RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az Alapjogi Charta gyakorlati megvalósítása

A közlemény ismerteti a Bizottság által az Európai Unió (EU) Alapjogi Chartájának hatékony végrehajtása céljából kidolgozott stratégiát. Mérlegeli az alapjogok szerepét a jogalkotási folyamatban – beleértve a Bizottság által az e folyamat előkészítésére vonatkozó módszertant –, valamint az uniós jog végrehajtásában.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2010.10.19) – Az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatékony végrehajtására irányuló stratégiáról [COM(2010) 573 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatályba lépésével az Európai Unió (EU) Alapjogi Chartája jogilag kötelezővé vált. A Charta új jogállása erősíti az alapjogok tiszteletben tartására irányuló uniós fellépést. E közlemény megfogalmazza a Chartának a jelenlegi jogi környezetben történő végrehajtására vonatkozó stratégiát.

A Bizottság stratégiájának célja, hogy biztosítsa a Chartában lefektetett alapjogok hatékony alkalmazását. Ebben a tekintetben az Uniónak példát kell mutatnia annak érdekében, hogy:

  • az Unióban élő személyek élni tudjanak a Chartában foglalt jogokkal;
  • kölcsönös bizalom alakuljon ki az EU-tagállamok között;
  • megszilárduljon az uniós szakpolitikákba vetett bizalom;
  • hitelesebbé váljon az EU külső fellépése az emberi jogok terén.

Az alapjogok kultúrája a Bizottságon belül

A Bizottság rendszeres ellenőrzések révén biztosítja, hogy az általa elfogadott jogalkotási javaslatok és jogi aktusok összhangban álljanak a chartával. Mindazonáltal szigorítania kell ezeket az ellenőrzéseket a jogi aktusokat kidolgozó bizottsági szolgálatok körében egy olyan „alapjogi kultúra” létrehozásával, amely az eljárás valamennyi szakaszára kiterjed. Ez utóbbi a javaslatok szükségességének és arányosságának vizsgálatához különösen szükséges, legfőképpen mivel egyes jogok abszolút jogok (például az emberi méltóság, a kínzás tilalma stb.), míg más jogok egyes körülmények között korlátozhatóak.

A Bizottság már kialakított egy módszertant, amelynek célja annak biztosítása, hogy javaslatainak kidolgozása során rendszeresen és gondosan ellenőrzik az alapjogok tiszteletben tartását:

  • az előkészítő konzultációk során;
  • a hatásvizsgálat kapcsán;
  • a jogi aktusok tervezetének megfogalmazásakor.

A Bizottság arról is gondoskodik, hogy tartsák szem előtt a Chartát az uniós eszközök utólagos ellenőrzése során. Ennek ellenére további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a módszertant jobban át tudják ültetni a gyakorlatba. A Bizottság kiemelt figyelmet szentel azoknak a javaslatoknak és aktusoknak, amelyeknek a Chartával való összeegyeztethetősége sajátos problémákat vet fel, vagy amelyek a Charta által védett konkrét alapjogok előmozdítására irányulnak.

A Charta és a jogalkotási folyamat

Minthogy a Bizottság által kidolgozott módszertan csak a jogalkotási folyamat előkészítési szakaszára vonatkozik, javaslatait a Tanács vagy az Európai Parlament anélkül módosíthatja, hogy azok alapjogokra gyakorolt hatását és az e jogokkal való összeegyeztethetőségét módszeres vizsgálatnak vetnék alá. Következésképpen a Bizottság kész segítséget nyújtani a többi intézménynek ahhoz, hogy a Chartát figyelembe véve meg tudják vizsgálni jogszabály-módosítási javaslataikat. Azokban az esetekben, ahol a módosítások nem garantálják megfelelőképpen az alapjogok tiszteletben tartását, a Bizottság jelezni fogja egyet nem értését a szóban forgó védelmi normák csorbításával szemben, és lépékeset fog tenni, beleértve – adott esetben – akár a javaslat visszavonását is. A Chartával esetleg nem összeegyeztethető tervezetmódosításokat átlátható intézményközi párbeszéd keretében kell kezelni.

A Charta és az EU-tagállamok

A Chartát kizárólag azokban az esetekben kötelesek betartani az EU-tagállamok, amikor az EU jogát hajtják végre. Annak érdekében, hogy az EU-tagállamokban tiszteletben tartsák az alapjogokat, a Bizottság a következő lépéseket teszi meg:

  • emlékezteti az EU-tagállamokat e kötelezettségükre, és segítséget nyújt az EU jogának helyes végrehajtásában;
  • jogsértési eljárást indít a kötelezettségét megsértő EU-tagállammal szemben.

A polgárok tájékoztatása

Fontos, hogy a polgárok megfelelő tájékoztatást kapjanak a Chartában megfogalmazott jogokról, és azokról az eszközökről, amelyekkel megsértésük esetén érvényesíthetik ezen jogokat, különös tekintettel a gyermekek jogainak védelmére. Elengedhetetlen, hogy a polgárok tisztában legyenek a jogorvoslati lehetőségekkel, és hogy minden szükséges információval rendelkezzenek ahhoz, hogy élni is tudjanak ezekkel a jogaikkal. A kommunikációval kapcsolatos nehézségek leküzdése érdekében ezért a Bizottság célzott és a különböző helyzetekhez igazított intézkedéseket szándékozik alkalmazni, például:

  • további tájékoztatást nyújt az Unió alapjogok terén betöltött szerepére és hatáskörére vonatkozólag;
  • lépéseket tesz annak biztosítására, hogy gyakorlati információk álljanak rendelkezésre az igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről, mindenekelőtt az európai igazságügyi portálon keresztül.

A Charta alkalmazásáról szóló éves jelentések

Annak érdekében, hogy figyelemmel kövesse a Charta végrehajtását és lehetővé tegye az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott rendszeres eszmecserét, a Bizottság éves jelentéseket fog készíteni a Charta alkalmazásáról. A jelentéseket az összes intézménnyel és fontosabb érdekelttel szoros együttműködésben fogja előkészíteni.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Jelentés az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról [COM(2012) 169 final – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
Egy Eurobarométer felmérést követően, amely szerint az EU egész területéről származó válaszadók többet szeretnének tudni az EU Alapjogi Chartájáról, ez a jelentés áttekintette a Charta hatékony végrehajtásának biztosítása felé tett előrelépést, és rávilágított a 2011. év fontos fejleményeire. A jelentés megállapította, hogy az Unió 2011-ben konkrét lépéseket tett a Charta hatékony végrehajtása érdekében. Ezek többek között a következők voltak:

  • szigorú politika folytatása a polgárok szabad mozgáshoz való jogának érvényesítése érdekében;
  • a gyermekek jogainak előmozdítása az EU gyermekjogi ütemtervének elfogadása, illetve a gyermekek szexuális bántalmazása és szexuális kizsákmányolása, valamint a gyermekpornográfia elleni küzdelemre vonatkozó új szabályok elfogadása révén;
  • a sértettek jogainak és az eljárási jogoknak a megerősítése olyan új eszközök csoportjára irányuló javaslattal, amelyek biztosítják, hogy a sértettekkel tisztelettel és méltósággal bánnak;
  • a Bizottság azon álláspontjának megismétlése, hogy határozottan elutasítja az idegengyűlölet és a rasszizmus valamennyi formáját és megnyilvánulását;
  • hozzájárulás az EU versenyképességéhez – a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jog fontos a növekedéshez hozzájáruló uniós gazdasági jog érvényesítéséhez. Biztosítja, hogy a vállalkozások hatékonyan érvényesíthessék az uniós jogszabályokban rögzített jogaikat.

A jelentés továbbá elismeri a 2012-ben benyújtásra kerülő, adatvédelemre vonatkozó új uniós szabályokról szóló javaslat előkészítésének fontos lépéseit is.

Utolsó frissítés: 05.02.2013
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére