Tartási kötelezettségek
A rendelet a családi kapcsolatokból fakadó, határokon átnyúló tartási kötelezettségekre irányuló keresetekre vonatkozik. A rendelet az Európai Unió egészére vonatkozó közös szabályokat állapít meg, amelyek célja, hogy a tartási követelések behajtása még a kötelezett vagy a jogosult külföldi illetősége esetén is biztosított legyen.
JOGI AKTUS
A Tanács 4/2009/EK rendelete (2008. december 18.) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről.
ÖSSZEFOGLALÓ
Ez a rendelet a határokon átnyúló helyzetekben felmerülő tartási követelések kifizetésének megkönnyítését célzó intézkedéssorozatot javasol. Az említett követelések a rászoruló családtagok segítésére vonatkozó kötelezettségből fakadnak. A követelések formája lehet például válást követően gyermeknek vagy volt házastársnak fizetett tartásdíj.
A rendelet az alábbi kapcsolatokból fakadó tartási kötelezettségekre alkalmazandó:
- családi kapcsolat;
- rokonsági kapcsolat;
- házasság vagy házassági rokonság.
Joghatóság
A tartási kötelezettségekkel kapcsolatban határozathozatalra joghatósággal rendelkező bíróság:
- az a bíróság, amelynek illetékességi területén az alperes vagy a jogosult szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik; vagy
- az a bíróság, amely a személyi állapottal (például válással) vagy a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben indított kereset vizsgálata tárgyában joghatósággal rendelkezik, amennyiben ahhoz tartási kötelezettség megállapítására irányuló kérelem társul (feltéve, hogy ez a joghatóság nem kizárólag valamelyik fél állampolgárságán alapul).
Azt az esetet kivéve, ha a jogvita tizennyolcadik életévét be nem töltött gyermekkel szembeni tartási kötelezettséggel kapcsolatos, a felek bizonyos feltételek mellett megállapodhatnak arról, hogy a jogvita rendezésére valamely tagállam bírósága(i) rendelkezzen(ek) joghatósággal.
Amennyiben az alperes megjelenik valamely tagállam bírósága előtt, az adott bíróság rendelkezik joghatósággal, kivéve, ha az alperes ezt kifogásolja.
Ha a fent említett feltételek egyike sem teljesül, a jogvita bizonyos feltételek mellett a két fél állampolgársága szerinti tagállam bíróságai elé terjeszthető.
Ennek hiányában, amennyiben az eljárás nem folytatható le abban az Unión kívüli országban, amelyhez a jogvita szorosan kapcsolódik, a kereset azon tagállam bírósága elé terjeszthető, amellyel az ügy kielégítő mértékben kapcsolódik.
Mindaddig, amíg a jogosult továbbra is a tartási kötelezettségekre vonatkozó határozat meghozatala szerinti tagállamban rendelkezik tartózkodási hellyel, a kötelezett csak kivételes esetekben indíthat annak módosítására irányuló eljárást másik tagállamban. A jogosult azonban beleegyezhet abba, hogy a jogvitát másik bíróság rendezze.
Amennyiben azonos felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt több tagállam bíróságai előtt indult eljárás, az elsőként megkeresett bíróság rendelkezik joghatósággal.
Az ügy érdemében joghatósággal rendelkező bíróság mérlegelése hiányában az ideiglenes és a biztosítási intézkedések iránti kérelmek bármely tagállam bármely bíróságához benyújthatók, amennyiben azokról az érintett állam jogszabályai rendelkeznek.
A határozatok elismerése és végrehajtása
A tartási kötelezettségekre vonatkozóan valamely tagállamban hozott határozatot külön eljárás igénybevételének szükségessége nélkül el kell ismerni egy másik tagállamban.
A tagállamok túlnyomó többsége a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2007. november 23-i hágai jegyzőkönyv hatálya alá tartozik.
Amennyiben a határozat meghozatalára a 2007. évi hágai jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tagállamban került sor, elismerése nem kifogásolható. Amennyiben a határozat végrehajtható a meghozatala szerinti tagállamban, végrehajthatóvá nyilvánításának szükségessége nélkül végrehajtható. Bizonyos esetekben azonban kérhető a határozat felülvizsgálata, valamint a végrehajtásának megtagadása vagy felfüggesztése is.
Amennyiben a határozat meghozatalára a 2007. évi hágai jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó tagállamban került sor, bizonyos esetekben megtagadható a végrehajtása. A határozat akkor hajtható végre másik tagállamban, ha a meghozatala szerinti tagállamban végrehajtható, feltéve, hogy a végrehajtás helye szerinti tagállam végrehajthatóvá nyilvánítja.
Az eredetileg eljáró bíróság minden esetben ideiglenesen végrehajthatóvá nyilváníthat egy-egy határozatot. Amennyiben valamely határozat végrehajtása a meghozatala szerinti tagállamtól eltérő tagállamban történik, az eljárásra alkalmazandó jog a végrehajtás helye szerinti tagállam joga.
A valamely tagállamban hozott határozat semmilyen esetben sem képezheti érdemi felülvizsgálat tárgyát abban a tagállamban, amelyben a határozat elismerését, végrehajthatóságát vagy végrehajtását kérelmezik.
A rendelet hatálya alá tartozó jogvitában érintett felek jogosultak egy másik tagállamban az igazságszolgáltatáshoz – egyebek között végrehajtási és jogorvoslati eljárások keretében – való tényleges hozzáférésre. A tagállamok bizonyos feltételek mellett költségmentességet biztosítanak. A jogosultak által 21 év alatti személlyel szembeni, szülő-gyermek kapcsolatból eredő tartási kötelezettségekre vonatkozó határozat tekintetében indított keresetek esetében teljes költségmentességet kell biztosítani.
Központi hatóságok
Minden tagállamnak központi hatóságot kell kijelölnie, amelynek az a feladata, hogy segítséget nyújtson a feleknek a tartási követelések megállapításában és behajtásában. E hatóságok többek között továbbítják és átveszik a rendeletben előírt kérelmeket, és meghoznak minden megfelelő intézkedést a szükséges eljárások indításához vagy az eljárásindítás megkönnyítéséhez.
A központi hatóságok együttműködnek egymással, elősegítik a tagállamaikban található, illetékes hatóságok közötti együttműködést, és megoldást próbálnak találni az e rendelet alkalmazása során esetlegesen felmerülő nehézségekre. A rendelet alkalmazásának megkönnyítése és a központi hatóságok együttműködésének megerősítése érdekében igénybe veszik továbbá a polgári és kereskedelmi ügyekre létrehozott Európai Igazságügyi Hálózatot.
Záró rendelkezések
Ez a rendelet a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK rendelet tartási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseinek helyébe lép. A rendelet – a 2007. évi hágai jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó tagállamok által a tartási kötelezettségekre vonatkozóan kiadott európai végrehajtható okiratok esete kivételével – a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló 805/2004/EK rendeletet is felváltja.
Ez a rendelet 2011. június 18. óta alkalmazandó.
HIVATKOZÁSOK
| Jogi aktus | Hatálybalépés | Az átültetés határideje a tagállamokban | Hivatalos Lap |
|---|---|---|---|
| A 4/2009/EK rendelet |
2009.1.30. |
– |
HL L 7., 2009.1.10. |
KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK
A Tanács 2011/220/EU határozata (2011. március 31.) a gyermektartásdíj és a családi tartásdíjak egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezménynek az Európai Unió nevében történő aláírásáról [Hivatalos Lap L 93., 2011.4.7.].
A 2007. november 23-i hágai egyezmény a részes felei között a tartási kötelezettségek behajtására vonatkozó globális rendszert hoz létre.



