RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 10 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jog – a „Róma II.” rendelet

Ez a rendelet a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra az egyes nemzeti jogszabályok ütközése esetén alkalmazandó jogot határozza meg anélkül, hogy egyúttal harmonizálná a tagállamok anyagi jogi szabályait. A rendelet 2009-től alkalmazandó az Európai Unió (EU) összes tagállamában, Dánia kivételével. Hatálya kiterjed valamennyi polgári és kereskedelmi ügyre, kivéve néhány területet, mint pl. a családi kapcsolatok és az állami felelősség kérdéseit.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról („Róma II.”) [Hivatalos Lap L 199., 2007.7.31.].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a rendelet a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra polgári és kereskedelmi ügyekben alkalmazandó kollíziós szabályokat határozza meg. Ezek közé tartozik például a termékfelelősség, a megbízás nélküli ügyvitel, illetve a „culpa in contrahendo”, azaz a szerződés megkötése előtt folytatott tárgyalásokból eredő, szerződésen kívüli kötelmi viszony. Ez a rendelet, amelyet 2009. január 11-től Dánia kivételével az összes tagállamban alkalmazni kell, nem a tagállamok szerződésen kívüli kötelmi viszonyokkal kapcsolatos anyagi jogi jogszabályait, hanem a kollíziós szabályait kívánja harmonizálni. E szabályok szerint tehát egy bizonyos szerződésen kívüli kötelmi viszonyra ugyanazon tagállam joga irányadó, függetlenül attól, hogy a rá vonatkozó keresetet melyik tagállamban nyújtják be. Általános szabályként ilyen esetekben az alkalmazandó jog:

  • annak az országnak a joga, amelyben a kár bekövetkezik; vagy, ennek hiányában
  • ha a károkozó és a kárt elszenvedő személy szokásos tartózkodási helye a kár bekövetkezésének időpontjában ugyanabban az országban található, akkor ennek az országnak a joga; vagy, ennek hiányában
  • ha az ügy nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik egy, a fentiektől eltérő egyéb országhoz, akkor ennek az országnak a joga.

Végezetül pedig a rendelet lehetővé teszi, hogy a felek közös megegyezéssel válasszák meg a közöttük fennálló kötelmi viszonyra irányadó jogot.

Bizonyos területeken azonban, például a hibás termékekért való felelősséggel vagy a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatban a rendelet külön szabályokat határoz meg. A rendelet hatálya nem terjed ki az adó-, vám- és közigazgatási ügyekre, az állami felelősségre, a családi kapcsolatokra, illetve a házassági vagyonjogi kérdésekre.

Az alkalmazandó jog meghatározása: az uniós országok kollíziós jogszabályainak összehangolása

A tagállamok bíróságainak 2009. január 11-től (alkalmazás időpontja) kell alkalmazniuk a „Róma II.” rendeletet. Minden olyan kárt okozó eseményre is alkalmazandó, amely a fenti dátumot megelőzően, de 2007. augusztus 20. (a rendelet hatálybalépésének időpontja) után következett be.

A szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra e rendelet szerint alkalmazandó jog különösen az alábbiak esetében irányadó:

  • a felelősség alapja és mértéke, beleértve a felelősségre vonható személyek meghatározását;
  • a felelősség alóli mentesülésnek, valamint a felelősség korlátozásának vagy megosztásának indokai;
  • a kár fennállása, természete és mértéke, vagy az igényelt jóvátétel;
  • azok az intézkedések, amelyeket az eljáró bíróság a kár megelőzése és megszüntetése, illetve a kár megtérítése érdekében tehet (a bíróság országa eljárási jogának megfelelően);
  • a kártérítéshez való jog átruházhatósága, beleértve az öröklés útján történő átszállást is;
  • azon személyek köre, akik kártérítésre jogosultak a személyesen elszenvedett károkért;
  • kártérítési felelősség más személy cselekményeiért;
  • a kötelezettségek megszűnésének módja, illetve a határidő eltelte miatti elévülés és jogvesztés feltételei.

Az általános szabály szerint (4. cikk) a jogellenes károkozásból eredő, szerződésen kívüli kötelmi viszonyra annak az országnak a jogát kell alkalmazni, amelyben a kár bekövetkezik, függetlenül attól, hogy az esemény mely országban vagy országokban járhat esetleges közvetett következményekkel. Ha azonban a károkozásért felelősnek tekintett és a kárt elszenvedő személy szokásos tartózkodási helye a kár bekövetkezésének időpontjában ugyanabban az országban található, akkor ennek az országnak a joga az irányadó. Ha pedig az ügy nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik egy, a fentiektől különböző országhoz, akkor e másik ország joga alkalmazandó. Ilyen kapcsolat lehet többek között a felek között már korábban létrejött — például szerződéses – kapcsolat. Ez a rendelet egyetemes alkalmazású, tehát az általa meghatározott jogot akkor is alkalmazni kell, ha az a jog nem valamely tagállam joga.

Mindemellett a rendelet biztosítja a felek részére a jogválasztás szabadságát, vagyis lehetővé teszi számukra, hogy meghatározzák a szerződésen kívüli kötelmi viszonyukra alkalmazandó jogot: vagy a kárt okozó esemény bekövetkeztét követő megállapodással, vagy – kereskedelmi tevékenységet folytató felek esetén – a kárt okozó esemény bekövetkeztét megelőzően szabadon megtárgyalt megállapodás útján. A jogválasztásnak kifejezettnek kell lennie, illetve az eset körülményeiből világosan kell következnie, és nem sértheti harmadik személyek jogait. Fontos megjegyezni, hogy egyes területeken, például a szellemi tulajdonjog megsértése esetén a nincs lehetőség jogválasztásra (lásd alább). Ezenkívül, ha az üggyel kapcsolatos valamennyi jelentős tényállási elem más országban található, mint amelynek jogát a felek választották, akkor megállapodással sem lehet eltérni az ott kötelezően alkalmazandó rendelkezésektől. Ugyanígy, ha a felek egy harmadik ország jogát választották irányadónak, nem térhetnek el megállapodással a közösségi jog rendelkezéseinek alkalmazásától, amennyiben az üggyel kapcsolatos valamennyi jelentős tényállási elem az Európai Unió egy vagy több tagállamában található.

Jogalap nélküli gazdagodás esetén (beleértve a jogosulatlanul kifizetett összegeket esetét is) azt a jogot kell alkalmazni, amely a felek között már fennálló kapcsolatra – például a jogalap nélküli gazdagodáshoz szorosan kapcsolódó szerződésre vagy jogellenes károkozásra – irányadó. Ha a felek között nem áll fenn kapcsolat, de szokásos tartózkodási helyük a jogalap nélküli gazdagodáshoz vezető esemény bekövetkezésekor ugyanabban az országban található, akkor az alkalmazandó jog ezen ország joga. Ha ez a jog nem állapítható meg, akkor annak az országnak a joga alkalmazandó, amelyben a jogalap nélküli gazdagodás bekövetkezett. Ha a jogalap nélküli gazdagodás ténye nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik egy, a fentiektől eltérő országhoz, akkor e másik ország jogát kell alkalmazni. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a megbízás nélküli ügyvitelre (az alkalmazandó jog a felek között fennálló kapcsolatra irányadó jog, ennek hiányában a felek szokásos tartózkodási helye szerinti jog, ennek hiányában azon ország joga, amelyben a megbízás nélküli ügyvitelre sor került, vagy pedig annak az országnak a joga, amelyhez az ügy nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik). „Culpa in contrahendo”, azaz egy szerződés megkötése előtt folytatott tárgyalásokból eredő, szerződésen kívüli kötelmi viszony esetén az adott szerződésre irányadó jogot kell alkalmazni (függetlenül attól, hogy a szerződés ténylegesen létrejött-e). A „culpa in contrahendo” e rendelet alkalmazásában önálló fogalom, és nem feltétlenül a nemzeti jog meghatározása szerint értelmezendő. Ha az alkalmazandó jog nem állapítható meg, akkor annak az országnak a jogát kell alkalmazni, amelyben a kár bekövetkezik; ennek hiányában a felek (azonos országban található) szokásos tartózkodási helye szerinti jog lesz irányadó, vagy pedig azon ország joga, amelyhez az ügy nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik.

Egyes speciális területeken a rendelet az alkalmazandó jogot a következőképpen határozza meg:

  • Termékfelelősség. Ebben az esetben annak az országnak a joga alkalmazandó, amelyben a kárt elszenvedő személy a kár bekövetkezésekor szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett, amennyiben a terméket abban az országban forgalomba hozták. Ennek hiányában annak az országnak a jogát kell alkalmazni, amelyben a terméket beszerezték. Ennek hiányában pedig annak az országnak a joga irányadó, amelyben a kár bekövetkezett, amennyiben a terméket abban az országban forgalomba hozták. Abban az esetben azonban, ha a felelősnek tekintett személy nem láthatta előre a terméknek a fentiek szerinti országban való forgalomba hozatalát, az alkalmazandó jog az adott személy szokásos tartózkodási helye szerinti ország joga. Ha a jogellenes károkozás nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik egy, a fentiektől eltérő országhoz (például a felek között fennálló szerződés révén), akkor e másik ország jogát kell alkalmazni.
  • Tisztességtelen verseny és a szabad versenyt korlátozó cselekmények. A tisztességtelen versenyt megvalósító cselekményből eredő, szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jog azon ország joga, amelynek területén az adott cselekmény a versenyviszonyokat vagy a fogyasztók kollektív érdekeit sérti vagy sértheti. Ha viszont egy ilyen cselekmény kizárólag a verseny egy adott résztvevőjének érdekeit sérti, akkor a 4. cikkben foglalt általános szabály lép életbe. A versenyt korlátozó cselekményből eredő, szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jog annak az országnak a joga, amelynek piaca érintett vagy érintve lehet az adott cselekmény által. Ha a cselekmény több ország piacát is érinti vagy érintheti, akkor a kártérítési igényt az alperes állandó lakóhelye szerinti bíróságon benyújtó személy ennek az országnak a jogát is választhatja irányadóként, feltéve hogy az adott ország piaca is érintett a cselekményben. Ha a felperes több alperest is peres eljárásba von az említett bíróság előtt, kizárólag akkor alapozhatja keresetét az említett bíróság helye szerinti jogra, ha a versenyt korlátozó cselekmény az adott tagállam piacát érinti. A tisztességtelen versenyből illetve a szabad versenyt korlátozó cselekményekből eredő, szerződésen kívüli kötelmi viszonyok esetében az alkalmazandó jogtól nem lehet eltérni az e rendelet 14. cikke szerinti megállapodás útján. Ez a cikk szabad jogválasztást tesz lehetővé a felek számára, vagyis azt, hogy közösen állapodjanak meg a szerződésen kívüli kötelmi viszonyra irányadó jogról.
  • Környezeti károk Ebben az esetben a fent leírt általános szabály követendő, kivéve, ha a kártérítést követelő személy úgy dönt, hogy követelését annak az államnak a jogára alapozza, amelyben a kárt okozó esemény bekövetkezett.
  • A szellemi tulajdonjog megsértése. A szellemi tulajdonjog megsértéséből eredő, szerződésen kívüli kötelmi viszonyra annak az országnak a jogát kell alkalmazni, amelyre vonatkozóan az oltalmat igényelték. Ettől a rendelkezéstől megállapodással nem lehet eltérni (lásd 14. cikk).
  • Sztrájkkal vagy munkabeszüntetéssel kapcsolatos felelősség. Folyamatban lévő vagy megvalósított sztrájk vagy munkabeszüntetés esetén a munkavállalónak, munkáltatónak vagy szakszervezetnek az ebből eredő károkért való felelősségét érintő, szerződésen kívüli kötelmi viszonyra annak az országnak a jogát kell alkalmazni, amelyben az említett cselekményekre sor került.

Egyes tárgykörök kizárása a rendelet hatálya alól

A rendelet hatálya nem terjed ki sem az adó-, vám- és közigazgatási ügyekre, sem az állami felelősségre. A rendelet nem vonatkozik továbbá az alábbiakból eredő, szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra sem:

  • családi és hasonló jellegű kapcsolatok, beleértve a tartási kötelezettségeket is;
  • a házassággal és örökléssel hasonló joghatású kapcsolatokra érvényes vagyonjogi szabályok;
  • váltók, csekkek és saját váltók, továbbá más átruházható értékpapírok;
  • társaságokra, szövetségekre és egyéb jogi személyekre vonatkozó jog, például az ilyen szervezetek létrehozásával, jogképességével, tagjai felelősségével stb. kapcsolatos kérdésekben;
  • az önkéntesen létrehozott célvagyon („trust”) kötelezettségvállalói, vagyonkezelői és kedvezményezettjei közötti kapcsolat;
  • atomkárok;
  • a magánélet tiszteletben tartásához való jog és a személyiségi jogok megsértése, beleértve a rágalmazást is.

Kapcsolat a meglévő nemzetközi egyezményekkel

E rendelet nem érinti a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokat szabályozó olyan nemzetközi egyezmények alkalmazását, amelyeknek egy vagy több tagállam részese. A rendelet 29. cikke értelmében a tagállamok legkésőbb 2008. július 11-ig kötelesek tájékoztatni a Bizottságot az általuk aláírt ilyen egyezményekről. E határidőt követően a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot az egyezmények esetleges felmondásáról. Ez az oka annak, hogy a fent említett cikket már 2008. július 11-től alkalmazni kell, míg maga a rendelet csak 2009-től alkalmazandó.

A kizárólag két vagy több tagállam között létrejött egyezmények tekintetében azonban e rendelet csak addig a mértékig élvez elsőbbséget, amilyen mértékben az egyezmények érintik az e rendeletben szabályozott kérdéseket.

A rendelet alkalmazásának vizsgálata

Az Európai Bizottság legkésőbb 2008. december 31-ig tanulmányt készít a magánélet tiszteletben tartásához való jog és a személyiségi jogok megsértéséből eredő, szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jog témájában, figyelembe véve a sajtószabadságra és a médiában érvényesülő véleménynyilvánítási szabadságra vonatkozó rendelkezéseket.

E rendelet alkalmazásával kapcsolatban az Európai Bizottság legkésőbb 2011. augusztus 20-ig jelentést nyújt be. Adott esetben javaslatot tehet a rendelet kiigazítására is.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap

864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [elfogadás: COD/2003/0168 együttdöntési eljárás]

2007.8.20.
Alkalmazandó:
2009.1.11-től

HL L 199., 2007.7.31.

Utolsó frissítés: 13.08.2007

Lásd még

További információkért látogasson el az alábbi internetes oldalakra:

Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére