RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Bálnavadászat

A Bizottság javasolja, hogy az Európai Unió és tagállamai fogadjanak el egy nemzetközi szintű, összehangolt megközelítést a bálnák hatékony védelmének garantálása érdekében, elsősorban a kereskedelmi célú bálnavadászat ellen.

JAVASLAT

A Tanács határozati javaslata (2007. december 19.) az Európai Közösség Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság ülésein képviselt álláspontjának elfogadásáról.

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (2007. december 19.) a bálnavadászattal kapcsolatos közösségi fellépésről [COM(2007) 823 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió (EU) intézkedéseket fogadott el a cetfélék (bálnák, delfinek stb.) védelme érdekében, valamint vadászatuk, begyűjtésük és fogva tartásuk, szándékos zavarásuk és kereskedelmi cseréjük ellen, beleértve az ezekből az állatokból készült, harmadik országokból behozott termékeket is.

A cetfajták európai szintű védelmét több jogalkotási aktus és stratégiai biztosítja, úgy mint:

Mindazonáltal a bálnák vándorló állatok, és védelmük csak akkor lehet hatékony, ha az EU szintjén meghozott, védelmüket szolgáló intézkedésekkel egyenértékű intézkedéseket hoznak nemzetközi szinten is.

Nemzetközi szinten az 1985/1986-os idénytől tilos a bálnavadászat. A bálnavadászati moratóriumot a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) vezette be a világ bálnaállományokkal kapcsolatban rendelkezésre álló tudományos adatainak bizonytalansága miatt.

Az IWC a bálnaállomány védelméért és kezeléséért felelős nemzetközi szervezet, melyet az 1946-ban megkötött, a bálnavadászat szabályairól szóló nemzetközi egyezmény hívott életre. A 2011. novemberi adatok szerint 89 taggal rendelkezik, az Európai Unió pedig megfigyelőként vesz részt a munkájában.

Bizonyos országokban több kivétel is engedélyezett az IWC bálnavadászatra vonatkozó moratóriuma alól. Így az 1946-os egyezménynek megfelelően Izland és Norvégia nem esnek a moratórium hatálya alá, mivel kifogással vagy fenntartással éltek. Emellett bálnavadászat a nemzeti hatóságok külön engedélyével tudományos célból folytatható. Japán „tudományos” programokat hajt végre, majd az e programok keretében fogott bálnák húsát a nemzeti piacokon értékesítheti. Végül az őslakosok önfenntartást szolgáló bálnavadászata engedélyezett még.

Az IWC megbízatása egyébként a bálnavadászat szabályozását és a bálnák védelmét érinti. Ez a kettős megbízatás két egymással szöges ellentétben álló álláspont kialakulásához vezetett a bálnavadászatot ellenzők és támogatók között, ami hatással van a nemzetközi együttműködésre, és akadályozza a bálnafajok védelmét szolgáló hatékony rendszer kialakítását.

A bálnavédők pozíciójának erősítése érdekében az EU felszólítja a tagállamokat, hogy ha eddig még nem tették meg, csatlakozzanak az 1946-os egyezményhez. Az EU és tagállamai együttműködnek a többi országgal, hogy meggyőzzék őket arról, hogy ellenezzék a bálnavadászatot.

A Bizottság javasolja, hogy a tagállamok az IWC-ben közös uniós politikai álláspontot képviseljenek annak érdekében, hogy hatékony nemzetközi bálnavédelmi keretszabályozást lehessen létrehozni. Ezen álláspont szerint a tagállamoknak ellenezniük kell a bálnavadászati moratórium részleges vagy teljes feloldását és a titkos szavazás hatályának kiterjesztését az IWC-n belül. Támogatniuk kell továbbá az alábbiakat:

  • védett területek kialakítása a bálnák számára;
  • őslakosok önfenntartást szolgáló bálnavadászata, amennyiben az nem veszélyezteti az érintett állományt;
  • globális szabályozás kialakítása a bálnavadászathoz, főként a tudományos célból történő bálnavadászathoz kapcsolódó tevékenységekre vonatkozóan;
  • az EU álláspontjával összhangban lévő javaslatok a CITES-egyezménnyel és más nemzetközi egyezményekkel kapcsolatban, amelyeknek az EU is részese;
  • a természetvédelmi bizottság tevékenységének folytatása, illetve a kisméretű cetfajok védelmére irányuló javaslatok;
  • azok a tudományos adatgyűjtések, amelyeket a bálnák épségének megóvásával végeznek, valamint a bálnapopulációk megőrzésére irányuló tudományos adatgyűjtések.

HIVATKOZÁSOK ÉS ELJÁRÁS

JavaslatHivatalos LapEljárás

COM(2007) 821 végleges

Utolsó frissítés: 09.11.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére