RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Közös bevándorláspolitika Európa számára

A közös európai bevándorláspolitikának olyan rugalmas keretként kell működnie, amely figyelembe veszi az Európai Unió (EU) egyes országainak sajátos helyzetét, és amelyet az EU-tagállamok és intézményekkel partnerségben alakítanak ki. Ez a közlemény 10 olyan elvet állít fel, amelyre a közös politika alapozható, valamint megfogalmazza az ezen elvek végrehajtásához szükséges intézkedéseket. Az alapelvek célja, hogy biztosítsák a legális bevándorlás EU társadalmi-gazdasági fejlődéséhez való hozzájárulását, az uniós országok intézkedéseinek összehangolását, a harmadik országokkal való együttműködés továbbfejlesztését, valamint az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem elleni hatékony küzdelmet.

JOGI AKTUS

A Bizottság 2008. június 17-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Közös bevándorláspolitika Európa számára: elvek, fellépések és eszközök [COM(2008) 359 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a közlemény 10 olyan közös alapelvet javasol azok megvalósítását célzó, konkrét fellépésekkel, amelyek alapján kialakításra kerül a közös európai bevándorlási politika. Ezek az alapelvek a bevándorlás kérdésének összehangolt és integrált megközelítése érdekében az Európai Unió (EU) három fő szakpolitikai irányába, azaz a jólét, a szolidaritás és a biztonság címszavai alá kerülnek beillesztésre.

A közös bevándorlási politikát az uniós országokkal és intézményekkel partnerségben fogják kialakítani, és rendszeresen nyomon fogják követni egy új monitoring és értékelési mechanizmus segítségével, amelynek egy évenkénti értékelés is része lesz. Az ajánlásokat az Európai Tanács terjeszti elő a Bizottság európai és a nemzeti szintű bevándorlási helyzetről szóló jelentése alapján.

JÓLÉT: a legális bevándorlás hozzájárulása az EU társadalmi-gazdasági fejlődéséhez

Egyértelmű szabályok és egyenlő feltételek

A közös bevándorlási politikának egyértelműnek, átláthatónak és méltányosnak kell lennie, és a legális bevándorlás ösztönzésére kell irányulnia. Biztosítani kell tehát, hogy a harmadik országok állampolgáraihoz eljussanak az EU-ba való jogszerű belépésre és tartózkodásra vonatkozó, szükséges információk. Ezen felül garantálni kell a jogszerűen az Európai Unióban tartózkodó, nem uniós állampolgárokkal szembeni méltányos bánásmódot. Annak érdekében, hogy ez a gyakorlatban megvalósuljon, az EU-nak és a tagállamoknak a következőket kell tenniük:

  • egyértelmű és átlátható szabályok meghatározása az EU-ba való belépésre és ott tartózkodásra vonatkozóan;
  • a potenciális bevándorlókat és a tartózkodási engedélyért folyamodókat tájékoztatni kell, különösen az EU-ban tartózkodási engedéllyel élő személyként fennálló jogaikról és kötelezettségeikről;
  • a származási és célországoknak egyaránt segítséget és támogatást kell adni a belépési és tartózkodási követelmények teljesítéséhez;
  • rugalmas, egész Európára kiterjedő vízumpolitika kialakítására kell törekedni.

A szakképzettség és a szükségletek összehangolása

A lisszaboni stratégia fényében a gazdasági bevándorlást az EU munkaerő-piaci szükségletei függvényében kellene ösztönözni. Az előrehaladást minden képzettségi szintet és ágazatot figyelembe véve, a tudásalapú gazdaság és gazdasági növekedés viszonylatában kell tekinteni. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a közösségi preferencia elvét, az EU-tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy maguk határozzák meg a bevándorlási volumeneket, valamint a bevándorlók jogait sem. A gyakorlatban ez a következőket követeli meg az EU és a tagállamok részéről:

  • az aktuális, a középtávú és a jövőbeli (2020-ig terjedő időszakra vonatkozó) európai munkaerő-piaci szükségletek felmérése a képzettségi követelmények tekintetében;
  • nemzeti bevándorlási „profilok” kidolgozása, amelyek a munkaerőpiaci helyzetről és a rendelkezésre álló szakképesítésekről tartalmaznak információkat, valamint átfogó és összehasonlítható adatok gyűjtése a bevándorlásra vonatkozóan;
  • munkaerő-kínálat és -kereslet megfeleltetését szolgáló eszközök és politikák kialakítása, mechanizmusok elfogadása a külföldi képesítések elismerésére, valamint a származási országokban nyújtott képzés megszervezése;
  • a jelenlegi és a jövőbeli vállalkozási potenciál felmérése a bevándorlók között, ideértve a vállalkozások beindításának jogszabályi és gyakorlati kereteinek, valamint a támogató intézkedések felmérését is;
  • olyan intézkedések ösztönzése, amelyek növelik a foglalkoztatás mértékét a nem uniós állampolgárok, különösen a nők körében, valamint alternatívák biztosítása az illegális foglalkoztatással szemben.

A sikeres bevándorlás kulcsa az integráció

Az integrációt, mint „kétirányú folyamatot” kell ösztönözni, az integráció közös alapelveivel összhangban. Fokozni kell a bevándorlók részvételét, és a fogadó országok társadalmaiban fejleszteni szükséges a társadalmi kohéziót és a sokféleség pozitív megközelítését. Ennek érdekében a következő teendői vannak az EU-nak és a tagállamoknak:

  • az integrációra vonatkozó uniós keret megszilárdítása;
  • a sokféleség kezelésének, valamint az integrációs politikák eredményei értékelésének támogatása az EU országaiban;
  • a frissen érkezett bevándorlókat megcélzó integrációs programok támogatása;
  • egyenlő előmeneteli lehetőségek biztosítása a harmadik országokból érkező, legális munkavállalók számára;
  • a szociális biztonsági rendszerek egységes alkalmazása a bevándorlók és az uniós állampolgárok esetében;
  • a bevándorlók társadalmi szerepvállalásának fokozását célzó eszközök kidolgozása;
  • a családegyesítési jogról szóló 2003/86/EK tanácsi irányelv áttekintése;
  • az EU menekültügyi politikájának folyamatos alkalmazása – az intézkedések továbbfejlesztése mellett –, különösen a Bizottság menekültügyi politikai terve révén.

SZOLIDARITÁS: a tagállamok közötti koordináció és a harmadik országokkal való együttműködés

Átláthatóság, bizalom és együttműködés

A közös bevándorlási politikának az EU és a tagállamok közötti szolidaritás, kölcsönös bizalom, átláthatóság, felelősségvállalás és közös erőfeszítések alapelveire kell épülnie. Ezért a tagállamoknak a következőkre kell törekedniük:

  • az információmegosztás javítása annak érdekében, hogy szükség szerint koordinált megközelítést alkalmazzanak;
  • a nemzeti intézkedések hatásainak nyomon követésére szolgáló mechanizmusok kidolgozása annak érdekében, hogy megszűnjenek az EU-n belüli ellentmondások;
  • interoperábilis rendszerek létrehozása a bevándorlás hatékonyabb kezelése érdekében;
  • az EU bevándorlási politikáinak egységesebb kommunikációja mind az EU-n belül, mind azon kívül.

A rendelkezésre álló eszközök hatékony és következetes felhasználása

A pénzügyi keretek tervezése során – a szolidaritás jegyében – figyelembe kell venni az egyes uniós tagállamok külső határait érintő, speciális kihívásokat. Az EU-nak és tagállamainak erre vonatkozóan a következőket kell tenniük:

  • a nemzeti erőforrások kiegészítése a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program (2007–2013) alkalmazásával;
  • a nemzeti politikák megvalósításának támogatása, valamint a fenti program mechanizmusai révén való reagálás az ad hoc helyzetekre;
  • a program révén a tagállamok rendelkezésre bocsátott erőforrások folyamatos értékelése és a juttatások módosítása szükség esetén;
  • az uniós és nemzeti erőforrásokból finanszírozott tevékenységek igazgatásának javítása az egymást átfedő tevékenységek elkerülése érdekében.

Partnerség a harmadik országokkal

A bevándorlás az EU külső politikáinak szerves részét kell, hogy képezze. A migrációs kérdések valamennyi aspektusára vonatkozó együttműködést a harmadik országokkal való partnerség révén kellene elősegíteni. Ennek érdekében a következő teendői vannak az EU-nak és a tagállamoknak:

  • a harmadik országok bevándorlási és menekültügyi rendszereinek, valamint a jogszabályi keretek fejlesztésének támogatása;
  • a partnerországokkal való együttműködés és a kapacitásépítés fokozása, valamint mobilitási partnerségeket kidolgozása a munkaerő-migráció kezelésére;
  • A migrációval kapcsolatos általános megközelítés” keretében kialakított politikai eszközök alkalmazása – különösen a (potenciális) tagjelölt országokkal való együttműködés fokozása érdekében –, valamint a fenti keret megvalósításához szükséges pénzügyi eszközök elérhetőségének és hatékony felhasználásának garantálása;
  • együttműködés az afrikai partnerekkel a 2006. évi „rabati folyamat”, valamint a migráció, a mobilitás és a foglalkoztatás területére vonatkozó EU–Afrika partnerség végrehajtásában;
  • az együttműködés javítása az európai szomszédságpolitikában részt vevő országokkal, Latin-Amerikával, a Karib-térséggel és Ázsiával a migrációs kihívások együttes elemzése érdekében;
  • jogi és gyakorlati eszközök kidolgozása a körkörös migrációs lehetőségek biztosítására, valamint együttműködés a származási országokkal az illegális bevándorlás elleni fellépés terén;
  • a szociális biztonságról szóló rendelkezések beillesztése a harmadik országokkal kötött társulási megállapodásokba.

BIZTONSÁG: az illegális bevándorlás elleni hatékony küzdelem

Európa és partnereinek érdekeit szolgáló vízumpolitika

A közös vízumpolitikának meg kell könnyítenie a legális látogatók belépését az EU területére, és fokoznia kell a belső biztonságot. A vízumpolitikának az új technológiákra és az EU-tagállamok közötti széles körű információmegosztásra kell alapulnia. Ennek érdekében a következő teendői vannak az EU-nak és a tagállamoknak:

  • négylépcsős rendszer kialakítása, amelyben a vízum iránt folyamodókat minden szakaszban ellenőrzik;
  • az egységes európai schengeni vízumok bevezetése;
  • közös konzuli központok bevezetése a vízumok kiadására;
  • nem uniós állampolgárok számára elektronikus utazási engedély alkalmazásának megvizsgálása;
  • a vízumeljárások részletesebb vizsgálata, különös tekintettel a hosszú lejáratú vízumokra.

Integrált határigazgatás

A schengeni övezet integritásának védelme alapvető fontosságú. Ezért javítani kell a külső határok igazgatását, és a vámvizsgálatokra és a biztonsághoz és védelemhez kapcsolódó fenyegetések megelőzésére vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan a határellenőrzésre vonatkozóan is szakpolitikát kell kialakítani. A gyakorlatban az EU-nak és tagállamainak a következőket kell tenniük:

Az illegális bevándorlás elleni küzdelem fokozása és zéró tolerancia az emberkereskedelemmel szemben

Az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem elleni küzdelemre vonatkozóan egységes politikát kell kialakítani. Intézkedéseket kell hozni a be nem jelentett és illegális foglalkoztatás ellen, valamint az emberkereskedelem áldozatainak védelme érdekében. Ebből a célból az EU-nak és tagállamainak a következőket kell tenniük:

  • erőforrások biztosítása az embercsempészet és emberkereskedelem eseteinek kivizsgálására;
  • együttműködés a munkavállalók és a munkaadók képviselőivel az illegális foglalkoztatással szembeni fellépés érdekében;
  • kockázat elemző eszközök kidolgozása, valamint a politikák értékelésének és a mérési technikák javításának biztosítása;
  • a közigazgatási szervek közötti együttműködés támogatása – különös tekintettel a keresztellenőrzésekre –, valamint segítség nyújtása a bevált gyakorlatok kicserélésének érdekében;
  • az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem elleni küzdelem hatékony eszközéül szolgáló, biometrikus azonosítók használatának ösztönzése;
  • az alapvető emberi jogok alkalmazása az EU-ban illegálisan tartózkodó, nem uniós állampolgárokra;
  • védelem és segítség nyújtása az emberkereskedelem áldozatai részére, a felkutatásukra és a társadalomba való visszailleszkedésükre vonatkozóan is;
  • a jogi keret kibővítése olyan módon, hogy az az illegális bevándorlás és a gyermekek szexuális kizsákmányolása kapcsán megjelent, újabb keletű bűnözési jelenségekre is vonatkozzon;
  • a nemzetközi eszközök hatékony alkalmazásának biztosítása az EU területén, a bevándorlók csempészete és az emberkereskedelem terén.

Hatékony és fenntartható visszatérési politikák

A visszatérési intézkedések a bevándorláspolitika szerves részét képezik. Nem ösztönzendő, hogy az illegális bevándorlók tömegesen legális státuszt kapjanak, de a legális státusz egyének számára történő megadásának lehetősége nem sérülhet. Az EU-nak és tagállamainak tehát a következőket kell tenniük:

  • annak biztosítása, hogy a visszatérési döntéseket kölcsönösen elismerjék az EU-ban, valamint az EU tagállamai közötti együttműködés előmozdítása ezen határozatok végrehajtása során;
  • a harmadik országok illegálisan az EU-ban tartózkodó állampolgárainak visszatérésére vonatkozó, közös normákról és eljárásokról szóló irányelv végrehajtásának és alkalmazásának biztosítása;
  • módszerek kidolgozása a dokumentumokkal nem rendelkező visszatérő migránsok azonosítására, valamint annak megvizsgálása, hogy bevezethető-e egy európai útiokmány (laissez-passer) a dokumentumokkal nem rendelkező migránsok számára;
  • a harmadik országokkal megkötött visszafogadási megállapodások végrehajtásának ösztönzése;
  • közös európai szemlélet kialakítása az illegális bevándorlók legalizálására.

Háttér

A belső határok nélküli Európában alapvető fontosságú a bevándorlás összehangolt módon történő kezelése. Az EU 1999 óta törekszik erre az Európai Közösséget létrehozó szerződés (jelenleg az Európai Unió működéséről szóló szerződés) égisze alatt. A Bizottság azonban úgy ítéli meg, hogy nem kielégítőek az eddig elért eredmények. Egy egész Európára kiterjedő politikára van szükség, hogy egységes keretet adjon az intézkedések számára. Az ezen politikára vonatkozó elképzelések a Bizottság „A közös bevándorláspolitika kialakítása” című, 2007. december 5-i közleményében kerültek bemutatásra. A Tanács ezt követően megerősítette a közös politika kidolgozásának fontosságát, és felkérte a Bizottságot, hogy javaslatait 2008-ban nyújtsa be.

Utolsó frissítés: 16.05.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére