RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 11 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR)

A Bizottság egy közös technikai keret három szakaszban történő kialakítását és ezáltal egy közös „európai határőrizeti rendszer” (EUROSUR) bevezetését javasolja. E rendszer a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit kívánja támogatni, hogy korlátozzák a harmadik országokból az EU területére illegálisan belépő személyek számát, és ennek érdekében növeljék a külső határaikkal kapcsolatos helyzeti tudatosságukat, illetve javítsák hírszerzési és határellenőrző szerveik reagálási képességét.

JOGI AKTUS

A Bizottság 2008. február 13-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „Az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) kialakításának vizsgálatáról” [COM(2008) 68 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.].

ÖSSZEFOGLALÓ

A közlemény azokat a paramétereket vizsgálja, amelyek mentén kialakítható egy, kezdetben az EU déli és keleti külső határaira koncentráló európai határőrizeti rendszer (EUROSUR), és ennek érdekében ütemtervet javasol a tagállamoknak egy ilyen „rendszerek rendszerének” néhány éven belüli fokozatos bevezetésére. A határőrizet megerősítésére irányuló közlemény céljai az alábbiak:

  • azon illegális bevándorlók számának csökkentése, akiknek sikerül észrevétlenül belépniük az EU területére;
  • az illegális bevándorlók halálesetei számának csökkentés, több emberéletnek a tengereken való megmentésével;
  • az EU általános belső biztonságának megerősítése a határokon átnyúló bűnözés visszaszorításában való részvétellel.

Az európai határőrizeti rendszernek (EUROSUR) segítenie kell a tagállamokat abban, hogy tökéletes helyzeti tudatosságra tegyenek szert külső határaikkal kapcsolatban. A „helyzeti tudatosság” azt fejezi ki, hogy a hatóságok milyen mértékben képesek észlelni a határokon átnyúló mozgásokat, és megfelelő indokkal alátámasztani ellenőrzési intézkedéseiket. Ennek segítségével javítható a bűnüldözési hatóságok reagálási képessége is. A „reagálási képesség” azt fejezi ki, hogy mennyi időre van szükség egy határon átnyúló mozgás ellenőrzés alá vonásához, illetve mennyi időt és milyen eszközöket igényel a szokatlan helyzetekre való megfelelő reagálás.

Az EUROSUR közös technikai keretet biztosít, amelynek révén ésszerűsíthető a tagállamok hatóságai közötti mindennapi együttműködés és kapcsolattartás, és könnyebbé válik a csúcstechnológiák határőrizeti célú alkalmazása. Az egyik fontos operatív célnak az információk (a személyes adatok kivételével) nemzeti és uniós rendszerek közötti megosztásának kellene lennie .

Az EUROSUR bevezetése három, egymással párhuzamos szakaszban történhet:

1. SZAKASZ: e szakasz célja a tagállami szinten már létező határőrizeti rendszerek és mechanizmusok összekapcsolása és ésszerűsítése.

Ennek érdekében célszerű igénybe venni a Külső Határok Alapból származó pénzügyi forrásokat a nemzeti határőrizeti rendszerek korszerűsítésére és kiterjesztésére, illetve az EU déli és keleti külső határain fekvő tagállamokban nemzeti határőrizeti koordinációs központok létrehozására.

A tagállami központok, valamint a FRONTEX ügynökség közötti adatáramlás és összehangolt munka biztosítása érdekében biztonságos, számítógépesített kommunikációs hálózatot kell kiépíteni.

Emellett szükséges megvizsgálni, milyen pénzügyi és logisztikai támogatást lehetne nyújtani egyes szomszédos harmadik országoknak a határőrizet területén a velük való operatív együttműködés fejlesztése érdekében.

2. SZAKASZ: e szakasz célja a megfigyelési eszközök uniós szintű alkalmazásának hatékonyabbá tétele.

Az európai kutatási és fejlesztési programok segítséget nyújtanak a megfigyelési eszközök és érzékelők (műholdak, pilóta nélküli légi járművek) technikai tökéletesítésében.

Ezenkívül a megfigyelési eszközök közös használata révén a tagállami hatóságok rendszeresebb és megbízhatóbb információkhoz juthatnának külső határaik és az azokhoz közeli külső területek felügyeletéhez kapcsolódóan.

Végül pedig a határokhoz közeli területekről ún. közös hírszerzési képet lehetne kapni a hírszerzési információk és a megfigyelési eszközök által küldött információk összekapcsolásával.

3. SZAKASZ: e szakasz célja az EU tengerészethez kapcsolódó közös információmegosztási környezet létrehozása.

Ez a szakasz szélesebb körű hálózatba integrálná az összes olyan jelentési és ellenőrzési rendszert, amelyek a tagállamok joghatósága alá tartozó tengeri területeken, illetve a szomszédos nyílt tengeri területeken működnek, hogy ezáltal a határok ellenőrzéséért felelős hatóságok hasznot meríthessenek a különböző rendszerek együttes használatából.

Tekintettel a jelenlegi migrációs nyomásra, ez az integrált hálózat kezdetben a Földközi-tengerre, az Atlanti-óceán déli részére (Kanári-szigetek) és a Fekete-tengerre korlátozódna, középpontjában a belső biztonsággal: ennek érdekében összeköttetést teremtene a határok ellenőrzéséért felelős és egyéb, a tengeri biztonság területén működő hatóságok között.

A későbbiekben a jelentési és ellenőrzési rendszereknek ez az integrált hálózata kiterjeszthető lenne a teljes EU valamennyi tengerészeti területére oly módon, hogy a határokkal kapcsolatos kérdéseken túl minden egyéb tengeri vonatkozású tevékenységet magában foglaljon, mint például a tengeri biztonságot, a tengeri környezet védelmét, a halászat ellenőrzését és a bűnüldözést.

Az 1. és 2. szakaszok a külső tengeri és szárazföldi határokat érintenék, míg a 3. szakasz kizárólag tengerészeti területekre összpontosítana. E közleménynek a tengeri külső határok őrizetével kapcsolatos vonatkozásai az Európai Unió integrált tengerpolitikája által meghatározott általános keret részét képezik.

Amennyiben létrejön, az EUROSUR meghatározó szerepet fog játszani a közös európai integrált határőrizeti rendszer fokozatos kialakításában. Az e közleményben leírt különböző intézkedések végrehajtásakor a Külső Határok Alapnak kell a fő szolidaritási mechanizmus eszközéül szolgálnia az EU tagállamai között a pénzügyi terhek megosztásában.

Utolsó frissítés: 14.03.2008
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére