RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Választójog és választhatóság az európai parlamenti választásokon

Ez az irányelv az Európai Unió (EU) azon polgárainak az európai parlamenti választásokhoz kapcsolódó aktív és passzív választójogára vonatkozó rendelkezéseket fekteti le, akik más EU-tagállamban laknak, mint amelynek az állampolgárai.

JOGI AKTUS

A Tanács 93/109/EK irányelve (1993. december 6.) az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról.

ÖSSZEFOGLALÓ

Az irányelv részletes rendelkezéseket fektet le arra vonatkozóan, hogy az Európai Unió (EU) azon polgárai, akik állampolgárságuktól eltérő tagállamban laknak, miként gyakorolhatják ezen tagállamban aktív és passzív választójogukat az európai parlamenti választásokon.

Nem vonatkozik azokra, akik az állampolgárságuknak megfelelő tagországban vesznek részt az európai parlamenti választásokon, függetlenül attól, hogy ezek az állampolgárok a saját országukban laknak-e vagy sem.

Az irányelv meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket egy másik EU-tagállam állampolgárának teljesítenie kell ahhoz, hogy a lakóhelye szerinti tagállamban gyakorolhassa aktív vagy passzív választójogát. Nevezetesen egy ilyen személynek:

  • az Unió állampolgárának kell lennie;
  • lakóhellyel kell rendelkeznie azon tagállamban, ahol élni kíván aktív vagy passzív választójogával;
  • ugyanolyan követelményeknek kell megfelelnie, mint az adott tagország azon állampolgárának, aki aktív vagy passzív választójogát szeretné gyakorolni (ez az állampolgár és nem állampolgár választópolgárok egyenlőségének elve).

Végső soron mindegyik tagállamnak a saját dolga eldönteni, mely személyeket tekinti állampolgárainak.

Az uniós polgárok vagy a lakóhelyük szerinti, vagy a származásuk szerinti tagállamban gyakorolhatják aktív vagy passzív választójogukat. Senki nem szavazhat egynél többször, és nem is jelöltetheti magát választáson egynél több EU-tagállamban. Ahhoz, hogy a kettős szavazást és a kettős jelölést megelőzzék, az EU-tagállamoknak információt kell cserélniük azon polgárokról, akiket nyilvántartásba vettek mint választópolgárt vagy választáson induló jelöltet.

A választópolgár csak akkor kerülhet fel a választói névjegyzékre a lakóhelye szerinti országban, ha ezt előre kérelmezi. Annak a szavazópolgárnak, aki a lakóhelye szerinti tagállamban szeretne választójogot szerezni, le kell mondania a szavazati jogának gyakorlásáról a származási országában. Azokban az EU-tagállamokban, ahol az állampolgárok kötelesek szavazni, ez a kötelezettség azon külföldi állampolgár szavazókra is vonatkozik, akik kérik a választói névjegyzékbe történő felvételüket.

Ahhoz, hogy a külföldi állampolgár szavazó neve felkerülhessen a választói névjegyzékre, ugyanolyan okiratokat kell felmutatnia, mint azoknak a választópolgároknak, akik az adott ország állampolgárai. Továbbá egyéb információkat is meg kell adnia egy hivatalos nyilatkozat formájában.

A választáson jelöltként csak olyan személy indulhat, akit nem fosztottak meg választójogától sem a lakóhelye szerinti, sem a származási helye szerinti tagállamban. A választáson jelöltként való részvételére irányuló nyilatkozatának megtételekor a passzív választójoggal rendelkező közösségi választópolgárnak be kell mutatnia egy, a származás szerinti tagállamban kiadott igazolást, amely tanúsítja, hogy ott nem fosztották meg passzív választójogától.

A lakóhely szerinti ország saját döntése alapján elutasíthatja azon választópolgárok felvételét a választói névjegyzékbe, akiket kizártak a szavazásból származási országukban.

Az állampolgárok számára biztosított jogorvoslattal azok a külföldi állampolgárok is élhetnek, akiknek a szavazati névjegyzékbe való felvételét, illetve jelöltként való részvételre irányuló kérelmüket elutasították.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
A Tanács 93/109/EK irányelve

1993.12.30

1994.2.1

HL L 329.,1993.12.30.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság jelentése (2010. október 27.) az európai parlamenti képviselők választásáról (a 2002/772/EK, Euratom határozattal módosított 1976. évi okmány), valamint az Európai Unió polgárainak a lakóhelyük szerinti tagállamban az európai parlamenti választásokon való részvételéről (93/109/EK irányelv) [COM(2010) 605 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
A 2009-es európai parlamenti választásokat követően ez a jelentés azt értékeli, hogy az uniós polgárok szavazati jogai hogyan jutottak érvényre. Ehhez megvizsgálja, hogy:

  • mennyire vannak tisztában a polgárok a választásokkal és egyéb kapcsolódó jogokkal, valamint milyen szinten vesznek részt a közéletben;
  • a külföldi uniós polgárok mennyire vannak tisztában a lakóhelyük szerinti ország közügyeivel és milyen mértékben vesznek részt azokban, továbbá milyen tevékenységeket folytatnak az EU-tagállamok, hogy ösztönözzék ezt a részvételt;
  • miként alakult az e területre vonatkozó uniós jogszabályok átültetése és végrehajtása az EU-tagállamok által.

Általában véve elmondható, hogy az EU-tagállamok helyesen ültették át és hajtották végre a 93/109/EK irányelvet. Mindemellett néhány ország külön feltételeket szab a külföldi uniós polgárokra, így akadályozva aktív és passzív választójoguk gyakorlását a lakóhelyük szerinti országban; ez néhány esetben ellenkezik az irányelvvel. Néhány országnak további lépéseket kell tennie annak érdekében is, hogy kötelezettségének megfelelően elegendő információt szolgáltasson a polgárainak jogaik gyakorlásáról.
Az irányelv által megszabott, a kettős szavazás és jelöltség megelőzésére irányuló mechanizmus továbbra is hiányos. A Bizottság fontolóra veszi, hogy lecseréli az irányelv módosítására irányuló, már közzétett javaslatát abból a célból, hogy jobban kezeljék ezt a problémát.

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (2007. december 20.) az uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlásáról szóló 93/109/EK irányelv 14. cikkének (3) bekezdése alapján előterjesztve, az EK-Szerződés 19. cikkének (2) bekezdése szerinti eltérés nyújtásáról [COM(2007) 846 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
A Bizottság ezt az EU-tagállamok számára biztosított eltérések érvényességéről szóló jelentést az irányelv 14. cikke alapján terjesztette elő a 2009. júniusi választások előkészületeinek részeként. A Bizottság csak Luxemburgnak biztosította az eltérés jogát (lásd lentebb), amelynek engedélyezte, hogy azokra a személyekre korlátozza a választójogot, akik bizonyítani tudják, hogy Luxemburgban élnek egy bizonyos ideje. A vizsgálatok alapján a Bizottság úgy véli, hogy ennek az eltérésnek az alapjai még mindig érvényesek, és hogy nincs szükség további kiegészítésekre.

Report from the Commission to the European Parliament and to the Council of 27 January 2003 on granting a derogation pursuant to Article 19(2) of the EC Treaty, presented under Article 14(3) of Directive 93/109/EC on the right to vote and to stand as a candidate in elections to the European Parliament [COM(2003) 31 final – Not published in the Official Journal]. (A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (2003. január 27.) az uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlásáról szóló 93/109/EK irányelv 14. cikkének (3) bekezdése alapján előterjesztve, az EK-Szerződés 19. cikkének (2) bekezdése szerinti eltérés nyújtásáról [COM(2003) 31 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).
A 93/109/EK irányelv 14. cikke biztosítja, hogy abban az esetben, ha bármely EU-tagállamban a választójogi korhatárt elért, az ország állampolgárságával nem rendelkező uniós polgárok hányada meghaladja az ott élő, választójogi korhatárt elért uniós polgárok számának 20%-át, az adott EU-tagállam eltérésért folyamodhat. Luxemburg igénybe vette ezt az eltérést. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy azok az okok, amelyeket előterjesztettek annak indoklásaként, hogy Luxemburg megtarthassa ezt az eltérést, még mindig érvényesek. Következésképpen nincs szükség arra, hogy kiigazításokat javasoljanak.

Communication from the Commission of 18 December 2000 on the application of Directive 93/109/EC to the June 1999 elections to the European Parliament – Right of Union citizens residing in a Member State of which they are not nationals to vote and stand in elections to the European Parliament [COM(2000) 843 final – Not published in the Official Journal]. (A Bizottság közleménye (2000. december 18.) a 93/109/EK irányelv alkalmazásáról az 1999. júniusi európai parlamenti választásokra – Azon európai uniós polgárok aktív és passzív szavazati jogai az európai parlamenti választásokon, akik olyan tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, ahol nem állampolgárok [COM(2000) 843 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).
A Bizottság úgy véli, a 93/109/EK irányelv alkalmazása jelenleg nem kielégítő. A jelentés kimondja, hogy a nem a származási országukban szavazó választók részvételi aránya az 1999-es európai parlamenti választásokon nem volt sokkal magasabb, mint korábban. A passzív választójog gyakorlása még kisebb mértékű is volt.
Az információcserére szolgáló rendszer működése ismét elégtelennek bizonyult. A Bizottság ezért felszólított arra, hogy gyakorlati javításokat végezzenek az információcsere-rendszeren a jelenlegi törvényhozási keretek között, mivel nem tartja szükségesnek az irányelv kibővítését, habár az eltérő regisztrációs határidők a gyakorlatban megnehezítették az információcserét.

Report from the Commission to the European Parliament and the Council of 7 January 1998 on the application of Directive 93/109/EC – Voting rights of EU citizens living in a Member State of which they are not nationals in European Parliament elections [COM(97) 731 final – Not published in the Official Journal]. (A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (1998. január 7.) a 93/109/EK irányelv alkalmazásáról – Az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlása [COM(97) 731 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).
A Bizottságnak a 93/109/EK irányelv végrehajtásáról szóló jelentése utal arra, hogy az 1994. júniusi európai parlamenti választásokon mindegyik EU-tagállamban érvényes volt az említett irányelv. Svédország, Ausztria és Finnország az Unióhoz való csatlakozásuk után már alkalmazta az irányelvet az 1995. és 1996. évi választásokon.
A jelentés a következő két következtetést vonta le a választásokból:

  • az európai polgárok nem kaptak elégséges tájékoztatást az új jogaikról;
  • kivételesen alacsony volt a külföldi állampolgár jelöltek sikerének aránya (csak egy külföldi állampolgár jelöltet választottak meg a tartózkodási helyének megfelelő EU-tagállamban), a szavazáson való részvételi arány a külföldi állampolgár szavazók körében pedig átlagosan 5,87% volt.

Minthogy az EU-tagállamok az irányelvet egészében véve kielégítően átültették, a Bizottság úgy véli, hogy ezen a ponton nincs szükség módosításokra.

Utolsó frissítés: 27.01.2011

Lásd még

  • Az Európai Bizottság Igazságügyi Főigazgatóságának honlapja az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok szavazati jogáról (DE) (EN) (FR)
  • Az Európai Parlament honlapja
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére