RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az Eurojust létrehozásáról szóló határozat

Az Európai Unió (EU) javítani szeretné a bűnözés elleni küzdelem terén folytatott együttműködést. A Tanács ezért létrehozta az Eurojustot. Az Európai Unió ezen szervezetének a legalább két tagállamot érintő súlyos bűncselekményeket vizsgáló nyomozások és büntetőeljárások felett van hatásköre. Feladata, hogy elősegítse a tagállamok illetékes hatóságai munkájának koordinációját és igazságügyi együttműködésüket. Az Eurojustnak a terrorizmus elleni küzdelemben is kulcsfontosságú szerepe van.

JOGI AKTUS

A Tanács 2002/187/IB határozata (2002. február 28.) a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról [lásd a módosító jogszabályokat].

ÖSSZEFOGLALÓ

A bűnözés elleni küzdelemben való együttműködés fokozása érdekében a tamperei Európai Tanács (következtetéseinek 46. pontjában) úgy határozott, hogy létrehozza az Eurojust nevű szervezeti egységet a büntetőeljárásokért felelős nemzeti hatóságok tevékenységének összehangolására. 2000-ben több ilyen témájú dokumentumot is előterjesztettek:

  • a Német Szövetségi Köztársaság kezdeményezése (DA) (DE) (EL) (EN) (ES) (FR) (IT) (NL) (PT) (FI) (SV);
  • a Portugál Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Svéd Királyság és a Belga Királyság kezdeményezése (DA) (DE) (EL) (EN) (ES) (FR) (IT) (NL) (PT) (FI) (SV);
  • a Bizottság közleménye (DA) (DE) (EL) (EN) (ES) (FR) (IT) (NL) (PT) (FI) (SV), amelyben tisztázza az Eurojust létrehozásával kapcsolatos álláspontját.

Ezt követően, a Nizzában 2000 decemberében tartott kormányközi konferencián az állam- és kormányfők úgy döntöttek, módosítják az Európai Unióról (EU) szóló szerződés 31. cikkét, kiegészítve azt az Eurojust feladataira való utalással és azok ismertetésével. A 2001 decemberében Laekenben tartott Európai Tanácson a tagállamok úgy döntöttek (a Tanács következtetéseinek 57. pontjában), hogy amíg nem hozzák meg az egyes ügynökségek székhelyének helyéről szóló döntést, az Eurojust ideiglenes székhelye Hágában lesz. Az Európai Tanács 2003 decemberi ülésszakán a tagállamok úgy határoztak, hogy az Eurojust székhelye véglegesen is Hágában lesz.

Az Eurojust összetétele, hatásköre és feladatai

Ezzel a határozattal létrejön az Eurojust, mint az Unió jogi személyiséggel rendelkező szerve. Az Eurojust székhelyére minden tagállam kinevez egy nemzeti tagot: egy ügyészt, egy bírót vagy egy rendőrségi tisztviselőt (az utóbbiak hatáskörének meg kell egyeznie a bírák vagy ügyészek hatáskörével). Ezeknek a nemzeti tagoknak a munkáját helyettesek és asszisztensek segítik. Valamennyiük jogállása tekintetében tagállamuk belső joga az irányadó. A nemzeti tagok hivatali ideje legalább 4 évre szól. Ezt az időt az őket kinevező tagállam meghosszabbíthatja. A tagállam dönt továbbá azoknak az igazságszolgáltatási hatásköröknek a jellegéről is, amelyek gyakorlását a nemzeti tagnak biztosítja. A nemzeti tagoknak a határozat értelmében azonban rendelkezniük kell legalább néhány általános hatáskörrel, valamint olyan további, a határozatban kijelölt hatáskörökkel is, amelyeket az illetékes nemzeti hatóságok egyetértése esetén, illetve sürgős esetekben gyakorolhatnak.

A súlyos bűncselekményekkel kapcsolatban a (legalább két tagállamot érintő) nyomozásban és büntetőeljárásban az Eurojust a következő hatáskörökkel rendelkezik:

  • a különböző tagállamok illetékes hatóságai közötti koordináció elősegítése;
  • az igazságügyi együttműködést érintő kérések és határozatok végrehajtásának elősegítése.

Az Eurojust hatásköre többek között kiterjed az olyan bűnözési formákra és bűncselekményekre, amelyek vonatkozásában mindenkor az Europol jogosult eljárni.

Az Eurojuston belül létre kell hozni egy koordinációs ügyeletet (OCC) az összes tagállam egy-egy képviselőjével és az Eurojuston belüli kapcsolattartóval. Ennek a hét minden napján 24 órában elérhetőnek kell lennie, hogy az Eurojust bármikor képes legyen feladatai ellátására.

Az Eurojust egy vagy több nemzeti tagja révén vagy testületként látja el feladatait. Az Eurojust többek között arra is felkérheti az érintett tagállamok hatóságait, hogy:

  • nyomozást vagy büntetőeljárást indítsanak;
  • közös nyomozócsoportot hozzanak létre;
  • különleges vagy egyéb nyomozati intézkedéseket tegyenek.

A nemzeti hatóságok kötelesek haladéktalanul válaszolni ezekre a kérelmekre.

A testület nem kötelező erejű véleményeket fejt ki azokban az esetekben, amikor két vagy több nemzeti tag nem tudja megoldani a joghatósági összeütközéseket, valamint ott, ahol az illetékes hatóságok az igazságügyi együttműködés ismétlődő megtagadásáról, illetve azzal kapcsolatos egyéb nehézségekről tesznek jelentést.

A Bizottság – amely teljes mértékben támogatja az Eurojust munkáját – közösen megállapodhat az Eurojusttal a szükséges gyakorlati intézkedésekről.

Minden tagállam kinevez egy vagy több nemzeti kapcsolattartót az Eurojusthoz. A nemzeti Eurojust-kapcsolattartók, a terrorcselekmények területén dolgozó nemzeti Eurojust-kapcsolattartók, az Európai Igazságügyi Hálózat nemzeti kapcsolattartói és kapcsolattartó pontjai, a közös nyomozócsoportok hálózatában dolgozó nemzeti tagok és kapcsolattartók, valamint a háborús bűncselekményekkel, a vagyonvisszaszerzéssel és a korrupcióval foglalkozó hálózatokban részt vevő képviselők munkájának összehangolására minden egyes tagállam felállít továbbá egy nemzeti Eurojust koordinációs rendszert.

Személyes adatok

Annak érdekében, hogy az Eurojust elérje célkitűzéseit, képesnek kell lennie megosztani minden lényeges adatot a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal. Ezért garantálni kell az egyének védelme a személyes adatok gépi feldolgozása tekintetében című, 1981. január 28-i egyezményében lefektetett elvek alkalmazását.

Az Eurojust csak olyan személyeknek dolgozhatja fel a személyes adatait, akiket olyan bűncselekmény elkövetésével vádolnak, illetve amiatt ítéltek el, amelyek felett az Eurojustnak hatásköre van, valamint az áldozatok és a tanúk adatait. A felhasználható adatok körébe tartoznak a személyazonosságra (teljes név, születési hely és idő, állampolgárság, elérhetőségek, foglalkozás, társadalombiztosítási szám, személyi okmányok, DNS-profilok, fényképek, ujjlenyomatok stb.), valamint a feltételezett bűncselekmények jellegére (a tények büntetőjogi értékelése, a bűncselekmény elkövetésének helye és ideje, a nyomozás típusa stb.) vonatkozó adatok. Az Eurojust létrehoz egy ügyviteli rendszert ideiglenes munkafájlokkal, valamint a személyi és nem személyes adatok tárgymutatóját. A személyes adatokhoz csak a nemzeti tagok, azok helyettesei és segítői, továbbá a nemzeti Eurojust koordinációs rendszerekben tevékenykedő olyan személyek férhetnek hozzá, akik kapcsolatban állnak az ügyviteli rendszerrel, valamint az Eurojust engedéllyel rendelkező személyzete. Megjegyzendő, hogy a titoktartási kötelezettségük azt követően is fennáll, hogy az Eurojustban folytatott tevékenységük befejeződött.

Az Eurojust személyzetéből kineveznek egy kifejezetten az adatvédelemért felelős személyt. Az ő feladata többek között annak biztosítása, hogy az adatok feldolgozása törvényes legyen, és írásban rögzítsék a személyes adatok átadását és átvételét.

Általánosságban véve bárki betekinthet a saját adataiba, valamint kérheti az adatai helyesbítését vagy törlését abban az esetben, ha kiderülne, hogy azok helytelenek vagy nem teljesek. Bármely magánszemély, aki úgy véli, helytelen adatkezelés miatt kárt szenvedett, panasszal élhet. Az Eurojust a székhelye szerinti tagállam nemzeti jogának megfelelően felelős az általa okozott károkért, míg a tagállamok a saját nemzeti joguknak megfelelően vonhatóak felelősségre. A határozat korlátozza az Eurojust tevékenységeivel kapcsolatos konzultációt (például azért, hogy az ne veszélyeztethesse a nyomozást).

Az Eurojust tevékenységeinek befejezése után az adatokat csak addig tartják meg, amíg feltétlenül szükséges. Mindenesetre a jogszabály azok időszakos, háromévente végzendő felülvizsgálatát rendeli el.

Az Eurojust és a tagállamok védik az adatokat különösen a megsemmisítéssel, az adatvesztéssel, a közléssel, a módosítással, illetve a hozzáférés bármely nem engedélyezett formájával szemben.

Egy független szervezet ellenőrzi az Eurojust tevékenységeit annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatok feldolgozása a határozatban foglaltak értelmében történjen. A közös ellenőrző szerv időszakosan ülésezik, valamint akkor, amikor az elnöke összehívja. Az elnököt azok közül az állandó tagok közül nevezik ki, akik hivatali idejük harmadik évét töltik.

Más szervekkel való együttműködés

Annak érdekében, hogy tevékenységeit el tudja végezni, az Eurojust privilegizált kapcsolatot tart fenn az Európai Igazságügyi Hálózattal, az Európai Rendőrségi Hivatallal (Europol), az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), az európai határőrizeti ügynökséggel (Frontex) és a Tanács közös helyzetelemző központjával. A Tanács jóváhagyását követően az Eurojust az EU-n kívüli országokkal, nemzetközi szervezetekkel és szervekkel, valamint a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetével (Interpol) is köthet információcserét illető együttműködési megállapodásokat. Az Eurojust továbbá az EU-n kívüli országokkal folytatott igazságügyi együttműködést is koordinálhat, valamint összekötő tisztviselőket küldhet ezekbe az országokba az együttműködés elősegítése céljából.

Záró rendelkezések

Ez a határozat az Eurojust szervezetét és működését illető rendelkezéseket is tartalmaz (a titkárság szervezetéről, az adminisztratív igazgató kinevezéséről és hivatali idejéről, a személyzet jogállásáról, a nyelvhasználatról stb.).

A Tanács és az Európai Parlament időszakosan jelentést kap az Eurojust tevékenységeiről és a bűnügyi helyzetről az EU-ban. A Tanácsnak tett éves jelentésében az Eurojust javaslatokat tehet a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés fejlesztésére.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
2002/187/IB határozat

2002.3.6.

2003.9.6.

HL L 63., 2002.3.6.

Módosító jogszabályokHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
A Tanács 2003/659/IB határozata

2003.10.1.

HL L 245., 2003.9.29.

A Tanács 2009/426/IB határozat

2009.6.4.

2011.6.4.

HL L 138., 2009.6.4.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság jelentése (2004. július 6.) a Tanács 2002. február 28-án elfogadott, a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló határozatának átültetéséről [COM(2004) 457 végleges – A Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
Ebben a jelentésben a Bizottság az Eurojustról szóló határozat átültetését elemzi, és a várakozásoknak nem megfelelőnek minősíti azt, mivel a megadott határidőre (2003 szeptemberére) csak egy tagállamnak (Portugáliának) sikerült az összes olyan jogszabályt meghoznia, ami ahhoz szükséges, hogy az Eurojust-határozatnak megfeleljen. Bár 2004 áprilisáig további 3 tagállam fogadta el a vonatkozó törvényeket (Ausztria, Franciaország, Németország), még 6 országnak kell olyan nemzeti törvényeket hozniuk, amelyek a határozatnak való megfelelést szolgálják (Belgium, Finnország, Görögország, Olaszország, Luxemburg, Spanyolország). A többi tagállam arra a következtetésre jutott, hogy nincs szükségük nemzeti joguk módosítására. A Bizottság ezért kételkedik abban, hogy a tagállamokban már létező szabályok elégségesek lennének ahhoz, hogy az Eurojust-határozat teljes mértékben érvényre jusson, valamint ahhoz, hogy az Eurojust hatékony és hatásos eszközzé válhasson. Ennek megfelelően felszólítja a tagállamokat arra, hogy gondoskodjanak az Eurojust-határozat gyors és teljes átültetéséről. Ebben az összefüggésben a Bizottság bizonyos alapvető kérdések tisztázását célzó iránymutatások és körlevelek létrehozását ajánlja még ott is, ahol a jogalkotás nem nélkülözhetetlen, valamint javasolja a kellően gyors információáramlás elősegítését és a szükséges igazságszolgáltatási és/vagy nyomozati hatásköröknek az Eurojust nemzeti tagjaira történő átruházását.

Utolsó frissítés: 26.08.2009

Lásd még

  • Az Eurojust honlapja (EN).
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére