RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Pénzmosás: a pénzügyi rendszerek felhasználásának megelőzése

Az irányelv célja a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzése. Az irányelvet a pénzügyi szolgáltatókra és hitelintézetekre, valamint a pénzügyi ágazatban dolgozó különböző természetes és jogi személyekre, többek között az árukereskedőkre kell alkalmazni (15 000 EUR-t meghaladó összegű készpénzkifizetés esetén). Az érintett intézmények és személyek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázatát figyelembe véve kötelesek alkalmazni az ügyfél-átvilágítás elvét. Pénzügyi hírszerző egységeket hoznak létre, amelyek feladata a bejelentett gyanús ügyletek kivizsgálása.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2005/60/EK irányelve (2005. október 26.) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről [Hivatalos Lap L 309., 2005.11.25.] [lásd a módosító jogszabály(oka)t].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az irányelv célja a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzése, továbbá hatályon kívül helyezi a 91/308/EGK irányelvet (DA) (DE) (EL) (EN) (ES) (FR) (IT) (NL) (PT) (FI) (SV).

Az európai uniós tagállamok kötelesek megtiltani a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását. Ennek érdekében ezen a területen az ebben az irányelvben foglaltaknál szigorúbb előírásokat is elfogadhatnak vagy hatályban tarthatnak.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása fogalmának meghatározása

Az irányelv értelmében a következő szándékos elkövetői magatartás minősül „pénzmosás”-nak:

  • bűnözői cselekményből származó vagyon átváltása vagy átruházása a vagyon jogellenes eredetének elrejtése vagy leplezése céljából;
  • a bűnözői cselekményből származó vagyon valódi természetének, forrásának, helyének, rendelkezésre állásának, mozgásának, a hozzáfűződő jogoknak vagy tulajdonjogának elrejtése vagy leplezése;
  • vagyon megszerzése, birtoklása vagy használata annak ismeretében, hogy az bűnözői cselekményből származik;
  • a fenti cselekmények elkövetésében való részvétel, valamint elkövetésének támogatása.

A cselekmény akkor is pénzmosásnak minősül, ha a tisztára mosandó vagyont eredményező cselekményeket más tagállam vagy egy nem uniós ország területén hajtották végre.

Az irányelv alkalmazásában a „terrorizmus finanszírozása” a pénzeszközök rendelkezésre bocsátása vagy gyűjtése a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB tanácsi kerethatározatban meghatározott valamely bűncselekmény – például túszejtés, hivatalos okmányok hamisítása, terrorista csoport irányítása – elkövetése céljából.

Az érintett intézmények és személyek ügyfelekkel szembeni kötelezettségei

Az irányelvet a hitelintézetekre, a pénzügyi szolgáltatókra, a független jogi hivatás képviselőire, a közjegyzőkre, a könyvelőkre, a könyvvizsgálókra, az adótanácsadókra, az ingatlanügynökökre, a kaszinókra, a vagyonkezelői vagy társasági szolgáltatókra, valamint (15 000 EUR-t meghaladó összegű készpénzkifizetés esetén) az árukereskedőkre kell alkalmazni. Az irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve legalább 15 000 EUR összegű alkalmi ügyletek teljesítésekor kötelesek ügyfeleiket átvilágításnak alávetni. A pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása gyanújának esetében a gyanús ügyletekről jelentést kell készíteniük, tekintet nélkül bármilyen kivételre vagy küszöbértékre.

Az átvilágítás során végzett intézkedések többek között az ügyfél azonosítása és személyazonosságának ellenőrzése, információszerzés az üzleti kapcsolat céljáról és jellegéről, adott esetben a tényleges tulajdonos azonosítása, valamint az ügyfelet őrizetben tartó vagy ellenőrző vagy azon jogi személy azonosságának ellenőrzése, amelynek nevében ezt a tevékenységet végzik. Az intézkedések mértékét kockázatalapú megközelítés alkalmazásával, az ügyfél vagy az üzleti kapcsolat jellegétől függően kell meghatározni. Az uniós tagállamok megengedhetik az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek számára, hogy az ügyfél-átvilágítás végrehajtása során harmadik személyekre hagyatkozzanak. Az irányelv szintén felsorolja azokat az eseteket, amelyekben egyszerűsített eljárás alkalmazható, azaz például a belföldi hatóságok, a legfeljebb 1000 EUR éves biztosítási díjú életbiztosítási kötvénnyel rendelkező ügyfelek vagy az elektronikus pénz birtokosai tekintetében végzett átvilágításkor.

Amennyiben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázata nagy, az irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek kötelesek fokozni ügyfél-átvilágítási intézkedéseiket. A fokozott ügyfél-átvilágítás keretében, amennyiben az ügyfél nem jelent meg személyesen azonosítás céljából, kiegészítő intézkedéseket kell tenni az átadott dokumentumok ellenőrzése vagy igazolása érdekében.

Végül, a hitelintézetek és egyéb pénzügyi szolgáltatók nem vezethetnek nem névre szóló számlákat, illetve nem nyithatnak nem névre szóló takarékbetétkönyveket.

Az európai országok kötelesek tájékoztatni egymást és az európai felügyeleti hatóságokat, azaz az Európai Bankhatóságot (EBH), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot (EBFH), valamint az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot (EÉPH), ha úgy vélik, hogy a pénzmosásnak vagy a terrorizmus finanszírozásának csekély kockázatával járó helyzetek értékelése tekintetében egy harmadik ország teljesíti az egyenértékűség követelményét.

Pénzügyi hírszerző egység létrehozása az Unió tagállamaiban

Minden uniós tagállamnak létre kell hoznia egy pénzügyi hírszerző egységet (FIU) központi országos egységként. Ezek az egységek az olyan információk átvételéért, igényléséért, elemzéséért, és az illetékes hatóságokkal való közléséért felelnek, amelyek pénzmosással, illetve terrorizmus finanszírozásával állhatnak kapcsolatban. Az uniós országoknak biztosítaniuk kell a FIU számára a feladatai ellátásához szükséges megfelelő forrásokat, valamint azt, hogy a FIU hozzáférhessen minden szükséges pénzügyi, igazgatási és nyomozó hatósági információhoz.

Az irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek késlekedés nélkül kötelesek a gyanús ügyletekről bejelentést tenni a FIU-nak, ha tudomásuk van arról, vagy feltételezik, hogy pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására irányuló cselekmény van folyamatban, vagy ilyen kísérlet történt. Ez idő alatt nem hajthatják végre ezeket az ügyleteket. A FIU kérésére a hatályos jogszabályokkal összhangban az érintett intézményeknek és személyeknek minden szükséges információt rendelkezésre kell bocsátaniuk.

Az uniós tagállamok dönthetnek úgy, hogy a FIU felé való tájékoztatási kötelezettséget nem alkalmazzák azokra az információkra, amelyekhez a független jogi hivatás képviselői, a közjegyzők, a könyvvizsgálók, a külső könyvelők és az adótanácsadók akkor jutnak hozzá, amikor megbizonyosodnak ügyfeleik jogi helyzetéről, illetve amikor bírósági eljárásokban ügyfeleik védelmét vagy képviseletét látják el.

Az irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek nem tájékoztathatják sem az érintett ügyfelet, sem egyéb harmadik személyeket arról, hogy adatokat továbbítottak a FIU-nak, kivéve ha ennek felfedésére bűnüldözés céljából van szükség. Az intézményeknek és személyeknek az ügyféllel létesített üzleti kapcsolat lezárásától, illetve az ügylet végrehajtásának időpontjától számított legalább öt évig meg kell őrizniük a dokumentumokat, az alátámasztásul szolgáló vagy egyéb iratokat. A Bizottság elősegíti a FIU és az Unió tagállamai közötti koordinációt.

A tagállamoknak tájékoztatniuk kell egymást és az EBH-t, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a felfedés tilalma, a szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme tekintetében egy harmadik ország teljesíti az egyenértékűség feltételeit.

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó hitelintézetek és egyéb pénzügyi szolgáltatók a harmadik országokban található fiókjaikban és többségi részesedésű leányvállalataikban kötelesek legalább az ebben az irányelvben meghatározottakkal egyenértékű intézkedéseket alkalmazni az ügyfelek átvilágítása és nyilvántartása tekintetében. A tagállamok, az EBH és a Bizottság tájékoztatja egymást, ha egy harmadik ország jogi szabályozása nem engedi ilyen egyenértékű intézkedések alkalmazását és a megoldáshoz összehangolt intézkedésre van szükség. Ebben az esetben az EBH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki a kiegészítő intézkedések jellegének, illetve a hitelintézetek és a pénzügyi szolgáltatók által meghozandó alapvető intézkedések pontosítása érdekében.

Az irányelv végrehajtása és szankciók alkalmazása

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézményeknek és személyeknek megfelelő ügyfél-átvilágítási, bejelentési, nyilvántartási, kockázatkezelési és kommunikációs politikákat és eljárásokat kell megállapítaniuk. Az érintett alkalmazottak figyelmét felhívják a hatályos rendelkezésekre.

Az uniós tagállamoknak hatékonyan figyelemmel kell kísérniük az irányelv tiszteletben tartását. Az érintett intézményeket és személyeket az ezen irányelvnek való megfelelés érdekében elfogadott nemzeti jogszabályok megsértése esetén felelősségre kell vonni. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap

2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

2005.12.15.

2007.12.15.

HL L 309., 2005.11.25.

Módosító jogszabályokHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap

2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

2007.12.25.

2009.11.1.

HL L 319., 2007.12.5.

2008/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

2008.3.20.

HL L 76., 2008.3.19.

2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

2009.10.30.

2011.4.30.

HL L 267., 2009.10.10.

2010/78/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv

2011.1.4.

2011.12.31.

HL L 331., 2010.12.15.

A 2005/60/EK irányelv későbbi módosításait és helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság 2006/70/EK irányelve (2006. augusztus 1.) a politikai közszereplők fogalmát, valamint az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárások és az alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon folytatott pénzügyi tevékenység alapján nyújtott mentesség technikai követelményeit illetően a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról [Hivatalos Lap L 214., 2006.8.4.].
Ez az irányelv a 2005/60/EK irányelvben foglalt fogalommeghatározások, például a „politikai közszereplők” (pl. állam- és kormányfők, miniszterek, parlamenti képviselők stb.) kategóriájának technikai szempontjait érinti.

Utolsó frissítés: 07.04.2011

Lásd még

  • Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság – pénzügyi bűncselekmények (DE) (EN) (FR)
  • Belügyi Főigazgatóság – terrorizmus elleni küzdelem (EN)
  • Belügyi Főigazgatóság – pénzmosás (EN)
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére