RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Részvényesi jogok a tőzsdén jegyzett társaságokban

Lehetővé kell tenni, hogy a tőzsdén jegyzett társaságok részvényesei az Európai Unió egész területén ténylegesen gyakorolhassák jogaikat. Ezért ez az irányelv közös követelményeket állít fel a tőzsdén jegyzett társaságok azon részvényeseinek jogait illetően, akik a közgyűlésen szavazati jogot biztosító részvényekkel rendelkeznek.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2007/36/EK irányelve (2007. július 11.) az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban.

ÖSSZEFOGLALÓ

Az irányelv, annak érdekében, hogy elősegítse a részvényesek jogainak a tőzsdén jegyzett társaságok közgyűlésein való – és különösen határon átnyúló – gyakorlását, minimumkövetelményeket állapít meg. Az irányelv ezenkívül figyelembe kívánja venni a modern technológia nyújtotta lehetőségeket.

Az irányelv mindazon társaságokra vonatkozik, amelyek székhelye az Európai Unió valamely tagállamában található, és amelyek részvényeit bevezették valamely szabályozott piacra *. A tagállamok azonban kivonhatják az irányelv hatálya alól az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokat (DA) (DE) (EL) (EN) (ES) (FR) (IT) (NL) (PT) (FI) (SV) (ÁÉKBV), azokat a társaságokat, amelyeknek kizárólagos célja a befektetőktől nyilvánosan bevont tőke kollektív befektetése, valamint a szövetkezeteket.

A közgyűlés előtti tájékoztatás érdekében a társaságoknak gondoskodniuk kell az alábbiakról:

  • a közgyűlési meghívót legkésőbb a közgyűlés napját megelőző huszonegyedik napon ki kell küldeniük;
  • a közgyűlési meghívóban fel kell tüntetniük a legfontosabb információkat (a közgyűlés időpontja és helye, a napirendtervezet, a részvételre és a szavazásra vonatkozó tudnivalók ismertetése stb.);
  • a társaság weboldalán közzé kell tenniük a közgyűlési meghívót, a határozattervezetek teljes szövegét és az alapvető gyakorlati információkat (a részvények és szavazati jogok teljes száma, a beterjesztendő dokumentumok, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos észrevételek, adott esetben a szavazási nyomtatványok).

A részvényeseknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy egyénileg vagy közösen újabb napirendi pontokkal bővíthessék a napirendet (ami a napirend módosítását vonja maga után), illetve határozattervezeteket terjeszthessenek be. E jogot azonban azon részvényesekre lehet korlátozni, akik az alaptőke legalább 5%-ának megfelelő részvénnyel rendelkeznek. A tagállamoknak ezenfelül egy adott időtartamot kell megállapítaniuk e jogok gyakorlására.

A részvényesek kérdéseket tehetnek fel a napirendi pontokra vonatkozóan, és a társaság köteles válaszolni a feltett kérdésekre. E jogok mindazonáltal nem zárják ki a részvényesek személyazonosságának megállapításához és a közgyűlés rendes lefolyásának biztosításához szükséges intézkedések meghozatalát.

A jelen irányelv eredményeképpen a részvényesek közgyűlésen való részvétele és szavazása a fordulónappal összefüggő korlátozáson kívül nem eshet semmilyen különleges korlátozás alá. A fordulónapon részvényesnek minősülő személyek jogosultak szavazni a közgyűlésen. Minden tagállam egyetlen, a területén bejegyzett valamennyi tőzsdén jegyzett társaságra érvényes fordulónapot jelöl ki, ám ez alól mentességet biztosíthat azon társaságok számára, amelyek névre szóló részvényeket bocsátanak ki, így módjukban áll a közgyűlés napján valamennyi részvényesük személyazonosságát megállapítani. A fordulónap legfeljebb 30 nappal előzheti meg a közgyűlést, és legalább 8 nappal a közgyűlés összehívásának legkésőbbi időpontja után kell következnie.

A szavazás módja

A tagállamoknak meg kell szüntetniük a részvényesek közgyűlésen való, elektronikus úton történő részvételére vonatkozó valamennyi korlátozást.

Minden részvényes szavazhat képviselő útján, oly módon, hogy bármely természetes vagy jogi személynek meghatalmazást ad, hogy az nevében a közgyűlésen részt vegyen és ott gyakorolja jogait. A tagállamok a jogképességgel összefüggő követelmény kivételével a részvényes által meghatalmazott képviselő személyére vonatkozó minden korlátozást megszüntetnek. Mindazonáltal a tagállamok a képviselő és a részvényes közötti esetleges érdekellentétek esetén bizonyos korlátozásokat vagy kötelezettségeket írhatnak elő. A képviselők száma és megbízatásuk időtartama szintén korlátozható.

A tagállamoknak engedélyezniük kell, hogy a részvényesek elektronikus úton jelöljék ki (és hívják vissza) képviselőjüket. A tagállamok a meghatalmazás érvényességéhez szükséges formai követelményként egyedül azt írhatják elő, hogy a meghatalmazást írásban kell elkészíteni.

Amennyiben a nemzeti jog a szavazati jog gyakorlását bizonyos információk előzetes közzétételéhez köti, úgy ezen információknak – abban az esetben, ha egy részvényes üzleti tevékenység keretében egy ügyfele nevében jár el – az ügyfél személyazonosságának és a tulajdonában álló, szavazati jogot biztosító részvények számának megállapításához feltétlenül szükséges adatokra kell szorítkozniuk.

A tagállamoknak engedélyezniük kell, hogy a társaságok biztosítsák részvényeseik számára a közgyűlés időpontja előtti, levélben történő szavazás lehetőségét.

A társaságoknak minden egyes határozat esetén pontos szavazatösszesítést kell készíteniük. Ha azonban egy részvényes sem igényli az összesítést, a tagállamok engedélyezhetik a társaságoknak, hogy csak a határozat elfogadásához szükséges szavazattöbbség eléréséig számolják a szavazatokat. A társaságoknak a közgyűlést követő tizenöt napon belül weboldalukon közzé kell tenniük a közgyűlési szavazások eredményeit.

Háttér

A Bizottság „Modernising Company Law and Enhancing Corporate Governance in the European Union - A Plan to Move Forward” (A társasági jog korszerűsítése és a vállalatirányítás javítása – terv az előrelépéshez) című 2003. évi közleményében [COM(2003) 284 végleges] kezdeményezéseket indítványozott a tőzsdén jegyzett társaságok részvényesei jogainak erősítésére és a határon átnyúló szavazás problémájának megoldására. A 2004/109/EK irányelv válaszokkal szolgált a kibocsátók által a piac rendelkezésére bocsátandó információkkal kapcsolatban. Az irányelv célja, hogy megkönnyítse a befektetők hozzáférését az információkhoz és elősegítse jogaik – határon átnyúló – gyakorlását, ezáltal növelje védelmüket.

A jogszabályban használt kulcsfogalmak
  • Szabályozott piac: egy piaci szereplő által működtetett és/vagy irányított multilaterális rendszer, amely saját szervezetén belül biztosítja vagy elősegíti a pénzügyi eszközök iránti, harmadik fél által kifejezett vásárlói és eladói érdekek találkozását.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus Hatálybalépés Az átültetés határideje a tagállamokban Hivatalos Lap
A 2007/36/EK irányelv [az elfogadás a COD/2005/0265 együttdöntési eljárással történt] 2007.8.3. 2009.8.3.
(10. cikk (3) bekezdés: 2012.8.3.)
HL L 184., 2007.7.14.
Utolsó frissítés: 14.04.2008
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére