RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Igazságügyi képzés az Európai Unióban

Az igazságügyi képzés az európai igazságügyi térség megteremtésének lényeges eszköze. A hágai program keretébe illeszkedő közös igazságügyi képzésnek az uniós jogi eszközökre, illetve a tagállamok igazságügyi rendszereire vonatkozó ismeretekre kell összpontosítania, egyúttal pedig törekednie kell a hatékonyabb kommunikációt elősegítő nyelvi képzés javítására.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2006. június 29.) az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Unióban az igazságügyi képzésről [COM(2006) 356 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Tekintettel arra, hogy az Európai Unió célja a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtése, az Európai Bizottság szerint elengedhetetlen, hogy az egyes tagállamok igazságügyi szakemberei elsajátítsák a közös európai igazságügyi kultúrát. E cél elérése érdekében a tagállamoknak kölcsönösen meg kell ismerniük egymás igazságügyi rendszereit, meg kell tanulniuk egymás nyelvét és hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy transzancionális partnerségek keretében és a kölcsönös elismerés szellemében tevékenykedjenek, és ezáltal előmozdítsák az igazságügyi hatóságok közötti együttműködést.

A tagállami igazságügyi képzések sokfélesége

Az igazságügyi képzési rendszerek nagymértékben kötődnek a tagállamok igazságügyi szervezetéhez, és a szakemberek (bírák, ügyészek és ügyvédek) felvételi mechanizmusa tekintetében jelentős sokféleséget mutatnak:

  • ami a bírákat és néha az ügyészeket illeti, az alapképzés beható volta attól függ, hogy közvetlenül az egyetem után veszik-e fel őket, vagy néhány év szakmai tapasztalatot követően. A továbbképzés tagállamonként eltérő;
  • különbségek az egységes/különböző szakirányok között: Egyes tagállamokban a bírákat és az ügyészeket egyetlen illetékes intézményen belül képzik; másoknál a képzés külön szakirányon történik. Ami az ügyvédeket illeti, a képzés gyakran közvetlenül az ügyvédi kamaráktól függ, és adott esetben az egyetemekhez kapcsolódik;
  • a képzés időtartama és a finanszírozás formája a választott szakiránytól függően tagállamonként eltérő.

Lehetőség van arra is, hogy a folyamatba más típusú (közigazgatási, katonai) bíróságokat is bevonjanak.

Az Európai Unió semmiképpen nem kíván beleavatkozni a nemzeti képzési rendszerek szervezésébe. Ugyanakkor az európai igazságügyi térség megerősítése azonos színvonalú képzést kíván. Mindemellett az európai támogatásokat csak a nemzeti támogatások kiegészítésére lehet felhasználni.

Az igazságügyi képzés európai szempontjai

Az Európai Unió több mint tizenöt éve dolgozik az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EN) (FR) megteremtésén, amely a közös igazságügyi kultúra kialakításának alapjául szolgál. Az olyan kezdeményezésekkel, mint a Grotius-program vagy a 2007–2013 közötti időszakra szóló „alapvető jogok és a jog érvényesülése” elnevezésű keretprogram az Unió célja az európai térségben folyó igazságügyi képzésre szánt források megerősítése és célzottabbá tétele.

E pénzügyi eszközökön túl az együttműködés előmozdítására szolgáló mechanizmusok, például a polgári ügyekben létrehozott igazságügyi hálózat, az Eurojust vagy a büntetőügyekben létrehozott igazságügyi hálózat fontos szerepet játszanak a tájékoztatásban.

Ezenkívül számos európai szintű intézmény létezik, amelyek rendszeresen szerveznek képzéseket igazságügyi szakemberek számára. Említést érdemel például a maastrichti Európai Közigazgatási Intézet (EIPA) (EN), a Bírák és Jogászok Európai Központja és a Trierben alapított Europäische Rechtsakademie.

A 2000-ben létrehozott Európai Igazságügyi Képzési Hálózat célja egy európai dimenziójú képzési program előmozdítása. Ez az igazságügyi képzés fejlesztése és a különböző nemzeti struktúrák uniós joggal kapcsolatos tevékenységének összehangolása tekintetében értékes eszköz 2003-ban és 2005-ben uniós működési támogatásban részesült. 2007 óta a Bizottság éves működési támogatást folyósít számára az „alapvető jogok és a jog érvényesülése” elnevezésű keretprogram (a „büntető igazságszolgáltatás” egyedi program) keretében.

Az európai igazságügyi képzéssel kapcsolatos célkitűzések és szükségletek

Az igazságügyi képzés megszervezése mindenekelőtt a tagállamok feladata, s rájuk tartozik az európai dimenzió teljes körű integrációja a nemzeti tevékenységeikbe. A közlemény egyértelműen kijelenti, hogy az egyes jogi kultúrák sajátosságaira tekintettel a képzési tevékenységek kidolgozásáért és gyakorlati megvalósításáért elsősorban a tagállamok felelnek. Az Unió mindazonáltal sokat tehet ezen a területen. A Bizottság ennélfogva két kiemelt területet határozott meg:

  • a közösségi jog helyes alkalmazása, amely nagymértékben függ attól, hogyan alkalmazzák azt az igazságügyi szakemberek, mindenekelőtt a bírák;
  • a kölcsönös elismerés elvének kidolgozása, amely a kölcsönös bizalomra és az igazságügyi hatóságok közötti együttműködésre épül.

Emellett a Bizottság az igazságügyi képzéshez kapcsolódó néhány egyedi szükségletet is meghatároz:

  • az Unió és a Közösség által elfogadott jogi eszközökre vonatkozó ismeretek javítása, különösen azokon a területeken, amelyeken a nemzeti bírák különleges hatáskörökkel rendelkeznek;
  • a nyelvi képességek javítása, annak érdekében, hogy az igazságügyi hatóságok közvetlenül kommunikálhassanak egymással, mint ahogy azt a jogi eszközök többsége előírja;
  • a tagállamok jog- és igazságügyi rendszereire vonatkozó ismeretek fejlesztése, lehetővé téve az igazságügyi együttműködés keretében az egyes tagállamok szükségleteinek felmérését.

A módszer tekintetében a képzésnek nagy hangsúlyt kell fektetnie a gyakorlati szempontokra, az alábbiak érdekében:

  • a hagyományosabb jellegű konferenciák és szemináriumok mellett olyan módszerek kialakítása, amelyek révén a képzések eredményeit nagyobb mértékben lehet terjeszteni;
  • újszerű és hozzáférhető online képzési eszközök használata leginkább az Unió jogi eszközeivel és a nemzeti igazságügyi rendszerekre vonatkozó információkkal kapcsolatosan;
  • egyrészről a nemzeti képzési szervezetek, az európai jellegű képzést nyújtó szervezetek és az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat, másrészről az Eurojust, a polgári ügyekben létrehozott igazságügyi hálózat, és a büntetőügyekben létrehozott igazságügyi hálózat közötti szoros együttműködés előmozdítása. A nemzeti hagyományokat tiszteletben tartó szorosabb együttműködés a nézőpontok összevetését és a tapasztalatok cseréjét is lehetővé teszi.

Az igazságügyi képzés európai stratégiája

A hágai program kiemeli a nemzeti képzési programokba az európai összetevő felvételének fontosságát, különösen az alapképzés területén. A jövendő szakemberek ezáltal úgy érezhetik, hogy a jog és az értékek azonos térségéhez tartoznak. Másrészről a továbbképzésnek lehetővé kell tennie a már tapasztalt szakemberek számára, hogy elsajátítsák az Unióban elfogadott jogi eszközöket.

A Bizottság mindenekelőtt pénzügyileg kívánja támogatni az Unió joga és a közösségi jog tárgyában folyó igazságügyi szakmai képzést, az „alapvető jogok és a jog érvényesülése” elnevezésű, 2007–2013-as keretprogramon belül. Ezenfelül annak érdekében, hogy a támogatások ténylegesen az alapvető szükségletekre irányuljanak, az igazságügyi képzés tagállami szintű elsődleges szereplőivel rendszeresen konzultálnak egy többéves stratégia kidolgozása céljából.

A költségvetési rendelettel összhangban a részére nyújtott éves működési támogatás bevezetésével segíteni kell az Európai Igazságügyi Képzési Hálózatot a nemzeti intézmények közötti koordináció javítása, valamint a közöttük lévő kapcsolatok megszilárdítása és megerősítése érdekében. Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózatnak képesnek kell lennie arra is, hogy más illetékes intézményekkel együtt tisztán európai programok kialakításához kezdjen. A Hálózat összefogja a bírák és ügyészek képzése tekintetében hatáskörrel rendelkező intézményeket, jóllehet az ügyészek egyes tagállamokban nem tartoznak teljes körűen az igazságügyi testülethez. A Bizottság ezenfelül 2006-ban finanszírozási határozatot hozott, amellyel életbe léptette az igazságügyi hatóságok között megvalósuló csereprogramot. Ezen eszköz keretében a Bizottság megállapította, hogy a bírák és ügyészek közötti cserékért Európa-szerte kizárólag az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat felel. . A különleges bírák részvételének kérdését meg kell vizsgálni, és foglalkozni kell az ügyvédek képzésével is.

A pénzügyi rendszert egyszerűsíteni kell annak érdekében, hogy az európai támogatások jobban célozzák a kiemelt közösség elérését lehetővé tévő projekteket; a kiemelt intézményekkel fennálló kapcsolatok megszilárdítása céljából partnerségi keretmegállapodásokat is létre lehet hozni. A Bizottság egyes nagyobb projektek tekintetében célzott pályázati eljárásokhoz folyamodhat.

Végül az igazságügyi képzésnek az Unió határain átnyúló szélesebb keretbe kell illeszkednie, hogy megkönnyítse a harmadik országokkal folytatott igazságügyi együttműködést, és megerősítse a világon a jogállamiságot.

Háttér

2001 decemberében a laekeni Európai Tanács felszólított a bírák képzésének ösztönzésére szolgáló európai hálózat gyors létrehozására, ami az igazságügyi együttműködés szereplői közötti bizalom kialakítására szolgál. A 2004 novemberében elfogadott hágai program hasonlóképpen hangsúlyozza a kölcsönös bizalom növelésének szükségességét, ami megkívánja az igazságügyi hatóságok és különböző jogrendszerek közötti kölcsönös megértés javítását. E határozatok célja egy valódi közös európai igazságügyi kultúra megteremtése.

Utolsó frissítés: 13.07.2007

Lásd még

  • További információkért keresse fel az Európai Bizottság Igazságügyi Főigazgatóságának (DE) (EN) (FR) honlapját.
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére