. „binge-drinking”). Ehhez társul még az az évi 10 000 haláleset, amely az ittas járművezetés miatti balesetek eredménye.

Ez a stratégia a Tanács alábbi két dokumentumának folytatása:

• a Tanács 2001 júniusi következtetései, amelyekben a Tanács felszólít az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésére irányuló átfogó közösségi stratégia létrehozására;
• a 2001 júniusi ajánlás a fiatalok körében történő alkoholfogyasztással kapcsolatban.