RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


Nem életbiztosítás: harmadik irányelv

Az Európai Unió (EU) egységes engedélyezési rendszert vezet be, amely lehetővé teszi az Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező biztosítóintézeteknek, hogy fióktelepet nyissanak, és a biztosító székhelye szerinti tagállam ellenőrzése mellett a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján tevékenységet végezzenek. A cél az, hogy minden biztosított számára lehetővé tegyék, hogy megtalálja az igényeinek leginkább megfelelő biztosítást.

JOGI AKTUS

A Tanács 92/49/EGK irányelve (1992. június 18.) az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosításra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról és a 73/239/EGK irányelv, valamint a 88/357/EGK irányelv módosításáról (harmadik nem életbiztosítási irányelv) [lásd a módosító jogszabályokat].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez az irányelv az életbiztosítástól eltérő biztosítástípusokra és a tagállamokban letelepedett vagy ott letelepedni kívánó vállalkozások által önállóan végzett közvetlen, nem életbiztosítási célú biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozik.

Biztosítási tevékenység megkezdése és gyakorlása

A közvetlen biztosítási tevékenységet megkezdeni kívánó vállalkozásoknak hivatalos engedélyért kell folyamodniuk a származási tagállam hatóságaihoz. Ez az engedély feljogosítja a vállalkozást üzleti tevékenység folytatására a letelepedés joga vagy a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján.

A közvetlen biztosítási tevékenységet végző biztosítóintézeteknek az előírt közjogi formában kell működniük.

E vállalkozások kötelesek:

  • tevékenységi körüket a biztosítási üzletágra, valamint az ahhoz kapcsolódó tevékenységekre korlátozni;
  • üzleti tervet benyújtani, amelynek információkat kell tartalmaznia többek között azoknak a kockázatoknak a természetéről, amelyeket a vállalkozás fedezni kíván, azon tételekről, amelyekből a minimális biztonsági tőke felépül, valamint a viszontbiztosításra vonatkozó alapelvekről;
  • minimális biztonsági tőkével kell rendelkezniük.

A vállalkozásoknak ezenfelül tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságokat a részvényesek vagy tagok nevéről.

A biztosítási tevékenységre irányadó feltételek összehangolása

A biztosítóintézetek pénzügyi felügyelete a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik. Feladatuk a biztosítóintézet teljes tevékenységének, a vállalkozás fizetőképességi állapotának, valamint a biztosítástechnikai tartalékok képzésének és az ezek fedezetére szolgáló eszközöknek az ellenőrzése. A biztosítóintézetek a maguk részéről kötelesek benyújtani a tagállamoknak azokat a beszámolóikat, amelyek szükségesek a felügyelet ellátásához, a statisztikai dokumentumokkal együtt.

Minden biztosítóintézet köteles a tevékenységei gyakorlását biztosító, megfelelő nagyságú biztosítástechnikai tartalékot képezni. E biztonságtechnikai tartalékokat és kiegyenlítési tartalékokat befektetések és kölcsönök, illetve egyéb eszközök alkotják.

Az illetékes hatóságnak joga van a vállalkozás részére megadott engedélyt visszavonni, ha a vállalkozás:

  • nem él az engedéllyel 12 hónapon belül;
  • már nem tesz eleget az engedélyezés feltételeinek;
  • a rá vonatkozóan előírt kötelezettségeket megsérti.

A letelepedés jogára és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezések

Valamennyi biztosítóintézet jogosult egy másik tagállam területén fióktelepet létesíteni, amennyiben erről értesíti a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát, és a rendelkezésére bocsát bizonyos információkat, többek között megnevezi a letelepedés joga vagy a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján végzett tevékenységeket.

A biztosítottat minden esetben tájékoztatni kell arról, hogy annak a biztosítóintézetnek a székhelye, vagy az a fióktelep, amellyel a szerződést kötik, melyik tagállamban található.

A jogszabályban használt kulcsfogalmak
  • Viszontbiztosítás: az a tevékenység, amely egy biztosítási vállalkozás vagy egy másik viszontbiztosítási vállalkozás által engedményezett kockázatok elfogadásából áll.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktusHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap

A 92/49/EGK irányelv

1992.7.2.

1993.12.31.

HL L 228., 1992.8.11.

Módosító jogszabályokHatálybalépésAz átültetés határideje a tagállamokbanHivatalos Lap

A 95/26/EK irányelv

1995.8.7.

1996.7.18.

HL L 168., 1995.7.18.

A 2000/64/EK irányelv

2000.11.17.

2002.11.17.

HL L 290., 2000.11.17.

A 2002/87/EK irányelv

2003.2.11.

2004.8.10.

HL L 35., 2003.2.11.

A 2005/1/EK irányelv

2005.4.13.

2005.5.13.

HL L 79., 2005.3.24.

A 2005/68/EK irányelv

2005.12.10.

2007.12.10.

HL L 323., 2005.12.9.

A 2007/44/EK irányelv

2007.9.21.

2009.3.20.

HL L 247., 2007.9.21.

A 2008/36/EK irányelv

2008.3.21.

HL L 81., 2008.3.20.

A 92/49/EGK irányelv későbbi módosításait és helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 2000/26/EK irányelve (2000. május 16.) a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről, valamint a Tanács 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelveinek módosításáról (negyedik gépjármű-biztosítási irányelv).
E jogszabály célja, hogy fokozott védelmet biztosítson azon valamely tagállamban állandó lakóhellyel rendelkező személyek számára, akik ideiglenes külföldi tartózkodás során, azaz a lakóhelyük szerinti tagállamtól eltérő tagállamban, illetve olyan harmadik országokban bekövetkező közlekedési baleset áldozatául esnek, amelynek nemzeti irodája alkalmazza a zöldkártyarendszert. Az irányelv előírja a kárrendezési eljárás egyszerűsítését, valamint kötelezi a biztosítóintézeteket, hogy valamennyi tagállamban jelöljenek ki egy kárrendezési megbízottat, és hozzanak létre a felelős biztosító meghatározásával megbízott tájékoztatási struktúrákat. Mindemellett az Európai Unió egész területén lehetővé teszi az áldozat közvetlen cselekvési joggal való felruházását, amely jog alapján a károsult kárigényét közvetlenül a károkozó fél biztosítótársaságához nyújthatja be.

Utolsó frissítés: 25.10.2011
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére