RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 23 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  BG - CS - ET - GA - LV - LT - HU - MT - PL - RO - SK - SL

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A Stockholmi Program

A Stockholmi Program ütemtervet biztosít az Európai Unió (EU) által a jog érvényesülésén, a szabadságon és a biztonságon alapuló térséggel kapcsolatban 2010 és 2014 között végzett munkához.

JOGI AKTUS

A Stockholmi Program – A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa [Hivatalos Lap L 115., 2010.5.4.].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Stockholmi Program meghatározza az Európai Unió (EU) által a jog érvényesülésén, a szabadságon és a biztonságon alapuló térségre vonatkozóan a 2010 és 2014 közötti időszakra megállapított prioritásokat. Előzményeinek, a tamperei és a hágai programnak az eredményeire építve a program célja, hogy szembenézzen a jövőbeli kihívásokkal és a polgárok érdekeit és szükségleteit középpontba helyező intézkedésekkel tovább erősítse a jog érvényesülésén, a szabadságon és a biztonságon alapuló térséget.

A polgárok alapvető jogait és szabadságait tiszteletben tartó biztonságos Európa megteremtése érdekében a Stockholmi Program az alábbi prioritásokra összpontosít:

A jogok Európája

Az európai polgárságnak elvont fogalomból kézzelfogható valósággá kell válnia. Meg kell adnia az EU állampolgárainak az Európai Unió Alapjogi Chartájában, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben rögzített alapvető jogokat és szabadságokat. Az EU polgárai számára lehetővé kell tenni, hogy ezeket a jogokat mind az EU-n belül, mind azon kívül gyakorolhassák, miközben tudatában vannak annak, hogy magánéletüket tiszteletben tartják, különös tekintettel a személyes adatok védelmére. A jogok Európájának olyan térségnek kell lennie, ahol:

  • a polgárok és családtagjaik teljes körben gyakorolhatják a szabad mozgás jogát;
  • tiszteletben tartják a sokféleséget és védelmezik a legkiszolgáltatottabb embercsoportokat (a gyermekeket, a kisebbségeket – például a romákat –, az erőszak áldozatait stb.), miközben küzdenek a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen;
  • védik a gyanúsítottak és a vádlottak jogait a büntetőeljárások során;
  • az uniós polgárság előmozdítja a polgárok részvételét az EU demokratikus életében az átlátható döntéshozatalon, a dokumentumokhoz való hozzáférésen és a megfelelő közigazgatáson keresztül, valamint biztosítja a polgárok számára az EU-n kívüli konzuli védelemhez való jogot.

A jogérvényesülés Európája

A jog érvényesülésén alapuló európai térséget az EU egész területén meg kell valósítani. Meg kell könnyíteni az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést a polgárok számára annak érdekében, hogy jogaik jobban érvényesüljenek az EU-n belül. Ugyanakkor tovább kell fejleszteni az igazságügyi hatóságok közötti együttműködést és a bírósági határozatok EU-n belüli kölcsönös elismerését mind polgári, mind büntetőügyekben. Ebből a célból az EU tagállamainak használniuk kell az e-igazságszolgáltatást (az igazságszolgáltatás területén alkalmazott információs és kommunikációs technológiákat), közös minimumszabályokat kell elfogadniuk, hogy közelítsék egymáshoz a büntető- és polgári jogi követelményeket, valamint erősíteniük kell a kölcsönös bizalmat. Az EU-nak törekednie kell emellett a nemzetközi jogrenddel való koherencia elérésére, hogy biztonságos jogi környezetet teremthessen az EU-n kívüli országokkal való párbeszédhez.

Védelmet nyújtó Európa

A Stockholmi Program javaslatot tesz egy belső biztonsági stratégia kidolgozására az EU számára azzal a céllal, hogy javítsa a polgárok védelmét, valamint a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelmet. A szolidaritás szellemében a stratégia a büntetőügyek terén folytatott rendőri és igazságügyi együttműködés, valamint a határigazgatás, a polgári védelem és a katasztrófavédelem terén folytatott együttműködés erősítését célozza. A belső biztonsági stratégia proaktív, horizontális és átfogó megközelítést tartalmaz az EU és tagállamai között egyértelműen elosztott feladatokkal. A határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre összpontosít, például az alábbiakra:

  • emberkereskedelem;
  • szexuális zaklatás, gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia;
  • számítástechnikai bűnözés;
  • gazdasági bűnözésre, korrupcióra, hamisításra és kalózkodásra;
  • kábítószerek.

A határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemben a belső biztonság szükségszerűen összekapcsolódik a külső biztonsággal. Ezért fel kell mérni az EU külső biztonsági stratégiáját és meg kell erősíteni az EU-n kívüli országokkal való együttműködést.

Európa elérhetősége

Az EU-nak tovább kell fejlesztenie integrált határigazgatását és vízumpolitikáját, hogy hatékonnyá tegye az EU-n kívüli országok állampolgárai számára az EU-ba történő jogszerű beutazást, miközben biztosítja saját polgárai biztonságát. Az illegális bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemhez szigorú határellenőrzésre van szükség. Ugyanakkor biztosítani kell a beutazást a nemzetközi védelemre szoruló személyek és kiszolgáltatott embercsoportok, így például a kísérő nélküli kiskorúak számára. Ennek értelmében meg kell erősíteni a Frontex (az európai határőrizeti ügynökség) szerepét, hogy hatékonyabban tudjon reagálni a meglévő és a jövőbeli kihívásokra. A Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) és a vízuminformációs rendszer (VIS) szintén alapvető fontosságúak a külső határellenőrzési rendszer megerősítésében, ezért teljesen működőképessé kell őket tenni. Folytatni kell továbbá a közös vízumpolitika továbbfejlesztésével és a regionális konzuli együttműködés fokozásával kapcsolatos munkát.

A szolidaritás Európája

Az Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktum alapján az EU-nak átfogó és rugalmas migrációs politikát kell kidolgoznia. Ezen szakpolitika középpontjában a szolidaritásnak és a felelősségvállalásnak kell állnia, és igazodnia kell mind az EU-tagállamok, mind a migránsok szükségleteihez. Figyelembe kell vennie az uniós munkaerőpiac szükségleteit, miközben minimalizálja az EU-n kívüli országokból történő agyelszívást. Továbbá olyan határozott integrációs politikai intézkedésekre van szükség, amelyek garantálják a migránsok jogait. Ezenkívül a közös migrációs politikának tartalmaznia kell egy hatékony és fenntartható visszatérési politikát, miközben tovább kell folytatni az illegális bevándorlás megelőzésével, visszaszorításával és az ellene folytatott küzdelemmel kapcsolatos munkát. Szükség van továbbá az EU-n kívüli országokkal (mind a származási, mind a tranzitországokkal) való párbeszéd és partnerségek erősítésére, különösen a migrációval kapcsolatos általános megközelítés elnevezésű stratégia továbbfejlesztése révén.

Törekedni kell arra, hogy 2012-ig létrehozzák a közös európai menekültügyi rendszert (CEAS). Ennek tekintetében az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal fejlesztése elengedhetetlenül szükséges. Azáltal, hogy az EU-tagállamok számára közös menekültügyi eljárást hoz létre, valamint egységes jogállást biztosít a nemzetközi védelemben részesülő személyeknek, a CEAS szolidáris védelmi területet hoz létre az EU-n belül.

Európa a globalizált világban

A jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság területén az uniós politika külső dimenzióját is figyelembe kell venni. Ez segítségül szolgál azon idevágó kihívások kezelésében, amelyekkel az EU ma szembenéz, valamint fokozza az EU-n kívüli országokkal folytatott együttműködés lehetőségeit. Az EU e területen végrehajtott intézkedéseinek igazodniuk kell az alábbi elvekhez:

  • az EU-nak egységes külkapcsolati politikát kell követnie;
  • partnerségben együtt kell működni az EU-n kívüli országokkal (beleértve a tagjelölt, a szomszédos és az EGT-/schengeni országokat, valamint az Amerikai Egyesült Államokat és az Orosz Föderációt);
  • elő kell mozdítani az európai és nemzetközi normákat és értékeket, valamint az Egyesült Nemzetek, az Európa Tanács és a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia egyezményeinek ratifikálását;
  • meg kell osztani a két- és többoldalú tevékenységekről szóló információkat;
  • a szolidaritás, az összhang és az egymást kiegészítő lépések szellemében kell cselekedni;
  • az összes elérhető eszközt és forrást hatékony módon kell felhasználni;
  • a bel- és igazságügy területén folytatott intézkedésekről tájékoztatást kell nyújtani, ellenőrizni és értékelni kell azokat;
  • proaktív megközelítést kell követni a külkapcsolatokban.

A Stockholmi Programot egy cselekvési terv keretében hajtják végre, amelyet 2010 júniusáig fogadnak el.

Utolsó frissítés: 16.03.2010

Lásd még

  • A Stockholmi Program (EN) (FR) (SV) internetes oldala
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére