RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Az elektronikus hírközlés közös keretszabályozása

A távközlési piac verseny előtti megnyitása katalizátorhatást fejtett ki ebben a korábban csupán az oligopóliumoknak fenntartott ágazatban. E változásokkal lépést tartva az európai döntéshozó szervek olyan jogszabályokat fogadtak el, amelyek megfelelnek a technológiai fejlődés és a piac követelményeinek. Mindez egy új közös keretszabályozás megszületéséhez vezetett az elektronikus hírközlés területén. E szabályozás fő célja a verseny elősegítése azáltal, hogy megkönnyíti az új szereplők piacra lépését, és támogatja az ágazatban végrehajtott beruházásokat.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/21/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról („keretirányelv”) [lásd a módosító jogszabályokat].

ÖSSZEFOGLALÓ

A „keretirányelv” az ún. „távközlési csomag” részét képezi, amelynek célja a távközlés jogszabályi kereteinek átalakítása annak érdekében, hogy az elektronikus hírközlés ágazatát versenyképesebbé tegye. Ez az új keretszabályozás tartalmazza ezen irányelvet, valamint az alábbi négy különös irányelvet:

  • az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló irányelv („engedélyezési” irányelv);
  • az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló irányelv („hozzáférési” irányelv);
  • az egyetemes szolgáltatásról szóló irányelv („egyetemes szolgáltatási” irányelv);
  • a személyes adatok kezeléséről szóló irányelv („elektronikus hírközlési adatvédelmi” irányelv).

A fentiekhez tartozik még egy, a rádióspektrum-politika keretszabályozásáról szóló határozat („rádióspektrum-határozat”).

A „távközlési csomagot” 2009 decemberében két irányelvvel módosították: „A jobb szabályozás” és „A polgárok jogai”, valamint az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) létrehozásával.

Hatály, célkitűzések és fogalommeghatározások

Ez az irányelv az elektronikus hírközlő hálózatokra és elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás harmonizált keretrendszerét hozza létre. Ezenkívül követelményeket határoz meg egyes végberendezések tekintetében, hogy megkönnyítse azok használatát a fogyatékkal élők számára. Az irányelv horizontális rendelkezéseket tartalmaz, amelyek egyéb intézkedéseket is támogatnak: ilyenek a hatály, a fő elvek, az alapvető fogalommeghatározások, a nemzeti szabályozó hatóságokra vonatkozó általános rendelkezések, a jelentős piaci erő fogalmának bevezetése, valamint egyes létfontosságú erőforrások – például a rádiófrekvenciák, számok és szolgalmi jogok – biztosításának szabályai.

Tekintettel a technológiák konvergenciájára és az összes infrastruktúra horizontális szabályozásának igényére, az új keretrendszer nem korlátozódik csupán a távközlési hálózatokra és szolgáltatásokra: az összes elektronikus hírközlő hálózatot és elektronikus hírközlési szolgáltatást lefedi. Ez magában foglalja a helyhez kötött beszédalapú telefonszolgáltatást, a mobil és szélessávú hírközlést, valamint a kábel- és műholdas televíziót. Nem terjed ki viszont az elektronikus hírközlő hálózatokon nyújtott szolgáltatásokra, például a műsorszolgáltatási tartalomra és a pénzügyi szolgáltatásokra. Ugyanez vonatkozik a fogyatékkal élő személyek hozzáférését elősegítő távközlő végberendezésekre.

A természetes személyek szabadságának és alapvető jogainak biztosítása érdekében az irányelv nemzeti intézkedéseket követel meg az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban.

Nemzeti szabályozó hatóságok

Függetlenség

A tagállamok azáltal biztosítják a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségét, hogy gondoskodnak minden, elektronikus hírközlő hálózatokat, berendezéseket vagy szolgáltatásokat nyújtó szervezettől való jogi elkülönülésükről és függetlenségükről. A piacok előzetes szabályozásáért felelős nemzeti szabályozó hatóságok semmiféle más szervtől nem fogadhatnak el utasításokat.

Jogorvoslati jog

Olyan hatékony nemzeti mechanizmusokra van szükség, amelyek az elektronikus hírközlő hálózatokat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat igénybe vevő vagy biztosító minden szereplő számára lehetővé teszik, hogy valamely független szervnél jogorvoslattal éljen, amennyiben egy nemzeti szabályozó hatósággal jogvitája merülne fel. A tagállamok tájékoztatást nyújtanak a Bizottsághoz és a BEREC-hez való – jogorvoslati célú – folyamodás módjával kapcsolatban.

Pártatlanság és átláthatóság

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok pártatlan és átlátható módon gyakorolják jogköreiket. Arról is meg kell bizonyosodniuk, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok konzultációs eljárást kezdeményeznek az érdekelt felekkel, amennyiben a piacot várhatóan jelentősen befolyásoló intézkedéseket terveznek. A konzultáció eredményeinek közzététele a nemzeti szabályozó hatóságok feladata.

A belső piac konszolidációja

A nemzeti szabályozó hatóságok, a Bizottság és a BEREC együttesen határozzák meg az elektronikus hírközlés belső piacán felmerülő különféle helyzetek kezelésére leginkább alkalmas eszközöket és megoldásokat. Bizonyos esetekben a Bizottság jogosult elutasítani a nemzeti szabályozó hatóságok által javasolt intézkedéseket.

A nemzeti szabályozó hatóságok kötelességei és feladatai

Általános jellegű feladatok

Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piaci versenyének előmozdításával kapcsolatban a nemzeti szabályozó hatóságok kötelesek:

  • biztosítani, hogy a felhasználók a választék, az ár és a minőség tekintetében maximális előnyhöz jussanak;
  • elősegíteni a rádiófrekvenciák és a számozási erőforrások hatékony felhasználását és kezelését.

A nemzeti szabályozó hatóságok ezenkívül hozzájárulnak a belső piac fejlesztéséhez, mégpedig:

  • a transzeurópai hálózatok kiépítésének és fejlesztésének, valamint a páneurópai szolgáltatások összehangolásának támogatásával;
  • az egymás közötti, valamint az Európai Bizottsággal és a BEREC-cel való együttműködés révén, amelynek célja következetes szabályozási gyakorlat kialakítása, valamint a távközlési ágazatra vonatkozó új keretszabályozás alkalmazása.

Végül pedig, a nemzeti szabályozó hatóságok feladata az európai állampolgárok érdekeinek védelme azáltal, hogy:

  • biztosítják mindenki számára az „egyetemes szolgáltatási” irányelvben meghatározott egyetemes szolgáltatáshoz való hozzáférést;
  • garantálják a jogviták rendezését szolgáló egyszerű és olcsó eljárások lehetőségét;
  • gondoskodnak a személyes adatok és a magánélet magas szintű védelméről („elektronikus hírközlési adatvédelmi” irányelv).

A tagállamok együttműködnek egymással, valamint a Bizottsággal a rádióspektrum egész Európai Unióra kiterjedő stratégiai tervezése, koordinációja és harmonizációja során.

A rádiófrekvenciák kezelése

A nemzeti szabályozó hatóságok gazdálkodnak az elektronikus hírközlési szolgáltatások területén használt rádiófrekvenciákkal. Ezek kiosztása és kijelölése során tárgyilagos, átlátható, megkülönböztetésmentes és az arányosság elvén alapuló kritériumokat kell alkalmazniuk. A rádiófrekvenciák használati jogát átruházni kívánó vállalkozás köteles tájékoztatni szándékáról a frekvenciák kijelöléséért felelős nemzeti szabályozó hatóságot. Ez utóbbi hatóságnak egyébként arról is kell gondoskodnia, hogy az ilyen ügyletek ne gátolják a piaci versenyt.

A tagállamok azonban szükség esetén korlátozásokat is bevezethetnek az alábbi célokból:

  • hogy elkerüljék a hálózatokra kifejtett káros zavarást;
  • hogy védjék a lakosság egészségét az elektromágneses mezők hatásaitól;
  • hogy biztosítsák a szolgáltatás műszaki minőségét;
  • hogy optimalizálják a rádiófrekvenciák elosztását;
  • hogy fenntartsák a spektrum hatékonyságát;
  • hogy általános érdekű célokat valósítsanak meg (pl. az emberi élet védelme vagy a társadalmi kohézió előmozdítása).

A rádiófrekvenciák használati jogát megszerző vállalkozások öt éven át kérelmezhetik a nemzeti szabályozó hatóságnál a rájuk vonatkozó korlátozások felülvizsgálatát.

A vállalkozások a rádiófrekvencia használatára szóló egyedi jogaikat engedményezhetik vagy bérbe adhatják.

Számozás, név- és címkiosztás

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok ellenőrizzék valamennyi nemzeti számozási erőforrás kijelölését és a nemzeti számozási terv kezelését. Valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltatás számára megfelelő számokat kell rendelkezésre bocsátani. A nemzeti szabályozó hatóságok ezért a használati jogok megadására vonatkozóan tárgyilagos, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárásokat hoznak létre.

Szolgalmi jogok

A szolgalmi jogok nyújtásának célja, hogy egy vállalkozás köztulajdonban vagy magántulajdonban lévő ingatlanon, ilyen ingatlan felett vagy alatt létesítményt telepíthessen. A szolgalmi jog nyújtására irányuló kérelmek megvizsgálásakor az illetékes hatóság 6 hónapon belül, késedelem nélkül, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárások alapján jár el.

Helymegosztás, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztása az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatói számára

A tagállamok egyes esetekben kötelezhetik az elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető vállalkozást a létesítmény vagy ingatlan megosztására. Ilyen döntés születhet az erőforrások korlátozott rendelkezésre állása esetén, amelynek oka a környezet, a közegészség vagy a közbiztonság védelmének szükségessége, vagy pedig akkor, ha az infrastruktúrák nem reprodukálhatók. Ez a megosztás vagy összehangolás magában foglalhatja a közös eszköz- illetve ingatlanhasználattal összefüggésben felmerülő, adott esetben a kockázat figyelembevételével módosított költségek megosztására vonatkozó szabályok megállapítását.

A hálózatok és a szolgáltatások biztonsága és integritása

A nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások kötelesek garantálni e hálózatok biztonságát. A hálózat biztonságának vagy integritásának megsértésével kapcsolatos valamennyi esetről értesíteni kell a nemzeti szabályozó hatóságot, amely tájékoztatja a többi tagállam szabályozó hatóságait.

A hálózatok biztonságának védelme érdekében a nemzeti szabályozó hatóságoknak jogosultsággal kell rendelkezniük ahhoz, hogy kötelező erejű utasításokat adjanak a hírközlési hálózatokat szolgáltató vállalkozásoknak.

A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások ellenőrzése

Egy vállalkozás akkor minősül jelentős piaci erővel rendelkezőnek, ha olyan pozícióban van, amely lehetővé teszi számára, hogy a versenytársaktól, az ügyfelektől és végső soron a fogyasztóktól függetlenül viselkedjen.

A piac meghatározására irányuló eljárás

Az Európai Bizottság ajánlást fogad el az elektronikus hírközlési ágazat érintett termékpiacaival és szolgáltatási piacaival kapcsolatban, a BEREC álláspontjának figyelembe vételével. Ez az ajánlás azokat a piacokat sorolja fel, amelyek jellemzői indokolttá tehetik a különös irányelvekben foglalt szabályozó kötelezettségek megállapítását.

A nemzeti szabályozó hatóságokkal és a BEREC-cel folytatott konzultációt követően a Bizottság a transznacionális piacokat felsoroló határozatot is elfogadhat.

Piacelemzési eljárás

A nemzeti szabályozó hatóságok az érintett piacokkal kapcsolatban elemzést végeznek, figyelembe véve a Bizottság iránymutatását. Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság megállapítja, hogy egy piacon nincs valódi verseny, akkor meghatározza az e piacon jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokat, és ezek számára megfelelő szabályozó kötelezettségeket állapít meg.

Szabványosítás

A Bizottság a Hivatalos Lapban közzéteszi a nem kötelező szabványok jegyzékét. Ezek a szabványok alapul szolgálnak az elektronikus hírközlő hálózatok, elektronikus hírközlési szolgáltatások, valamint a kapcsolódó eszközök és szolgáltatások összehangolt szolgáltatásának ösztönzéséhez. Ezért a tagállamok támogatják az ilyen szabványok alkalmazását.

A Bizottság ugyanakkor egyes szabványokat kötelezővé tehet: ilyen esetben a Hivatalos Lapban hirdetményt tesz közzé.

Digitális televíziós szolgáltatások együttműködési képessége

A szabad információáramlás, a médiapluralizmus és a kulturális sokszínűség előmozdítása érdekében a digitális és interaktív televíziós szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat arra ösztönzik, hogy nyílt alkalmazási programinterfészt (API) használjanak. Hasonlóképpen minden továbbfejlesztett digitális interaktív televíziókészülék szolgáltatóját is arra ösztönzik, hogy feleljen meg a nyílt API-ra vonatkozó szabványok, illetve előírások minimumkövetelményeinek. Az API jelöli egyrészt az alkalmazások közötti szoftverinterfészeket, másrészt a továbbfejlesztett digitális televíziókészülékekben digitális televíziós és rádiós szolgáltatáshoz használt erőforrásokat. A szolgáltatókat továbbá arra is ösztönzik, hogy szolgáltatásaikat a fogyatékkal élők igényei szerint alakítsák ki.

Jogviták rendezése

Amennyiben olyan vállalkozások között merül fel jogvita, amelyek ugyanazon tagállamban biztosítanak elektronikus hírközlő hálózatokat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, vagy amelyek között kötelezettségre, hozzáférésre és/vagy összekapcsolásra vonatkozó együttműködés áll fenn, az érintett nemzeti szabályozó hatóság legkésőbb négy hónapon belül kötelező erejű határozatot bocsát ki. Ha különböző tagállamokban működő vállalkozások között határon átnyúló jogvita keletkezik, akkor azt bármely fél a BEREC elé terjesztheti, amely közleményt bocsát ki a jogvita rendezése érdekében szükséges intézkedésekről.

A Bizottság ajánlást vagy határozatot tehet közzé ezen irányelv rendelkezéseinek harmonizált alkalmazásáról, ha eltéréseket állapít meg a meghatározott szabályozási feladatok között.

Szankciók

Az irányelv rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókat a tagállamok állapítják meg.

Ezekről a rendelkezéseikről a Bizottságot legkésőbb 2011. május 25-ig értesíteniük kell.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus Hatálybalépés Az átültetés határideje a tagállamokban Hivatalos Lap

2002/21/EK irányelv

2002.4.24.

2003.7.24.

HL L 108., 2002.4.24.

Módosító jogszabályok Hatálybalépés Az átültetés határideje a tagállamokban Hivatalos Lap

717/2007/EK rendelet

2007.6.30.

2007.8.30.

HL L 171., 2007.6.29.

544/2009/EK rendelet

2009.7.2.

HL L 167., 2009.6.29.

2009/140/EK irányelv

2009.12.19.

2011.5.25.

HL L 337., 2009.12.18.

A MELLÉKLETEK MÓDOSÍTÁSA

II. melléklet – A nemzeti szabályozó hatóságok által a közös erőfölény vizsgálata során a 14. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban alkalmazandó kritériumok
2009/140/EK irányelv [Hivatalos Lap L 337., 2009.12.18.].

KAPCSOLÓDÓ JOGI AKTUSOK

RENDELET:

Az Európai Parlament és a Tanács 1211/2009/EK rendelete (2009. november 25.) az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról (EGT-vonatkozású szöveg).

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/136/EK irányelve (2009. november 25.) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg).

KÖZLEMÉNYEK:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az egységes európai elektronikus hírközlési piac fejlődéséről szóló 2009. évi jelentés (15. jelentés) [COM(2010) 253 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
Ez a közlemény az elektronikus hírközlési ágazatban 2009-ben bekövetkezett fejleményekről számol be. Bár az ágazatnak sikerült átvészelnie a 2009-es gazdasági válságot, a hagyományos helyhez kötött és mobil telefonszolgáltatások piacának növekedése lassult. Ez a fogyasztók kiadásainak csökkentésével magyarázható. Ezenkívül a piaci verseny is gyengült.
A Bizottság olyan intézkedések megtételét tervezi, amelyek célja a szabályozási megközelítések különbözőségeiből adódó problémák kezelése és a BEREC megfelelő működésének garantálása, illetve ezáltal a keretszabályozás hatékony alkalmazása.

A Bizottság 2009. március 24-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az egységes európai elektronikus hírközlési piac fejlődéséről szóló 2008. évi jelentés (14. jelentés) [COM(2009) 140 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
Ez a közlemény az elektronikus hírközlési ágazatban 2008-ban bekövetkezett fejleményekről számol be. Ebben az évben az ágazat némi növekedést tapasztalt, és sikerült alkalmazkodnia a gazdasági nehézségekhez.
A távközlési ágazatban realizált bevételek a teljes ikt (információs és kommunikációs technológiák) ágazat bevételeinek több mint 52%-át tették ki. A legdinamikusabban fejlődő szegmens továbbra is a mobil telefonszolgáltatások piaca, köszönhetően a hívások volumenében tapasztalt növekedésnek, valamint a szélessávú mobiltávközlésre való áttérésnek. A mobil internetszolgáltatások piaca szintén gyorsan bővült, előmozdítva ezzel az ágazat növekedését. A vezetékes telefonszolgáltatások piacának forgalma viszont 5%-kal visszaesett 2007 óta, míg a hangalapú internetes telefonszolgáltatások piaci részesedése megduplázódott. A digitális szakadék csökkent, és megtörtént a rádióspektrumra vonatkozó szabványok harmonizálása.
Általánosságban véve a versenyhelyzet javult, a szabályozási megközelítések területén ugyanakkor még mindig hiányzik a következetesség.

A Bizottság 2008. március 29-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az egységes európai elektronikus hírközlési piac fejlődéséről szóló 2007. évi jelentés (13. jelentés) [COM(2008) 153 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
A Bizottság a nemzeti szabályozó hatóságok és a piaci szereplők által szolgáltatott tények és adatok birtokában számol be az egységes európai hírközlési piac 2007 decemberében tapasztalt helyzetéről. E jelentés szerint a piac növekvő befolyással van az európai gazdaságra 1,9%-os növekedési rátájával, valamint 293 milliárd euróra becsült bevételével, szemben a 2006-ban realizált 289 milliárd euróval. A beruházások területén folyamatos a növekedés: értékük 2007-ben meghaladta az 50 milliárd eurót. A mobiltelefónia továbbra is a legdinamikusabban fejlődő szegmens, hiszen forgalma 3,8%-os növekedéssel elérte a 137 milliárd eurót. Ami a harmadik generációs mobiltelefon-szolgáltatásokat érinti, lefedettségi arányuk gyakorlatilag megduplázódott. Ami pedig a szélessávú szolgáltatások piacát illeti, bár a növekedés folyamatos (62 milliárd euró szemben a 2006-os 58,5 milliárddal), és az európai lefedettségi arány 2007 januárja és 2008 januárja között 16,3%-ról 20%-ra emelkedett, még nem sikerült teljesen kiaknázni a lehetőségeket. Ennek oka, hogy az elérhetőség szempontjából igen nagy különbségek vannak a legjobban teljesítő és az egyéb tagállamok, illetve a városi és vidéki területek között.
A fogyasztóknak a jelentés megállapítása szerint előnyük származott a versenyhelyzet élénküléséből, ami az árszínvonal csökkenésében, a fogyasztók védelmében, valamint a biztosított alapszolgáltatások minőségében mutatkozott meg.
Végül pedig, a Bizottság ismét megemlíti a szabályozási környezet következetességének hiányát, valamint a távközlés egységes piacának kialakítását korlátozó tényezőket. Ezzel kapcsolatban utal a 2007 novemberében benyújtott reformjavaslatokra.

A Bizottság 2007. november 13-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Jelentés a 2002/21/EK irányelvvel összhangban az elektronikus hírközlő hálózatokra és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó európai uniós keretszabályozás felülvizsgálatának eredményeiről és a 2007. évi reformjavaslatok összefoglalása [COM(2007) 696 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
A Bizottság a jobb szabályozás érdekében javasolja a szabályozási következetlenségek kiküszöbölését, valamint az egységes piac kialakulását hátráltató tényezők mérséklését, továbbá kezdeményezi a 2007-es reformjavaslatok 2009 végéig történő életbe léptetését. Ezek a javaslatok az alábbi fő pillérekre épülnek:

  • jobb szabályozás a versengő elektronikus hírközlés érdekében. A Bizottság javítani kívánja a meglévő keretszabályozás működését, ezért az előzetes szabályozás rendszerét a piac igényeihez igazítja. Továbbá, javasolja a rádióspektrumhoz való hozzáférés egyszerűbbé tételét, amely ösztönzi az új struktúrákba való beruházásokat, és felszabadítja a rádióspektrumban rejlő gazdasági potenciált;
  • a jelenleg szegmentált és a következetesség teljes hiányától szenvedő elektronikus hírközlési piac egységesítésének befejezése. A Bizottság javasolja egy „független Európai Elektronikus Hírközlési Piacfelügyeleti Hatóság” létrehozását, amely a nagyobb függetlenséggel rendelkező nemzeti szabályozó hatóságok támogatásával megerősíti a már működő koordinációs mechanizmusokat;
  • a fogyasztók fokozottabb védelme és a hírközléshez való hozzáférés megkönnyítése, többek között a fogyatékkal élő felhasználók számára. A javaslat kiemelt hangsúlyt fektet a biztonság és a magánélet védelmének megerősítésére, a szolgáltatások minőségének javítására, valamint a digitális tartalmakhoz való akadálytalan hozzáférésre. A Bizottság a piaci verseny és a fogyasztók jogainak védelme érdekében biztosítani kívánja a szabályozó hatóságok függetlenségét, amelyek gyakran túl közel állnak a hagyományos szolgáltatókhoz.

AJÁNLÁS:

A Bizottság ajánlása (2007. december 17.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján előzetes szabályozás alá vonható érintett elektronikus hírközlési ágazatbeli termék- és szolgáltatáspiacokról [Hivatalos Lap L 344., 2007.12.28.].
A Bizottság új listát készített arról a 7 piacról, amelyeket a nemzeti szabályozó hatóságoknak meg kell vizsgálniuk. Ez a lista már nem tartalmaz a 2003. évi ajánlásban még szereplő néhány piacot, köszönhetően az adott nagykereskedelmi piacok hatékony szabályozásának, valamint a kiskereskedelmi piacok tényleges versenyhelyzetében mért javulásnak.

Utolsó frissítés: 20.05.2010
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére