RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 23 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  BG - CS - ET - GA - LV - LT - HU - MT - PL - RO - SK - SL

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A gyermekek védelme a digitális világban

Jelentős változásokat lehet megfigyelni a fogyasztók, különösen a kiskorúak médiahasználatában. A mobileszközök (az online videojátékokat is beleértve) megjelenésével a kiskorúak egyre növekvő mértékben válnak médiahasználóvá, amelynek következtében növekszik az igény az interneten igény szerint lekérhető médiaszolgáltatásokra. Új jelenség, hogy mind az egyéni felhasználók, mind a társadalom szempontjából igen nagy jelentőségre tettek szert a közösségi hálózatépítő oldalak. Még számos változás előtt állunk. Mindezek az új fejlemények számos lehetőséget kínálnak a kiskorúaknak, ugyanakkor a védelmüket illetően bizonyos kihívásokat is eredményeznek. Ez a jelentés összefoglalja a kiskorúaknak a digitális világban való védelme érdekében mostanáig megtett intézkedéseket, és jelzi a védelem megerősítése érdekében a jövőben szükségessé váló új lépéseket is.

JOGI AKTUS

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2011. szeptember 13.) a kiskorúak és az emberi méltóság védelmére vonatkozó 1998. szeptember 24-i tanácsi ajánlás, valamint az európai audiovizuális és online információs szolgáltatási ipar versenyképességével összefüggésben a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről és a válaszadás jogáról szóló, 2006. december 20-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás alkalmazásáról: „A gyermekek védelme a digitális világban” [COM(2011) 556 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A jelentés felméri mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a tagállamok a kiskorúaknak az online tevékenységeik során történő védelme érdekében foganatosítottak. A 2006-os, a kiskorúaknak az információs és audiovizuális szolgáltatóiparban való védelméről, valamint az 1998-as, a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről szóló ajánlások folytatásának tekinthető.

Illegális vagy káros tartalom

A jelentés áttekinti a tagállamok által a diszkriminatív, illegális vagy káros online tartalmak visszaszorítása érdekében tett kezdeményezéseket. Ezek a leggyakrabban önkéntes kötelezettségvállalások vagy magatartási kódexek. Előirányozzák például, hogy az egyes honlapokat megfelelő címkével lássák el.

Az ilyen kezdeményezések által nyújtott védelem szintje azonban tagállamonként változó. Hasznos lenne a már meglévő intézkedéseket állandó figyelemmel kísérni annak érdekében, hogy hatékonyabbá váljanak.

Az illegális vagy káros tartalmak általában másik uniós tagállamból vagy harmadik országokból származnak. Az európai, illetve nemzetközi szintű koordinált megközelítés lehetővé tenné az ilyen típusú tartalmak elleni védelem összehangolását.

Forróvonalak

Az európai digitális menetrend előírja, hogy 2013-ra forróvonalakat építsenek ki a sértő vagy káros online tartalmak bejelentésére. A forróvonalaknak a biztonságosabb internet program társfinanszírozásában kell részesülniük. Az INHOPE, az internetes forródrót-szolgáltatók nemzetközi szövetsége (EN) a tagállamok és harmadik országok együttműködésének hatékony eszköze. Értesítési-eltávolítási eljárásokat vezettek be annak érdekében, hogy az internetszolgáltatók eltávolítsák a forróvonalon bejelentett illegális tartalmakat.

A Bizottság mindezek ellenére felszólítja a tagállamokat, hogy szorosabban kövessék nyomon a forróvonalakat: ismertségük és elérhetőségük még nem elégséges az internethasználók, így a gyermekek körében.

Internetszolgáltatók

Az internetszolgáltatóknak tevőlegesebben kell részt venniük a kiskorúak védelmében. A magatartási kódexeket szélesebb körben kell alkalmazni, és alkalmazásukat szorosabban nyomon kell követni. A Bizottság szorgalmazza, hogy az internetszolgáltatói társulások vegyék fel feladataik közé a kiskorúak védelmét, és ennek megfelelő kötelezettségeket rójanak tagjaikra. Ezenkívül a fogyasztóknak és a hatóságoknak a magatartási kódexek kidolgozásában való fokozottabb részvétele elősegítené, hogy az önszabályozás valóban megfelelő választ adjon a digitális világ gyors változásaira.

A Bizottság szorgalmazza, hogy az internetszolgáltatók tegyék általánosabbá a magatartási kódexek használatát, és vegyék fel feladataik közé a kiskorúak védelmét.

Közösségi hálózatépítő oldalak

A közösségi hálózatépítő oldalak alapvetően változtatták meg a kiskorúak egymás közötti kapcsolattartását és társas érintkezését. E hálózatokban számos kockázat rejlik, úgy mint az illegális tartalmak, az életkorhoz nem illő tartalmak, a nem helyénvaló kapcsolattartás és a nem helyénvaló magatartás.

Az e kockázatok elleni fellépés egyik eszköze lehetne a közösségi hálózatépítő oldalak szolgáltatóinak szánt iránymutatások kidolgozása. A Bizottság szorgalmazza a bejelentő pontok számának növelését, valamint hatékony háttér-infrastruktúrák kiépítését a közösségi hálózatépítő oldalakon.

Médiaműveltség és tudatosságnövelés

A tagállamok elkötelezték magukat a médiaműveltség megerősítése érdekében. Számos kezdeményezés indult e téren, mint például a köz-magán társulások, vagy az EU Kids online projekt (EN). Ugyanakkor továbbra is jelentős kihívást jelent a gyermekek és szüleik bevonása, valamint a tagállamok és az iskolák közötti harmonizáció annak ellenére, hogy a médiaműveltség beépítése az iskolai oktatásba pozitív eredményeket mutat.

A tartalomhoz való hozzáférés korlátozása

A kiskorúaknak az egyes tartalmakhoz való hozzáférésének korlátozásához szükség van a tartalmak korhatár-besorolással való ellátására és osztályozására. Az audiovizuális tartalom osztályozására szolgáló meglévő rendszereket egyes tagállamok elégségesnek, míg más tagállamok fejlesztésre szorulónak tartanak.

Az olyan műszaki megoldások, mint a szűrés, az életkor-ellenőrző rendszerek vagy a szülői felügyeleti rendszerek hasznosak ugyan, de nem tudják biztosítani azt, hogy teljes mértékben korlátozzák a kiskorúak hozzáférését bizonyos tartalmakhoz. Az előfizetők egyre jobban informáltak a szűrő- és osztályozó rendszerek, valamint az életkor-ellenőrző szoftverek létezéséről és működéséről. A tagállamok ugyanakkor továbbra is megosztottak a technikai rendszerek hasznosságával, megfelelőségével (az információhoz való alapjogra és a cenzúra kockázatára figyelemmel), valamint műszaki megvalósíthatóságával és megbízhatóságával kapcsolatosan. Azt pedig minden tagállam kiemelte, hogy a tartalmak fekete listára kerülését és onnan való esetleges lekerülését illetően átláthatóságra van szükség.

Noha a legtöbb tagállam tökéletesíthetőnek tartja a korhatár-besorolási és tartalomosztályozási rendszereket, az egész Európára kiterjedő médiatartalom-osztályozási rendszerek megvalósításával kapcsolatosan nincs közöttük egyetértés. A jelentés az információs és kommunikációs technológiák (IKT) ágazatában alkalmazható innovatív korhatár-besorolási és tartalomosztályozási rendszereken való gondolkodásra sarkall.

Audiovizuális médiaszolgáltatások

A Bizottság némi lemaradást tapasztal az igény szerint lekérhető televíziós szolgáltatások terén a kiskorúaknak a káros tartalomtól való megóvását szolgáló együtt-, illetve önszabályozási rendszerek, valamint a gyermekek számára az internetes tartalmakhoz való célzott hozzáférést biztosító technikai eszközök tekintetében. Az ilyen típusú audiovizuális szolgáltatások vonatkozásában ki kell fejleszteni és előtérbe kell helyezni a korhatár szerinti besorolást és a közvetítési időpont korlátozását.

Videojátékok

Németország kivételével valamennyi tagállam használja a kiskorúaknak a videojátékok keretében való védelme során az Egységes Európai Játékinformációs Rendszert (PEGI). A jelentés kiemeli, hogy különösen az iskolákban hasznos lenne megelőzési célból megnövelni a tudatosság-növelő intézkedések számát. További fejlődésre van szükség a korhatár-besorolási rendszereknek a videojátékoknak a bolti értékesítése során történő tiszteletben tartása érdekében, valamint az olyan rendszereknek, mint pl. a PEGI-nek az online játékokra való alkalmazása érdekében.

Utolsó frissítés: 06.12.2011

Lásd még

  • Információs Társadalmi és Médiaügyi Főigazgatóság – Kiskorúak védelme (DE) (EN) (FR)
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére