RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A postai szolgáltatások belső piacának létrehozása

A postai szolgáltatások belső piaca jogi szempontból a 2008/6/EK irányelv 2008. évi elfogadásával megvalósult. Az európai uniós piac fokozatos megnyitása és a postai szolgáltatások liberalizációja döntő szakaszba érkezett. A tagállamok az Európai Unió egész területén biztosítják az egységes, megfizethető és minőségi postai szolgáltatásokat. A független nemzeti szabályozóhatóságok létrehozása az uniós postai szolgáltatások reformjának legfőbb pillérét képezi. Az irányelv bevezeti többek között az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek és a díjmegállapítási elvek meghatározását célzó szabályozási keretet, amely közös szabályokat állapít meg az egyetemes szolgáltatást nyújtó szolgáltatók elszámolásának átláthatóságára vonatkozóan, és biztosítja a szolgáltatási előírásoknak való megfelelést.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/6/EK irányelve (2008. február 20.) a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások belső piacának teljes megvalósítása tekintetében történő módosításáról [Hivatalos Lap L 52., 2008.2.27.] [lásd a módosító jogszabály(oka)t].

ÖSSZEFOGLALÓ

Háttér

Az európai uniós postai szolgáltatások közösségi keretét a 97/67/EK irányelv hozta létre, majd a 2002/39/EK és a 2008/6/EK irányelv módosította, amelyek az Európai Unió postai reformjának kiteljesedését jelentik, és amelyekre még egy 1992. évi zöld könyvben tettek javaslatot. A 97/67/EK irányelv elindította a később a 2002/39/EK irányelvben megerősített liberalizációs folyamatot, valamint a piac fokozatos megnyitását.

Ez az irányelv a fokozatos liberalizáció ütemezését két szakaszra bontotta: ez 2003. január 1-jéig a 100 grammnál alacsonyabb tömegű levélküldeményekre (vagy amelyek postaköltsége a hagyományos levélküldeményre vonatkozó díj háromszorosa), 2006. január 1-jéig pedig az 50 grammnál alacsonyabb tömegű levélküldeményekre (vagy amelyek postaköltsége a hagyományos levélküldeményre vonatkozó díj több mint két és félszerese) vonatkozott.

A 2008/6/EK irányelv a tagállamok többsége esetében (tömeg tekintetében az uniós postai piac 95%-a) 2010. december 31-ét, a többi tagállamra vonatkozóan pedig 2012. december 31-ét jelöli meg a piac teljes megnyitásának határidejeként.

Egyetemes szolgáltatási kötelezettségek

A tagállamok biztosítják, hogy a szolgáltatást igénybe vevők élvezzék az egyetemes szolgáltatáshoz való jogot, amely magában foglalja a meghatározott minőségű postai szolgáltatás állandó biztosítását területük minden pontján, minden felhasználó számára elérhető áron.
E célból a tagállamok lépéseket tesznek annak biztosítására, hogy a közönségkapcsolati pontok és a hozzáférési pontok sűrűsége figyelembe vegye a szolgáltatást igénybe vevők igényeit, és hogy az egyetemes szolgáltatásokat legalább heti öt munkanapon biztosítsák, a természetes vagy jogi személyeknél történő legalább egyszeri gyűjtés és egyszeri kézbesítés formájában (3. cikk).

Az egyes tagállamok gondoskodnak arról, hogy az egyetemes szolgáltatás biztosított legyen, és tájékoztatják a Bizottságot ennek a kötelezettségnek a teljesítéséhez megtett intézkedésekről. A tagállamok egyetemes szolgáltatóként egy vagy több vállalkozást is kijelölhetnek annak érdekében, hogy az egyetemes szolgáltatás a tagállam területének egészére kiterjedjen. Ezt a kijelölést időszakos felülvizsgálatnak kell alávetni (4. cikk). Az egyes tagállamok határozzák meg és teszik közzé a közösségi joggal összhangban az egyetemes szolgáltató(k)ra ruházott kötelezettségeket és jogokat.

A tagállamok ezenfelül értesítik az Európai Bizottságot az egyetemes szolgáltató(k) személyéről.

Az egyes tagállamok gondoskodnak arról, hogy az egyetemes szolgáltatás ellátása megfeleljen a következő követelményeknek (5. cikk):

  • olyan szolgáltatást nyújtson, amely biztosítja az alapvető követelményeknek való megfelelést;
  • azonos szolgáltatást nyújtson hasonló feltételekkel rendelkező szolgáltatást igénybe vevőknek;
  • a szolgáltatást a megkülönböztetés bármely formájától mentesen tegye elérhetővé, különösen politikai, vallási vagy ideológiai megkülönböztetés nélkül;
  • a szolgáltatást csak el nem hárítható, rendkívüli esetekben lehessen szüneteltetni vagy megszüntetni;
  • a műszaki, gazdasági és társadalmi adottságok és a szolgáltatást igénybe vevők igényeinek megfelelően fejlődjön.

A tagállamok biztosítják, hogy a felhasználók és a postai szolgáltatók rendszeresen kellően részletes és naprakész tájékoztatást kapjanak az egyetemes szolgáltatás sajátos jellemzőiről (6. cikk).

Az egyetemes postai szolgáltatás garanciája

A 2008/6/EK irányelv a piac fokozatos megnyitásának utolsó jogi szakaszát jelenti. Előírja, hogy a tagállamok nem adhatnak vagy tarthatnak fenn a postai szolgáltatások bevezetésére és nyújtására vonatkozó kizárólagos vagy különleges jogokat.

Arra az esetre, ha egy vagy több egyetemes szolgáltató azt állapítja meg, hogy valamely egyetemes szolgáltatás nyújtása méltánytalan pénzügyi terhet jelent, a 2008/6/EK irányelv értelmében a tagállam kompenzációt kínálhat közbeszerzési eljárás, állami alapok vagy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek költségeinek a szolgáltatók és/vagy a felhasználók közötti megosztására szolgáló mechanizmus, illetve a Szerződéssel összhangban álló egyéb megoldások révén.

Az állítólagos méltánytalan pénzügyi terhet jelentő díjakat a független nemzeti szabályozóhatóság értékeli és hagyja jóvá (7. cikk).

Postai szolgáltatások nyújtása és engedélyezési rendszerek

Az egyetemes szolgáltatások körébe tartozó szolgáltatások vonatkozásában a tagállamok az alapvető követelményeknek való megfelelés biztosításához és az egyetemes szolgáltatásnyújtás biztosításához szükséges mértékű engedélyezési eljárásokat vezethetnek be, beleértve az egyedi engedélyeket is.

Az egyetemes szolgáltatások körén kívül eső szolgáltatások vonatkozásában a tagállamok az alapvető követelményeknek való megfelelés biztosításához szükséges mértékig általános engedélyeket vezethetnek be.

A postai szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó valamennyi eljárásnak, kötelezettségnek és követelménynek átláthatónak, hozzáférhetőnek, megkülönböztetéstől mentesnek, arányosnak, pontosnak és egyértelműnek kell lennie. Ezeket előzetesen nyilvánosságra kell hozni, és objektív kritériumokon kell alapulniuk (9. cikk).

Árak és az elszámolás átláthatósága

A tagállamok lépéseket tesznek annak biztosítására, hogy az egyetemes szolgáltatás részét képező egyes szolgáltatások díjai megfeleljenek a következő elveknek:

  • az áraknak megfizethetőnek kell lenniük, és olyanoknak, hogy – a földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül, valamint a sajátos nemzeti feltételekre figyelemmel – valamennyi felhasználó hozzáférjen a nyújtott szolgáltatásokhoz;
  • az áraknak a költségeken kell alapulniuk, és ösztönözniük kell az egyetemes szolgáltatások hatékony nyújtását;
  • az egységes díjak alkalmazása nem zárja ki az egyetemes szolgáltató(k) azon jogát, hogy a díjakra vonatkozóan a felhasználókkal egyéni megállapodásokat kössön (kössenek);
  • a díjaknak átláthatónak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük;
  • amennyiben az egyetemes szolgáltató speciális díjakat alkalmaz, akkor az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét kell alkalmaznia a díjakra és a kapcsolódó feltételekre egyaránt (12. cikk).

A tagállamok az egyetemes szolgáltatás határokon átnyúló biztosítása érdekében egyetemes szolgáltatásnyújtóikat arra ösztönzik, hogy a Közösségen belüli határokon átnyúló postaforgalom végdíjairól szóló megállapodásaikban tartsák tiszteletben a következő elveket:

  • a végdíjakat a beérkező határokon átnyúló posta feldolgozási és kézbesítési költségeihez viszonyítva rögzítik;
  • a díjazás mértékét az igénybe vett szolgáltatás minőségéhez kell viszonyítani;
  • a végdíjaknak átláthatóknak és megkülönböztetéstől menteseknek kell lenniük (13. cikk).

Az egyetemes szolgáltatóknak saját belső számviteli rendszerükben külön elszámolást kell vezetniük az egyetemes szolgáltatás részét képező és azon kívüli szolgáltatások és termékek mindegyikének egyértelmű megkülönböztetése érdekében. Az ilyen belső számviteli rendszereknek a következetesen alkalmazott és egyértelműen bizonyítható költségelszámolási elvek alapján kell működniük.

A nemzeti szabályozóhatóságok gondoskodnak arról, hogy a költségelszámolási rendszernek való megfelelést független szerv ellenőrizze (14. cikk).

A szolgáltatás minősége

A tagállamok biztosítják, hogy, a jó minőségű postai szolgáltatás biztosítása érdekében, az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában a szolgáltatási minőség szabványait meghatározzák, és közzéteszik.
A minőségi szabványok különösen az átfutási időre és a szolgáltatások rendszerességére és megbízhatóságára vonatkoznak. (16. cikk).

A Közösségen belüli, határokon átnyúló szolgáltatásokra (az irányelv II. melléklete) vonatkozó kezdeti minőségi előírások a következők: D + 3 a leggyorsabb szabvány kategóriába tartozó postai küldemények 85%-a; illetve D + 5 az ilyen küldemények 97%-a esetében, ahol a D a feladás napja, az n pedig azoknak a munkanapoknak a száma, ahány az adott nap és a címzett részére történő kikézbesítés között eltelik.

A tagállamok minőségi szabványokat állapítanak meg a belföldi postai küldeményekre vonatkozóan, és gondoskodnak arról, hogy azok megfeleljenek azoknak, amelyeket a Közösségen belüli határokon átnyúló szolgáltatásokra határoztak meg.
A tagállamok belföldi szolgáltatásra vonatkozó minőségi szabványaikról tájékoztatják a Bizottságot, amely azokat a Közösségen belüli határokon átnyúló szolgáltatásokra vonatkozó előírásokkal azonos módon teszi közzé. (17. és 18. cikk).

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy valamennyi postai szolgáltató átlátható, egyszerű és olcsó panaszkezelési eljárásokat biztosítson.

A tagállamok biztosítják, hogy ezek az eljárások lehetővé tegyék a viták méltányos és gyors rendezését. A tagállamok ösztönzik továbbá a postai szolgáltatók és a felhasználók közötti nézeteltérések rendezésére szolgáló független megegyezési rendszerek kialakítását (19. cikk).

A műszaki szabványok harmonizációja tovább folytatódik, különösen a felhasználók érdekeinek figyelembevételével. Az Európai Szabványügyi Bizottság megbízást kap arra, hogy a műszaki szabványok és szabályzatok területén történő tájékoztatási eljárás megállapításáról szóló 83/189/EGK irányelvben rögzített elvek alapján kapott visszajelzések alapján dolgozza ki a postai ágazatra érvényes műszaki szabványokat (20. cikk).

Az Európai Bizottság és a nemzeti szabályozóhatóságok

A Bizottság munkáját egy bizottság segíti (21. cikk).

A postai ágazat vonatkozásában minden tagállam kijelöl egy vagy több, a postai szolgáltatóktól jogilag elkülönített és működési szempontból független nemzeti szabályozóhatóságot. Azok a tagállamok, amelyek megőrzik a postai szolgáltatók feletti tulajdonjogot vagy ellenőrzést, gondoskodnak arról, hogy a szabályozási funkciók és a tulajdonlással és ellenőrzéssel kapcsolatos tevékenységek szervezetileg is ténylegesen elkülönüljenek.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy mely nemzeti szabályozóhatóságot jelölték ki az ezen irányelvből eredő feladatok elvégzésére (22. cikk).

Tájékoztatás nyújtása

A tagállamok biztosítják, hogy a postai szolgáltatók valamennyi szükséges információt – beleértve a pénzügyi információkat és az egyetemes szolgáltatás nyújtására vonatkozó információkat – megadjanak különösen a nemzeti szabályozóhatóságok részére, nevezetesen a következő célokra: a nemzeti szabályozóhatóságok részére az ezen irányelv rendelkezéseivel vagy az ezen irányelvnek megfelelően hozott határozatokkal való összhang biztosítására; egyértelműen meghatározott statisztikai célokra (22a. cikk).

Beszámoló a postai szolgáltatások belső piacán elért előrehaladásról

A Bizottság minden negyedik évben és legkésőbb 2013. december 31-én jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az irányelv alkalmazásáról.

A végrehajtás időpontja

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2010. december 31-ig megfeleljenek.

A fenti kötelezettségtől eltérve egyes tagállamok úgy döntöttek, hogy élnek az arra vonatkozó jogukkal, hogy legkésőbb 2012. december 31-ig elhalaszthatják a 2008/6/EK irányelv végrehajtását.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [elfogadás: COD/1995/0221 együttdöntési eljárás]

1998.2.10.

1999.2.9.

HL L 15., 1998.1.21.

Módosító jogszabályokHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap
2002/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

2002.7.5.

2002.12.31.

HL L 15., 2002.7.5.

2008/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

2008.2.27.

2010.12.31./2012.12.31.

HL L 52., 2008.2.28.

1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

2003.11.20.

HL L 284., 2003.10.31.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (2008. december 22.) a postai irányelv (a 2002/39/EK irányelvvel módosított 97/67/EK irányelv) alkalmazásáról [COM(2008) 884 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
A negyedik alkalmazási jelentés átfogó értékelést ad a postai irányelv tagállamokbeli átültetéséről, beleértve a legfontosabb pontok alkalmazását, a szabályozás változását és az általános piaci tendenciákat (köztük a gazdasági, műszaki, társadalmi, foglalkoztatási és szolgáltatás-minőségi szempontokat). A jelentés áttekinti a 2006 októberében elfogadott legutóbbi alkalmazási jelentés óta, azaz a 2006–2008 között történt eseményeket.

A jelentés tárgyidőszaka alatt a szabályozás főbb változásai a következők voltak:

  • Németország 2008. január 1-jén teljesen megnyitotta postai piacát;
  • Hollandiában, ahol korábban a teljes piacnyitást tervezgették, most bejelentették, hogy bizonytalan ideig elhalasztják a liberalizációt;
  • A postai ágazatban zajló verseny alakulását illetően megállapítható, hogy a versenytársak (törvényben előírt vagy tárgyalásos alapon) egyre inkább hozzáférnek a kézbesítési hálózatokhoz;
  • A belépés jogi korlátainak megszüntetésére és az egyenlő versenyfeltételek kialakítására irányuló tevékenység vegyes eredményeket hozott. A postai szolgáltatások héamentessége miatti versenytorzulás lényegében megmaradt, annak ellenére is, hogy a Bizottság 2003-ban a hatodik héairányelv idevágó módosítására tett javaslatot. Néhány tagállamban még mindig a postai ágazat alapvető problémáját jelenti, hogy a versenytársak nem rendelkeznek hozzáféréssel a levélszekrényekhez. Az engedélyezéshez kapcsolódó eljárások és kapcsolódó feltételek nem mindig segítik elő a verseny fejlődését.

A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (2006. október 18.) a postai irányelv (a 2002/39/EK irányelvvel módosított 97/67/EK irányelv) alkalmazásáról [COM(2006) 595 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
A harmadik jelentés a harmadik postai irányelvre irányuló javaslathoz kapcsolódik, és azon a következtetésen alapszik, miszerint a postai szolgáltatások fontos elemét képezik a szolgáltatások belső piacának, és a lisszaboni stratégia keretrendszerében a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés forrásaként szerepelnek.

A harmadik jelentés megállapítja, hogy a tárgyidőszakban (2005–2006) a postai irányelv valamennyi időközi célját sikerült elérni: 1.) a monopóliumok egyre inkább csökkentek, egyfelől annak köszönhetően, hogy megtörtént a postai irányelvben rögzített ütemterv szerinti fokozatos piacnyitás (pl. a fenntartott szolgáltatások területe az 50 g-os levelekre csökkent 2006. január 1-jétől), másfelől azáltal, hogy vagy egyes fontos szegmensek (mint például a címzett reklámküldemény) nyíltak meg, vagy a teljes postai piac (Egyesült Királyság, Svédország, Finnország). 2.) Nőtt a verseny, és a hagyományos szolgáltató piaci részaránya a legélenjáróbb tagállamokban mintegy 90%-ra csökkent, a verseny mértéke pedig általában érzékelhetően nőtt 2000 és 2005 között. 3.) Az egyetemes szolgáltatók szerkezetátalakítást hajtottak végre és sikeresen alkalmazkodtak a szabályozás és a piac fejleményeihez. Ezt alátámasztja az összes bevétel és a nyereségesség növekedésének alakulásában megfigyelhető általánosan pozitív tendencia. 4.) Végül, de nem utolsó sorban a szolgáltatás minősége javult, a fogyasztók elégedettsége nagyfokú, és az egyetemes szolgáltatás fennmaradt.

A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (2005. március 23.) a postai irányelv alkalmazásáról (a 2002/39/EK irányelv által módosított 97/67/EK irányelv) [COM(2005) 102 végleges – Hivatalos Lap C 123., 2005.5.21.].
Ez a második jelentés alátámasztja, hogy az Európai Unióban összességében jó úton halad a postai ágazat reformja. Noha ez a reform még nem fejeződött be, a szolgáltatások minőségének, a vállalkozások teljesítményének valamint a szabályozó hatóságok és a piaci szereplők szétválasztásának terén máris jelentős javulás tapasztalható. Ugyanakkor a postai irányelv egyes összetettebb szabályozási követelményeinek (árszabás-ellenőrzés, a számlák átláthatósága, engedélyek kibocsátása) gyakorlati végrehajtása további erőfeszítéseket igényel. Ezenkívül a postai szolgáltatások piacának állapotával összefüggésben a Bizottság megállapítja, hogy a versenynek tovább kell erősödnie, és hogy szabályozási szinten csökkenteni kell a tagállamok között még mindig nagymértékben megfigyelhető részaránytalanságokat, különösen az adókötelezettségek terén. Ami a jövőbeni kilátásokat illeti, elengedhetetlen, hogy: valamennyi piaci szereplő megragadja az ágazat korszerűsítésére kínálkozó lehetőségeket; betartsák az irányelvben meghatározott ütemtervet; a tagállamok és a Bizottság szabályozási felügyeletet és hatékony együttműködést alakítson ki; mélyreható eszmecserét szervezzenek a jövőbeni postai politika kidolgozásával kapcsolatban.

Report from the Commission to the European Parliament and the Council on the application of the Postal Directive (97/67/EC Directive) [COM(2002) 632 final – not published in the Official Journal] (A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a postai irányelv (a 97/67/EK irányelv) alkalmazásáról [COM(2002) 632 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).
2000-ben az Európai Unión belül a postai szolgáltatások értéke közel 85 milliárd EUR-t tettek ki, és az ágazat több mint 1,6 millió személynek adott közvetlenül munkát. A postai irányelv fontos következményekkel járt a postai szolgáltatások piacának jövője szempontjából. A minimális egyetemes postai szolgáltatás létrehozásával az irányelv a piac jövőbeni fejlődése keretében szavatolja egy általános érdekű szolgáltatás fenntartását. Továbbá azáltal, hogy többek között a szolgáltatási célkitűzések (megjegyzendő, hogy 2001-ben az Unión belüli, határokon átnyúló elsőbbségi küldemények 92,3%-a D+3 napon belül célba ért) és közös európai szabványok meghatározásával jobb minőségű szolgáltatásokra ösztönzött, a postai irányelv elősegítette a minőség javulását és a határok jelentette problémák csökkenését. Még ha a nemzeti szabályozóhatóságok függetlenségét tekintve vannak is megfelelésbeli hiányosságok, a postai irányelv minimális mértékben a piaci harmonizációt is megvalósította. A postai irányelv kikövezte az utat a piac szélesebb körű megnyitása előtt, és ez a lehetőség – a fokozott hatékonyságra és nyereségességre törekedve – előmozdította a nemzeti szintű postai reformok, illetve a postai ágazaton belüli szerkezetátalakítás ütemének felgyorsítását.

A Tanács állásfoglalása (1994. február 7.) a közösségi postai szolgáltatások fejlesztéséről (DA) (DE) (EL) (EN) (ES) (FR) (IT) (NL) (PT) (FI) (SV).

Utolsó frissítés: 03.02.2009
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére