RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 23 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  BG - CS - ET - GA - LV - LT - HU - MT - PL - RO - SK - SL

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az emberkereskedelem megelőzése és az ellene folytatott küzdelem

Ez az új irányelv európai uniós szintű minimumszabályokat vezet be az emberkereskedelem területén a bűncselekményi tényállások és szankciók meghatározására vonatkozóan. Ezenkívül az említett jelenség hatékonyabb megelőzését és az áldozatok védelmének megerősítését célzó intézkedésekről rendelkezik.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról [Hivatalos Lap L 101., 2011.4.15.].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az emberkereskedelem a világon az egyik legsúlyosabb bűncselekménynek minősül, emellett az emberi jogok megsértését és a rabszolgatartás modern kori formáját jelenti. Az Európai Unió által elfogadott új irányelv az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények meghatározására és azok szankcionálására vonatkozó minimumszabályokat vezet be.

Fogalommeghatározások

Büntetendőnek minősül a személyek kizsákmányolás céljából történő toborzása, szállítása, átadása, rejtegetése vagy fogadása, az adott személyek feletti ellenőrzés megváltoztatását vagy átadását is ideértve.

A kizsákmányolás legalább a következőket foglalja magában:

  • a prostitúció révén történő kizsákmányolás vagy a szexuális kizsákmányolás más formái;
  • a kényszermunka vagy -szolgáltatások (a koldulást, a rabszolgatartást vagy a rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlatot és a szolgaságot, a bűncselekményhez kapcsolódó kizsákmányolást, illetve a szervek kivételét is ideértve).

Kizsákmányolás akkor merül fel, ha az adott személlyel szemben kényszert alkalmaztak(fenyegetéssel, erőszakkal, emberrablással, csalással, megtévesztéssel stb.); elhanyagolható, hogy az áldozat beleegyezett-e vagy sem.

Amennyiben az áldozat gyermek (18 év alatti személy), a kizsákmányolásra irányuló cselekmények még akkor is automatikusan emberkereskedelemnek minősülnek, ha a fentiekben említett kényszerítő eszközök egyikét sem alkalmazták.

Szankciók

Az emberkereskedelemre történő felbujtás, valamint az elkövetéséhez nyújtott bűnsegély és az elkövetésének kísérlete büntetendő.

Az irányelv ennek megfelelően az említett bűncselekmények büntetési tételének felső határát legalább öt év szabadságvesztésben állapítja meg, illetve tíz évben, amennyiben fennállnak az alábbi terhelő körülmények:

  • a bűncselekményt különösen kiszolgáltatott áldozatok sérelmére követték el (a gyermekek mindig ebbe a kategóriába tartoznak);
  • a bűncselekményt bűnszervezet keretében követték el;
  • a bűncselekményt úgy követték el, hogy az szándékosan vagy súlyos gondatlanságból az áldozat életét veszélyeztette;
  • a bűncselekményt súlyos erőszakot alkalmazva, vagy az áldozatnak különösen súlyos sérelmet okozva követték el.

A jogi személyek is felelősségre vonhatók, amennyiben a bűncselekményeket vezető tisztséget betöltő személy követte el a jogi személy nevében. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha az említett személy általi felügyelet vagy ellenőrzés hiánya lehetővé tette, hogy egy neki alárendelt személy az adott bűncselekményeket elkövesse.

A jogi személyekkel szemben kiszabható szankciók büntetőjogi vagy nem büntetőjogi pénzbüntetéseket, valamint más szankciókat foglalhatnak magukban, például a bírósági felügyelet alá helyezést vagy a végelszámolást.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem indítanak büntetőeljárást és nem szankcionálják az emberkereskedelem áldozatait a rájuk kényszerített bűncselekményekben való részvételért.

Az elkövetőkkel szembeni büntetőeljárás tekintetében az irányelv rendelkezik többek között arról a lehetőségről, hogy a tagállamok büntetőeljárást indíthatnak saját állampolgáraik ellen az Unió másik tagállamában elkövetett bűncselekmények ügyében, továbbá a szervezett bűnözés elleni, jellegzetes nyomozási eszközökhöz, például telefonlehallgatáshoz folyamodhatnak.

Az áldozatoknak nyújtott segítség, támogatás és védelem

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az áldozatoknak a büntetőeljárást megelőzően, annak folyamán és azt követően segítséget és támogatást nyújtsanak ahhoz, hogy gyakorolhassák azokat a jogokat, amelyeket büntetőeljárások keretében a sértetti jogállás biztosít számukra. Ez a segítségnyújtás jelentheti többek között szálláslehetőség, orvosi ellátás, azon belül pszichológiai segítségnyújtás biztosítását, de tájékoztatást, valamint szükség esetén fordítói és tolmácsolási szolgáltatások biztosítását is jelentheti. A gyermekek – mint különösen kiszolgáltatott áldozatok számára – kiegészítő intézkedéseket kell biztosítani, például fizikai és pszichoszociális segítségnyújtást, az oktatási rendszerhez való hozzáférést, valamint adott esetben gyám vagy képviselő kijelölésének lehetőségét.

A nyomozás és a büntetőeljárás során az áldozatoknak megfelelő védelemben kell részesülniük, ideértve a – szükség esetén költségmentes – segítségnyújtáshoz és jogi képviselethez, valamint adott esetben a tanúvédelmi programhoz való hozzáférést. Kerülendő az áldozat további megrázkódtatása, meg kell kímélni például a vádlottal való bármely érintkezéstől. A gyermekekre különleges intézkedéseket kell alkalmazni, többek között a kihallgatásuk feltételei vonatkozásában. Őket erre kiképzett személyeknek haladéktalanul, megfelelő helyiségekben kell kihallgatniuk.

Az emberkereskedelem áldozatainak hozzá kell férniük az erőszakos bűncselekmények áldozatainak rendelkezésére álló kártérítési rendszerekhez.

Megelőzés

Az emberkereskedelem megelőzése érdekében az irányelv a következőket kéri a tagállamoktól:

  • oktatással és képzéssel csökkentsék a keresletet;
  • folytassanak tájékoztató és felvilágosító kampányokat;
  • részesítsék képzésben az emberkereskedelem áldozataival várhatóan kapcsolatba kerülő hivatalos személyeket;
  • fogadják el azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek bűncselekménnyé nyilvánítják az emberkereskedelem áldozatául esett személy – szexuális vagy egyéb – szolgáltatásainak igénybevételét.

Az irányelv létrehozza az emberkereskedelem elleni fellépések uniós koordinátora tisztségét, hogy a szóban forgó jelenség elleni, Unión belüli küzdelem terén következetes megközelítést garantáljon.

Dánia nem alkalmazza az irányelvet.

Háttér

Az emberkereskedelmet az Európai Unió Alapjogi Chartája kifejezetten tiltja, és az Unió a szóban forgó jelenség elleni küzdelmet a Stockholmi Program egyik prioritásává teszi.

Ez az új irányelv felváltja az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló 2002/629/IB kerethatározatot. Azáltal, hogy a kizsákmányolás más formáira is kiterjed, tágabb értelmű fogalommeghatározást fogad el a jelenségre vonatkozóan.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap

2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv

2011.4.15.

2013.4.6.

HL L 101., 2011.4.15.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az emberkereskedelem felszámolására irányuló európai uniós stratégia (2012–2016) [COM(2012) 286 final – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
A közleményben bemutatott stratégia azokra a konkrét intézkedésekre kíván összpontosítani, amelyek támogatják a 2011/36/EU irányelv átültetését és végrehajtását, többletértékkel gazdagítva és kiegészítve a kormányok, a nemzetközi szervezetek és a civil társadalom által az EU-ban és harmadik országokban végzett munkát. A stratégia az alábbi öt prioritást határozza meg, amelyekre az EU-nak összpontosítania kell:

  • az emberkereskedelem áldozatainak beazonosítása, védelme és segítése;
  • az emberkereskedelem megelőzésének erősítése;
  • az emberkereskedők büntetőjogi felelősségre vonásának fokozása;
  • a kulcsszereplők közötti koordináció és együttműködés fokozása, a szakpolitikák koherenciája;
  • az emberkereskedelem valamennyi formájával kapcsolatban felmerülő problémákra vonatkozó ismeretek bővítése és e problémák hatékony kezelése.

A fenti prioritásokon belül a közlemény számos olyan intézkedést felvázol, amelyeket az Európai Bizottság javaslata szerint a következő öt évben az uniós országokkal, az Európai Külügyi Szolgálattal, az európai uniós intézményekkel és ügynökségekkel, a nemzetközi szervezetekkel, az Unión kívüli országokkal, a civil társadalommal és a magánszektorral együttműködve végre kell hajtani.

A Bizottság 2007/675/EK határozata (2007. október 17.) az emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról [Hivatalos Lap L 277., 2007.10.20.].

Az Európai Unió terve az emberkereskedelem elleni küzdelemre és annak megelőzésére vonatkozó legjobb gyakorlatokról, normákról és eljárásokról [Hivatalos Lap C 311., 2005.12.9.].

Utolsó frissítés: 05.03.2013
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére