RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Fizetésképtelenségi eljárások

Ez a rendelet közös szabályokat hoz létre a fizetésképtelenségi eljárások megindítására illetékes bírósággal, az alkalmazandó jogszabályokkal, valamint a bírósági határozatok elismerésével kapcsolatban olyan esetekben, amikor az adós, legyen akár egy társaság, egy kereskedő vagy egy magánszemély, fizetésképtelenné válik. A rendelet célja annak megakadályozása, hogy az adósok a kedvezőbb jogi helyzet elérése érdekében a vagyonukat vagy a bírósági eljárást egyik tagállamból a másikba helyezzék.

JOGI AKTUS

A Tanács 1346/2000/EK rendelete (2000. május 29.) a fizetésképtelenségi eljárásról

ÖSSZEFOGLALÓ

A rendelet közös keretrendszert hoz létre az Európai Unió területén indított fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozóan. A fizetésképtelenségi eljárásokkal kapcsolatos rendelkezések harmonizálásának célja annak megakadályozása, hogy az adósok a hitelezők rovására, kedvezőbb jogi helyzet elérése érdekében a vagyonukat vagy a bírósági eljárást egyik tagállamból a másikba helyezzék („forum shopping”).

Fontos kiemelni, hogy az Európai Unió területén a fizetésképtelenséggel kapcsolatos esetek egynegyede késedelmes fizetésre vezethető vissza.

A vagyon vagy a bírósági eljárás egyik tagállamból a másikba való áthelyezésének a megakadályozása

A több államra kiterjedő, fizetésképtelenséggel összefüggő esetek hatással vannak a belső piac megfelelő működésére. A javasolt megoldások, amelyek célja még egységesebb eljárások kidolgozása annak megakadályozására, hogy az adósok kedvezőbb jogi helyzet elérése érdekében a vagyonukat vagy a bírósági eljárást egyik tagállamból a másikba helyezzék, az egyetemes hatályú fizetésképtelenségi eljárások elvén alapulnak. Ugyanakkor fenntartják a másodlagos eljárások megindításának lehetőségét is az érintett tagállam területén belül.

Ezt a rendeletet „fizetésképtelenségi eljárásokra kell alkalmazni, amelyek az adós vagyonának részleges vagy teljes vagyonlefoglalását és a felszámoló kijelölését foglalják magukba”. A rendeletet az összes eljárásra alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy az adós természetes vagy jogi személy, kereskedő vagy magánszemély. A „felszámoló” bármely olyan személy vagy szerv, akinek vagy amelynek az a feladata, hogy az adós rendelkezése alól kivont vagyont kezelje, illetve felszámolja, vagy felügyelje az adós tevékenységét. A rendelet C. melléklete felsorolja azon személyeket vagy szerveket, akik vagy amelyek gyakorolhatják ezt a hatáskört az egyes tagállamokban.

A következő jogi személyekkel kapcsolatos fizetésképtelenségi eljárások azonban nem tartoznak a rendelet hatálya alá:

A hatáskörrel rendelkező joghatóságok és az alkalmazandó jogszabályok meghatározása

A rendelet meghatározása szerint a „bíróság” a nemzeti jog értelmében a fizetésképtelenségi eljárás megindítására felhatalmazott igazságügyi vagy bármely egyéb, hatáskörrel rendelkező szerv. A főeljárás megindítására annak a tagállamnak a joghatóságai illetékesek, ahol az adós fő érdekeltségei találhatók. Ez az az ország, ahol az adós érdekeltségeit rendszeresen kezeli, és ez harmadik személy által igazolható. Társaság vagy jogi személy esetén az ellenkező bizonyításáig ez a hely megegyezik a létesítő okirat szerinti székhellyel. Ez a hely a természetes személy munkahelye vagy a szokásos tartózkodási helye.

A főeljárást követően másodlagos eljárás indítható egy másik tagállamban, ahol az adós telephelye van (az eljárásnak szerepelnie kell a B. mellékletben felsorolt eljárások között). A „telephely” bármely olyan működési hely, ahol az adós nem átmeneti jellegű gazdasági tevékenységet folytat emberi erőforrásokkal és termékekkel. A felszámolási eljárásnak az adós adott államban található vagyontárgyaira kell korlátozódnia. Az eljárás megindítását a főeljárás felszámolója, illetve bármely más személy vagy hatóság kérheti, aki vagy amely erre jogosult annak a tagállamnak a jogszabályai szerint, amelynek a területén belül az eljárás megindítását kérik. Bizonyos esetekben a főeljárástól függetlenül is indítható területi eljárás, ha a helyi hitelezők és a helyi telephely hitelezői ezt kérik, vagy ha nem indítható meg a főeljárás annak a tagállamnak a jogszabályai szerint, ahol az adós fő érdekeltségeinek központja van. Azonban a fizetésképtelenségi főeljárás megindítását követően a területi eljárás másodlagossá válik.

Az eljárást megindító tagállam jogszabályai határozzák meg az ilyen eljárások megindításának, lefolytatásának és befejezésének feltételeit. Meghatározzák továbbá a gyakorlatban alkalmazandó szabályokat is, például az adósok és a vagyon meghatározását, az adós és a felszámoló vonatkozó jogait, illetve az eljárás szerződésekre, egyéni hitelezőkre és követelésekre gyakorolt hatásait.

Uniószerte olyan rendelkezések vannak érvényben, amelyek biztosítják a harmadik felek dologi jogait, a hitelező azon jogát, hogy követelései beszámítását kérje az adós követeléseivel szemben, valamint a tulajdonjog fenntartásán alapuló eladói jogot, amennyiben ezeket a jogokat nem érinti az eljárás megindítása. Az ingatlanra vonatkozó jogokra kizárólag annak a tagállamnak a jogszabályai irányadóak, amelyben az ingatlan található. A munkaszerződéseket és a munkaviszonyt, valamint a felek fizetési vagy elszámolási rendszerekkel, illetve pénzügyi piaccal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit is kizárólag az érintett tagállam jogszabályai szabályozzák (további tájékoztatást Az elszámolások véglegessége a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben című irányelvben olvashat).

A fizetésképtelenségi eljárás elismerése

A főeljárás megindítására érvényes hatáskörrel rendelkező joghatóság határozatait a többi tagállamnak azonnal, további vizsgálat nélkül el kell ismernie, a következő esetek kivételével:

  • az elismerés hatása ellentétes az adott állam közrendjével;
  • a bírói határozat korlátozhatja a személyi szabadságot vagy a levéltitkot.

A hitelezők jogainak bármilyen korlátozása azonban (fizetési haladék vagy tartozáselengedés) csak a hozzájárulásuk esetén lehetséges.

Amennyiben egy tagállam bírósága úgy dönt, hogy fizetésképtelenségi eljárást indít, a döntést a többi tagállamnak is el kell ismernie akkor is, ha más tagállamokban nem tudják megindítani a fizetésképtelenségi eljárást az adós ellen. A határozat hatásait annak a tagállamnak a jogszabályai határozzák meg, amelyben az eljárást megindították és lezárták, amennyiben egy másik tagállamban másodlagos eljárást indítanak meg.

A hatáskörrel rendelkező bíróság által kijelölt felszámoló gyakorolhatja az eljárást megindító tagállam jogszabályai által ráruházott összes hatáskört egy másik tagállamban, azon ország jogszabályainak betartásával, amelynek a területén tevékenykedik. A felszámoló különösen az adós vagyontárgyait mozdíthatja el, és a hitelezők érdekében bármely megtámadási keresettel élhet, amennyiben a vagyontárgyakat a főeljárást megindító tagállamból helyezi át az eljárás megindítása után harmadik felek dologi jogai, valamint a tulajdonjog fenntartása hatályának figyelembevételével.

Annak az EU területén állandó lakóhellyel rendelkező hitelezőnek, aki az adós vagyontárgyaira vonatkozó igénye alapján teljes vagy részleges kielégítést nyert, át kell adnia a megszerzett vagyontárgyakat a felszámolónak (a dologi jogok, illetve a tulajdonjog fenntartása hatályának figyelembevételével). Az Unió számára be kell nyújtani a vagyonrészekre vonatkozó konszolidált beszámolót annak igazolására, hogy a hitelezők egyenlő mértékű vagyonrészt kapjanak.

A felszámoló kérésére más tagállamokban is közzé lehet tenni az intézkedéseket (a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat közzétételére és/vagy a nyilvántartásba vételre vonatkozóan). A közzététel kötelező lehet, azonban ez semmilyen esetben sem lehet előfeltétele a külföldi eljárás elismerésének.

Ha az érintett személy nem tudott az eljárás megindításáról, akkor azt kell feltételezni, hogy jóhiszeműen cselekszik, amikor a felszámoló helyett az adósnak teljesít fizetést egy másik tagállamban. Amennyiben a fizetést az eljárást megindító határozat közzététele előtt teljesíti, akkor azt kell feltételezni, hogy az érintett személynek nem volt tudomása az eljárás megindításáról. Ha viszont a határozat közzététele után teljesíti a fizetést, akkor azt kell feltételezni, hogy az érintett személy tudott az eljárás megindításáról, kivéve ha bizonyítékot szolgáltat ennek ellenkezőjéről.

A rendelet alkalmazhatóságának korlátozása

A rendelet hatálya nem terjed ki a következő tagállamokra:

  • Dánia;
  • bármely olyan tagállam, ahol a rendelet összeegyeztethetetlen az adott állam által e rendelet hatálybalépését megelőzően egy vagy több harmadik országgal kötött egyezményből eredő csőddel kapcsolatos kötelezettséggel;
  • az Egyesült Királyságban olyan mértékben, amennyire a rendelet összeegyeztethetetlen a nemzetközösségi megállapodásokkal.

A rendelet a 2002. május 31-i hatálybalépését követően megindított fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozik. Felváltja a két vagy több tagállam között fennálló két- vagy többoldalú egyezményeket.

Háttér

A fizetésképtelen vállalkozásokra vonatkozó felszámolási eljárások, az egyezségek és hasonló eljárások nem tartoznak az 1968. évi Brüsszeli Egyezmény hatálya alá. 1963 óta különböző szinteken történtek előrelépések egy, az adott területet szabályozó közösségi okmány megfogalmazására. 1995. november 23-án egyezmény jött létre a fizetésképtelenségi eljárásokról, azonban nem lépett hatályba, mert az egyik tagállam nem írta alá a megadott határidőn belül.

Az 1997. október 2-án aláírt Amszterdami Szerződés új rendelkezéseket határoz meg a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről. Ez alapján fogadták el a fizetésképtelenségi eljárásokról szóló rendeletet.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
1346/2000/EK rendelet

2002.5.31

HL L 160., 2000.6.30.

Az 1346/2000/EK rendelet későbbi módosításait és javításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt szöveg csak tájékoztatásul szolgál.

Utolsó frissítés: 24.02.2011

Lásd még

  • Az Európai Bizottság Jogérvényesülési Főigazgatóságának webhelye a fizetésképtelenségről (EN)
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére