RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A bűncselekmények sértettjeinek jogai (javaslat)

A Bizottság a bűncselekmények sértettjeire vonatkozó minimumkövetelmények előírását javasolja. Az irányelvjavaslat célja annak biztosítása, hogy a büntetőeljárás során figyelembe veszik a sértettek érdekeit is, függetlenül az elkövetett bűncselekmény jellegétől, illetve attól, hogy az Európai Unióban (EU) pontosan hol történt az elkövetés.

JAVASLAT

Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a bűncselekmények sértettjeinek támogatására, védelmére, és jogaira vonatkozó minimumszabályok megállapításáról [COM(2011) 275 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Bizottság egy olyan irányelvre tesz javaslatot, amely a bűncselekmények sértettjei * számára az Európai Unió (EU) valamennyi országában azonos szintű védelmet, támogatást és az igazságszolgáltatáshoz való egyforma hozzáférést biztosít. Ez az irányelv a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló 2001/220/IB kerethatározat helyébe lép, egyúttal az áldozatok jogainak megerősítését célzó intézkedéscsomag részét képezi.

Az irányelv sértettnek ismeri el nemcsak a bűncselekmény következtében közvetlenül sérelmet szenvedett személyt, hanem elhalálozása esetén a sértett bizonyos családtagjait * is.

Tájékoztatás és támogatás nyújtása a sértettek részére

Jogaik érvényesítésének elősegítése érdekében a sértetteknek elégséges és érthető formában közölt információval kell rendelkezniük. Hozzáférhetővé kell tenni számukra a pszichológiai és a gyakorlati segítséget nyújtó szervezetek szolgáltatásait. A javaslat biztosítani kívánja a sértettek számára az alábbiakat:

  • az igazságszolgáltatási szervvel való első kapcsolatfelvételtől kezdve történő tájékoztatáshoz való jog, többek között arról, hogy hol és mikor tehetnek feljelentést, az ezt követő eljárás részleteiről, illetve arról, hogy szükség esetén hogyan és milyen feltételekkel részesülhetnek védelemben;
  • az üggyel kapcsolatos tájékoztatáshoz való jog, különösen a nyomozás megszüntetésére vagy folytatására vonatkozó határozatokkal, a tárgyalás helyével és idejével, és bizonyos feltételek mellett a büntetőeljárás alá vont személy szabadlábra helyezésével kapcsolatosan;
  • a megértéshez és a megértetéshez való jog;
  • a tolmácsolás és a fordítás igénybevételéhez való jog: amennyiben a sértett nem beszéli a büntetőeljárás nyelvét, a hatóságoknak térítésmentesen biztosítaniuk kell számára a tolmácsolás igénybevételét, valamint át kell adniuk a feljelentésének, a büntetőeljárás megszüntetését elrendelő határozatnak, illetve a jogaira vonatkozó tájékoztatásnak a fordítását;
  • a sértett-támogatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés joga: e szolgáltatásokat ingyenesen kell biztosítani és a családtagok számára is hozzáférhetővé kell tenni. E szolgáltatások érzelmi és pszichológiai támogatást nyújtanak, tanácsot adnak pénzügyi és gyakorlati kérdésekben, illetve a sértettnek a büntetőeljárásban betöltött szerepéről.

A sértettek részvétele a büntetőeljárásban

A sértetteknek jogos érdekük fűződik az igazságszolgáltatáshoz. Lehetőséget kell biztosítani számukra arra, hogy részt vehessenek az őket érintő büntetőeljárásban. Ennek érdekében a Bizottság javaslata számos olyan jogosultságot irányoz elő, amelyet biztosítani kell a sértettek részére:

  • jog ahhoz, hogy átvételi elismervényt kapjanak a feljelentésről;
  • a meghallgatáshoz való jog az eljárás során;
  • jog a vád elejtéséről szóló határozat megtámadására;
  • a közvetítéshez és egyéb helyreállító igazságszolgáltatási szolgáltatások keretében igénybe vehető biztosítékokhoz való jog; ennek célja az, hogy az eljárás során megóvják a sértetteket a megfélemlítéstől vagy a további sérelemtől. E szolgáltatásokat kizárólag a sértett korrekt tájékoztatáson alapuló beleegyezésével lehet alkalmazni. A belegyezés bármikor visszavonható;
  • a költségmentességhez és a költségtérítéshez való jog a sértettnek az eljárásban való részvétele esetén;
  • a büntetőeljárás során lefoglalt vagyontárgyak visszaszolgáltatásához való jog;
  • az elkövető által nyújtandó kártérítésnek a büntetőeljárás keretében történő meghatározásához való jog;
  • a más tagállamban lakó sértettek jogait illetően felmerülő nehézségeket csökkenteni kell, különösen azzal, hogy a feljelentést követően azonnal fel kell venni a sértett tanúvallomását, és a sértett további meghallgatása során a lehető legszélesebb körben kell a videokonferencia és a telefonos konferenciabeszélgetés által biztosított lehetőségekkel élni. Amennyiben a sértettnek nem volt lehetősége feljelentést tenni abban a tagállamban, ahol a bűncselekményt elkövették, biztosítani kell számára, hogy a lakóhelye szerinti tagállamban megtehesse a feljelentését. A lakóhely szerinti tagállam továbbítja a feljelentést a másik érintett tagállamnak.

A sértettek védelme és veszélyeztetettségük elismerése

A Bizottság olyan intézkedések elfogadását javasolja, amelyekkel meg lehet védeni az áldozatokat és családtagjaikat a bűncselekmény elkövetője általi megtorlástól és megfélemlítéstől. Ennek érdekében a hatóságok intézkedéseket tesznek az elkövetők és a sértettek között a büntetőeljárás lefolytatásának helyszínén esetleg előforduló kapcsolatfelvételek elkerülésére.

A nyomozás során a sértettek kihallgatására a lehető leghamarabb sort kell keríteni, és nem szabad őket a feltétlenül szükségesnél többször kihallgatni. Lehetőséget kell biztosítani a sértettek számára jogi képviselő vagy választásuk szerinti más személy képviselőként történő igénybevételére. Biztosítani kell a sértettek és a családtagjaik magánéletének védelmét.

Az irányelvre vonatkozó javaslat elismeri, hogy a személyek bizonyos kategóriái különösen nagy eséllyel vannak kitéve további szenvedésnek a bírósági eljárás során. E veszélyeztetett sértettek egyéni szükségleteik felmérését követően többletjogok és -szolgáltatások igénybevételére jogosultak. A javaslat veszélyeztetett sértettnek tekinti a gyermekeket, a fogyatékossággal élő személyeket, a szexuális erőszak és az emberkereskedelem áldozatait.

Annak érdekében, hogy a sértettek szükségleteit a lehető legpontosabban ki lehessen elégíteni, szükséges biztosítani azt, hogy az igazságszolgáltatás résztvevői, a rendőrség tisztségviselői és az áldozatvédelmi szolgálatok tagjai megfelelő képzésben részesüljenek.

A jogszabályban használt kulcsfogalmak
  • Sértett: minden természetes személy – beleértve a bűncselekmény következtében elhunyt személy családtagjait –, aki olyan sérelmet szenvedett, ideértve testi vagy szellemi épségének sérelmét, érzelmi szenvedését vagy gazdasági veszteségét is, amely közvetlenül bűncselekmény révén valósult meg.
  • Családtag: a házastárs, az élettárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ági hozzátartozók, a testvérek, valamint a sértett által eltartott személyek.

HIVATKOZÁSOK

JavaslatHivatalos LapEljárás

COM(2011) 275

2011/129/COD

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről [COM(2011) 276 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
A rendeletjavaslat célja, hogy a valamely tagállam által hozott védelmi intézkedést az EU többi részében is könnyen elismerjék, amelyhez egy egységesített többnyelvű formanyomtatványon kívül más formalitásra nincs szükség.
2011/0130/COD együttdöntési eljárás

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A sértettek jogainak megerősítése az EU-ban (2011. május 18.) [COM(2011) 274 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Utolsó frissítés: 11.07.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére