RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az Európai Unió Tagállamainak Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség – Frontex

A rendelet az Unió külső határai integrált igazgatásának javítása céljából létrehozza az Európai Unió Tagállamainak Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökséget (Frontex).

JOGI AKTUS

A Tanács 2007/2004/EK rendelete (2004. október 26.) az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról [lásd a módosító jogszabály(oka)t].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió külső határai integrált igazgatásának javítása céljából létrejön az Európai Unió Tagállamainak Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex).

Amellett, hogy a külső határok ellenőrzése és őrizete a tagállamok felelőssége, az ügynökség megkönnyíti és hatékonyabbá teszi a külső határok igazgatására vonatkozó meglévő és jövőbeli közösségi intézkedések alkalmazását.

Ezzel összefüggésben a „külső határok” kifejezés a tagállamok azon szárazföldi és tengeri határait, repülőtereit és tengeri kikötőit jelenti, amelyek a külső határok személyek által történő átlépésére vonatkozó közösségi jogszabályok hatálya alá tartoznak.

Az ügynökség feladatai

Az ügynökség fő feladatai a következők:

  • A külső határok igazgatása terén a tagállamok közötti operatív együttműködés összehangolása.
  • Közös, integrált kockázatértékelési modell kialakítása, valamint általános és különös kockázatértékelések végrehajtása.
  • A tagállamok segítése a nemzeti határőrök képzésében, beleértve közös képzési követelmények kialakítását, európai szintű képzések biztosítása a nemzeti határőrök oktatói számára, szemináriumok rendezése és továbbképzés biztosítása az illetékes hatóságok tisztviselői számára.
  • A külső határok ellenőrzését és őrizetét érintő kutatási eredmények nyomon követése.
  • A külső határokon fokozottabb technikai és operatív segítségnyújtást szükségessé tevő körülményekkel szembesülő tagállamok segítése.
  • A közös visszatérési műveletek megszervezéséhez szükséges támogatás biztosítása a tagállamok részére. Az ügynökség felhasználhatja az Unió erre a célra szolgáló forrásait, és nyilvántartást kell vezetnie a tagállamok területén illegálisan tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére alkalmazott bevált gyakorlatokról.
  • Gyorsreagálású határvédelmi csapatokat kell kiküldenie azokba a tagállamokba, amelyek sürgető és rendkívüli nyomás alatt állnak, például az illegális bevándorlók tömeges beáramlása miatt.

Az ügynökség hatáskörének sérelme nélkül, a tagállamok operatív szinten továbbra is együttműködhetnek a többi tagállammal és/vagy harmadik államokkal, amennyiben ez az együttműködés kiegészíti az ügynökség munkáját. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell az ügynökséget az ügynökség keretén kívül végzett operatív tevékenységekről.

Az ügynökség szervezeti felépítése és működése

Az ügynökség jogi személyiséggel rendelkező közösségi szerv. Technikai kérdésekben független, és az ügyvezető igazgató irányítása és képviselete alatt áll. Az ügyvezető igazgatót, aki teljes mértékben függetlenül látja el feladatait, az igazgatótanács nevezi ki öt éves időtartamra érdemei, dokumentált igazgatási és vezetői képességei, valamint a külső határok igazgatása terén szerzett tapasztalatai alapján. Az ügyvezető igazgatót feladatainak ellátásában az ügyvezetőigazgató-helyettes segíti.

Az igazgatótanács elfogadja az ügynökség éves jelentését, munkaprogramját és személyzeti politikáját, és meghatározza az ügynökség szervezeti felépítését. Az igazgatótanács valamennyi tagállam részéről egy-egy, a Bizottság részéről pedig két képviselőből áll. A tagállamok egy-egy, a Bizottság pedig két póttagot is kinevez. Az igazgatótanács tagjainak hivatali ideje négy év, amely egy alkalommal meghosszabbítható.

A schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok részt vesznek az ügynökség munkájában, és ezen országok mindegyike az igazgatótanácsban egy képviselővel és egy póttaggal rendelkezik.

A tájékoztatást illetően az ügynökség köteles közzétenni éves jelentését, valamint a tevékenységével kapcsolatban a nyilvánosság és bármely érdekelt fél számára objektív, megbízható, és könnyen érthető tájékoztatást kell nyújtania.

Az ügynökség finanszírozása közösségi támogatásból, a társult országok hozzájárulásából, a nyújtott szolgáltatások díjából, valamint a tagállamok önkéntes hozzájárulásából történik. Az ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el.

Az ügynökség tevékenységének megkezdését követő három éven belül, azt követően pedig ötévente az igazgatótanács megbízást ad e rendelet végrehajtásának független, külső értékelésére. Az igazgatótanács az értékelések megállapításai alapján ajánlásokat dolgoz ki.

Az ügynökség 2005. május 1-jén kezdi meg tevékenységét.

Háttér

Az EU külső határaival kapcsolatos közösségi politika célja egy olyan, az ellenőrzés és a határőrizet egységes és magas szintjét biztosító integrált irányítás megvalósítása, amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség alapvető alkotóeleme. A Bizottság 2002. május 7-én „Az Európai Unió tagállamai külső határainak egységes igazgatása felé (DA) (DE) (EL) (EN) (ES) (FR) (IT) (NL) (PT) (FI) (SV)” címmel kiadott közleményében egy „külső határszakértőkből álló közös egység” létrehozását támogatta, amelynek feladata, hogy igazgassa a tagállamok közötti operatív együttműködést a külső határokon.

A Tanács által 2002. június 13-án elfogadott, a tagállamok külső határainak igazgatására vonatkozó terv a külső határok integrált igazgatásának eszközeként jóváhagyta a külső határszakértőkből álló közös egység felállítását. Bebizonyosodott azonban, hogy a közös egység strukturális korlátokkal rendelkezik az operatív együttműködés összehangolását illetően.

Ez a rendelet az Európai Tanács 2003. október 16–17-i thesszaloniki ülésén megfogalmazott következtetésekben kinyilvánított igényre válaszul jött létre. A közös egységen belül a tagállamok közötti együttműködésből szerzett tapasztalatokra épül, és az ügynökség feladata, hogy ezek alapján összehangolja az operatív együttműködést.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
2007/2004/EK rendelet

2004.11.26.

HL L 349., 2004.11.25.

Módosító jogszabályokHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
863/2007/EK rendelet

2007.8.20.

HL L 199., 2007.7.31.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai gazdasági és Szociális bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2008. február 13.) – Jelentés a Frontex értékeléséről és jövőbeni fejlesztéséről [COM(2008) 67 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
A Bizottság – válaszul az Európai Tanács hágai ülésén tett felkérésre – politikai értékelést nyújtott be az ügynökség munkájáról. A Bizottság a következő rövid távú ajánlásokat teszi: a műszaki eszközök központi nyilvántartását tartalmazó adatbázis teljes körű hasznosítása, a közös műveletek egyesítése az európai partiőrség-hálózattal (EPN), a gyorsreagálású határvédelmi csapatok (RABIT) berendezéseinek megvásárlása, valamint a Frontex megbízása az ICONet kezelésével, illetve a külső határok átlépésével és a bevándorlással összefüggő kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatást, vitát és információcserét szolgáló központ (CIREFI) feladatainak átvételével.
A Bizottság hosszú távú ajánlásokat is tesz a Frontex következő területeken való bevonására:

  • a tagállamok külső határaira vonatkozó schengeni értékelési mechanizmus;
  • európai határőrizeti rendszer (EUROSUR);
  • berendezések vásárlása és munkaerő toborzása a határőrök európai testületeinek létrehozásához.

A Tanács 2005/358/EK határozata (2005. április 26.) az Európai Unió Tagállamainak Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség székhelyének kijelöléséről [Hivatalos Lap L 114., 2005.5.4.].
A határozat értelmében az ügynökség székhelye Varsó (Lengyelország).

Megállapodások

A Tanács 2010/490/EU határozata (2010. július 26.) az egyrészről az Európai Közösség, másrészről pedig a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a két államnak az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségben való részvétele módjáról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről [Hivatalos Lap L 243., 2010.9.16.].

A Tanács 2007/511/EK határozata (2007. február 15.) az Európai Közösség, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, ezen államoknak az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségben való részvételének módjáról szóló megállapodásnak a Közösség nevében történő megkötéséről [Hivatalos Lap L 188., 2007.7.20.].
A megállapodás célja Norvégia és Izland bevonása a Frontex munkájába. Az ügynökséget létrehozó rendelet értelmében a schengeni vívmányok kidolgozásához társult országok részt vesznek az ügynökség munkájában. A megállapodás meghatározza a Norvégia és Izland részvételével kapcsolatos részleteket (a képviselők szavazati jogai a Frontex igazgatótanácsában, pénzügyi hozzájárulás, adatvédelem, valamint a Frontex jogállásának elismerése Izland és Norvégia jogrendszerében).

Utolsó frissítés: 24.11.2010

Lásd még

  • A Frontex webhelye (EN)
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére