RSS
Betűrendes mutató
Az oldal 15 nyelven érheto el.
Új nyelvek:  CS - HU - PL - RO

We are migrating the content of this website during the first semester of 2014 into the new EUR-Lex web-portal. We apologise if some content is out of date before the migration. We will publish all updates and corrections in the new version of the portal.

Do you have any questions? Contact us.


A kölcsönös elismerés elve a belső piacon

Ez a közlemény felhívja a figyelmet a kölcsönös elismerés elvének a belső piacon játszott fontos szerepére. Megvizsgálja az elv gyakorlati megvalósulását, és javaslatokat fogalmaz meg a kölcsönös elismerés működésének javítására.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye – A kölcsönös elismerés megvalósulása az egységes piac érdekében indított cselekvési terv nyomon követése során [COM(1999) 299 – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A „Belső piac” Tanács 1998 márciusi felhívását követően a Bizottság elemzést készített a kölcsönös elismerés elvének alkalmazásával kapcsolatban feltárt nehézségekről.

A KÖLCSÖNÖS ELISMERÉS ELVÉNEK JELENTŐSÉGE A BELSŐ PIACON

A kölcsönös elismerés elve biztosítja az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását anélkül, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályait harmonizálni kellene. Egy tagállamban jogszerűen előállított termék másik tagállamban történő értékesítése ezért még akkor sem tiltható meg, ha a gyártó tagállamban alkalmazott műszaki vagy minőségi előírások eltérnek az érintett másik tagállamban gyártott saját termékekre vonatkozó előírásoktól. Ez alól egyedüli kivételt a közérdek – például az egészség, a fogyasztók vagy a környezet védelme – jelent, mely esetben a termékre szigorú feltételek vonatkoznak. Ugyanez az elv érvényesül a szolgáltatások esetében is.

Általánosságban a termék származása szerinti tagállam jogszabályai irányadók. Ez biztosítja a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartását, mivel így közösségi szinten nincs szükség részletes szabályozás kialakítására, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe lehet venni a helyi, regionális és nemzeti hagyományokat, valamint lehetővé teszi a termékek és szolgáltatások változatos kínálatának fenntartását. A kölcsönös elismerés így a gazdasági integráció hatékony gyakorlati eszközét jelenti.

ALKALMAZÁSI PROBLÉMÁK ÉS AZ OKOK VIZSGÁLATA

Rendelkezésre álló információk. Az egyik problémát az értékeléshez szükséges megbízható információk elérhetősége jelenti. A kölcsönös elismerés gazdasági hatásait nem lehet pontosan megbecsülni a rendelkezésre álló számadatok alapján, az azonban egyértelmű, hogy ez az elv rendkívül fontos mechanizmust jelent számos ipari és szolgáltatási ágazat számára. Adatok mindössze a Bizottsághoz benyújtott panaszok számára vonatkozóan állnak rendelkezésre. Nem ismert azon esetek száma, amikor a gyártók eleget tettek az egyes országok követelményeinek, vagy visszahívták termékeiket.

Akadályok. Az ipari ágazaton belül végzett vizsgálatok eredménye szerint a műszaki szabványok és előírások terén továbbra is akadályok állnak fenn. A szolgáltatási ágazat becslései szerint 1996 és 1998 között a szolgáltatások szabad mozgását gátló tényezők lényegében nem változtak. További problémás pontokat is meghatároztak:

  • a fogyasztóvédelem területén a rendeltetési országban olykor szükségtelen ellenőrzéseket végeznek;
  • a közigazgatási szervezeten belül az eljárások időtartama, eljárási költségek és az összetett kérdések (például innovatív termékek vagy szolgáltatások esetében) kezelésére való alkalmatlanság gátat vet a hatékonyabb igazgatásnak;
  • az egyes tagállamok részéről továbbra is hiányzik az egymás jogi előírásaiba vetett kölcsönös bizalom.

E nehézségek miatt számos piaci szereplő a helyi követelményekhez igazítja termékeit, és szélsőséges esetben akár fel is hagynak termékeik vagy szolgáltatásaik más tagállamokban való forgalmazásával.

Termékek. A legtöbb probléma a garantált védelem szintjén jelentkezik, mivel a rendeltetési országnak sok esetben meggyőződése, hogy egyedül az általa alkalmazott biztonsági megoldások megfelelők. A legsúlyosabban érintett ágazatok az élelmiszerek, az elektromechanika, a járművek, a nemesfémek, az építőipar és a vegyipar.

Szolgáltatások. A szolgáltatási ágazatban az üzleti kommunikációval, az építőiparral, a szabadalmi ügynökökkel és a biztonsági szolgáltatásokkal kapcsolatban érkezik a legtöbb panasz a Bizottsághoz. A rendelkezésre álló adatok ugyanakkor a Bizottsághoz benyújtott panaszok alacsony száma miatt nem adnak pontos képet. A szabályozott szakmák terén a kölcsönös elismerés elvének alkalmazásbeli nehézségei még inkább kihatással vannak az egyénekre. Az egyéni panaszok száma nem csökken. A pénzügyi szolgáltatások terén a Bizottság megállapítja, hogy egyes pénzügyi termékek forgalmazásának megtiltása érdekében a tagállamok visszaélnek a közérdek és a fogyasztóvédelem fogalmával. Az üzleti kommunikációban, például a reklámozás terén tapasztalható nemzeti különbözőségek továbbra is akadályai egy valódi közös piac kialakításának. Végezetül az elektronikus kereskedelem terén létező jogi korlátok még tovább szűkítik az egységes piac nyújtotta lehetőségek körét.

JAVASLATOK

Hiteles felügyelet biztosítása. Az elért fejlődés értékelése érdekében a Bizottság kétévente értékelő jelentést készít, amelynek következtetéseit belefoglalja az egységes piacra vonatkozó eredménytáblába, hogy felhívja a tagállamok figyelmét a fennálló problémákra és az azokra kínált megoldásokra. A Bizottság vállalja, hogy fokozottabb figyelmet szentel a tagállamok kötelezettségei teljesítésének, beleértve akár jogsértési eljárások indítását. Ezenfelül teljeskörűen ki kell használni a bejelentési eljárás kínálta lehetőségeket a kölcsönös elismerés megerősítésére és újabb akadályok létrejöttének megelőzése érdekében.

A polgárokat és a gazdasági szereplőket célzó intézkedések. A Bizottság két cselekvési tervet javasol, egyet a Bizottság, egyet pedig a tagállamok számára.

A Bizottság általi intézkedések. A Bizottság vállalja, hogy előmozdítja a polgárok és a vállalkozások közötti párbeszédet. A tájékoztatás és a gazdasági elemzés javítása érdekében a Bizottság vállalja, hogy:

  • útmutatót dolgoz ki a kölcsönös elismerés elvének az ipari termékek területén történő alkalmazásáról, valamint tájékoztatót ad ki az áruk szabad mozgásának elvétől eltérő nemzeti intézkedésekről szóló 3052/95/EK határozatról;

  • a hatékonyabb értékelés (gazdasági előnyök és a fellépés elmaradásának költségei) érdekében gazdasági elemzést készít a kölcsönös elismerés elvének több különböző ágazatban történő alkalmazásáról;

  • elemzést készít a pénzügyi termékekre vonatkozó nemzeti fogyasztóvédelmi szabályokról.

A Bizottság az alábbi képzési intézkedésekre tesz javaslatot:

  • ágazati kerekasztal-beszélgetések szervezése a tagállamok illetékes hatóságai és a szakmai szervezetek képviselőinek részvételével;
  • konkrét nemzeti szintű projektek kidolgozása a kölcsönös elismerés elvének a célközönséggel való jobb megismertetése érdekében.

A problémakezelési mechanizmusok hatékonyságának javítása érdekében a Bizottság a következőket tervezi:

  • az új harmonizációs kezdeményezések szükségességének pontosabb felmérése kétéves jelentések révén;
  • formanyomtatvány létrehozása a kölcsönös elismerés alkalmazásáért felelős hatóságok, valamint az érintett európai és nemzeti szövetségek közötti használatra;
  • annak lehetővé tétele a gazdasági szereplők számára, hogy kérelmük esetleges elutasításának indokolását kérhessék, valamint a panaszok Bizottság általi kezelésének javítása, elsősorban a problémás ágazatokban;
  • a Bizottság és valamely tagállam részvételével tartott, a termékek ágazatában megtartott „tömbösített” megbeszélések gyakorlatának kiterjesztése a szolgáltatási ágazatra, valamint a tagállamok által tett megoldási javaslatok szisztematikusabb nyomon követése;
  • közösségi panaszkezelési hálózat létrehozása a pénzügyi szolgáltatások területén;
  • egyedi ágazati kezdeményezések indítása az elvnek a szolgáltatások terén történő hatékonyabb alkalmazása érdekében, ideértve különösen a légiközlekedési és a távközlési ágazatokat.

A kölcsönös elismerés nemzetközi vonatkozásának figyelembevétele és a kereskedelmi akadályok csökkentése vagy akár felszámolása érdekében a Bizottság a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) keretében, illetve a termékekre vonatkozóan a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében kölcsönös elismerési megállapodások megkötését irányozza elő.

A tagállamok általi intézkedések. Mivel a kölcsönös elismerés elvének végrehajtása elsősorban a tagállamok feladata, a Bizottság azt javasolja, hogy a tagállamok:

  • a Bíróság ezzel kapcsolatos ítéletei nyomán nemzeti jogszabályaikba a kölcsönös elismerésről szóló záradékokat illesszenek be;
  • a különösen érzékeny esetek kivételével ésszerű határidőn belül válaszoljanak a kölcsönös elismerés elvének alkalmazására irányuló kérelmekre;
  • egy új telematikai kapcsolattartó hálózat, a koordinációs központok vezetőinek találkozói és a kapcsolattartó pontok rendszerszerűbb használata, valamint (különösen a szabályozott szakmák területén) a nemzeti koordinátorok fokozottabb bevonása révén erősítsék meg a tagállamok nemzeti hatóságai közötti együttműködést;
  • készítsenek rendszeres jelentéseket az alkalmazásbeli nehézségekről és a lehetséges megoldásokról.

Háttér

1997-ben a Bizottság elfogadta az „egységes piacra vonatkozó cselekvési tervet” (DE) (EN) (FR), amely dokumentumban részletesen ismertette az egységes piac működésének javítása érdekében 1999. január 1-jéig megvalósítandó kiemelt intézkedéseket. A Bizottság ebben a cselekvési tervben a kölcsönös elismerés alkalmazását e kiemelt intézkedések egyikeként nevezte meg.
Két évvel később, 1999-ben a Bizottság ezt a közleményt tette közzé, amelynek alapján a Tanács elfogadta a kölcsönös elismerésről szóló állásfoglalását (lásd a „Kapcsolódó okmányok” c. részt).

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács állásfoglalása (1999. október 28.) a kölcsönös elismerésről [Hivatalos Lap C 141., 2000.5.19.].
A Tanács hangsúlyozza, hogy a kölcsönös elismerés elve jelentős szerepet játszik a belső piac hatékony működésében. E célból a harmonizált jogszabályok, a szabványosítás, a megfelelőség ellenőrzését lehetővé tevő eszközök és a kölcsönös elismerés koherens módon történő, együttes alkalmazására van szükség. A Tanács úgy véli, hogy újabb erőfeszítéseket kell tenni a termékek (különösen az élelmiszerek, az elektromechanika, az építőipar és a gépjárművek) és a szolgáltatások (különösen a pénzügyi szolgáltatások), valamint a szakmai képesítések (a diplomák elismerése) terén. Kifogásolja, hogy a közigazgatási eljárások túlságosan nehézkesek és bonyolultak, valamint hogy az egyes tagállamok hatóságai sokszor nem rendelkeznek a más tagállamok jogszabályaira és ellenőrzési eljárásaira vonatkozó szükséges ismeretekkel.

A Tanács ezért felkéri a tagállamokat, hogy:

  • vizsgálják felül és egyszerűsítsék a vonatkozó nemzeti jogszabályokat és végrehajtási eljárásokat, tegyék hatékonyabbá és gyorsítsák fel ezeket az eljárásokat, valamint erősítsék meg a közigazgatási együttműködést;
  • hívják fel a gazdasági szereplők és a polgárok figyelmét a jogaikra;
  • segítsék a Bizottságot az alkalmazásbeli nehézségekkel kapcsolatos adatgyűjtésében, és biztosítsák az információcserére vonatkozó követelmények megfelelő végrehajtását.

A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy:

  • gyűjtsön adatokat a sikeres és a sikertelen alkalmazásokról és azok gazdasági hatásairól, valamint tegye közzé ezeket az egységes piaci eredménytáblában;
  • tájékoztató kampányok segítségével hívja fel a polgárok és a gazdasági szereplők figyelmét a jogaikra;
  • biztosítsa a vonatkozó politikák más közösségi szakpolitikákkal történő összehangolását.

A gazdasági szereplőket és a polgárokat felkérik, hogy az általuk tapasztalt valamennyi problémáról értesítsék a tagállamokat és a Bizottságot.

Commission interpretative communication on facilitating the access of products to the markets of other Member States: the practical application of mutual recognition [C/2003/3944 – Official Journal C 265 of 4.11.2003] (A Bizottság értelmező közleménye – A termékek más tagállamokban történő piacra jutásának megkönnyítése: a kölcsönös elismerés gyakorlati alkalmazása).
E közlemény célja, hogy tisztázza a „kölcsönös elismerés” elvének fogalmát és ezáltal lehetővé tegye a vállalkozások és a nemzeti hatóságok számára annak hatékonyabb alkalmazását. A közlemény egy gyakorlati útmutató, amely azt ismerteti, hogyan kellene működnie az elvnek a gyakorlatban, és megjelöli az általa a gazdasági szereplőkre ruházott jogokat. A közlemény a 2003–2006 közötti belső piaci stratégia részét képezi, amelyet a tagállamok, a vállalkozások és a fogyasztóvédelmi szervezetek részvételével zajló kiterjedt konzultáció követ majd. E konzultáció eredményeitől függően a Bizottság jogalkotási javaslatot terjeszthet elő a kölcsönös elismerés alkalmazásának megerősítése érdekében.

KÜLSŐ SZEMPONTOK – MEGÁLLAPODÁSOK HARMADIK ORSZÁGOKKAL

Resolution of the Council of 24 June 1999 on the management of Agreements on mutual recognition [Official Journal C 190 of 7.7.1999] (A Tanács állásfoglalása (1999. június 24.) a kölcsönös elismerésről szóló megállapodások kezeléséről).
A Tanács üdvözli, hogy az Európai Közösség és Ausztrália, Kanada, Új-Zéland és az Amerikai Egyesült Államok között megállapodás jött létre a kölcsönös elismerésről. E megállapodások célja, hogy a hatályuk alá tartozó valamennyi termék esetében biztosítsák a hatékony piacra jutást minden, a megállapodásban részes ország területén. Állásfoglalásában a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy:

  • készítsen javaslatot a harmadik országokkal kötött kölcsönös elismerésről szóló megállapodások kezelésének vezérelveiről, és dolgozzon ki mintamegállapodást a jövőbeni tárgyalásokhoz;
  • állítson össze a kölcsönös elismerési megállapodásokat és azok gyakorlati alkalmazását bemutató iránymutatást;
  • rendszeresen készítsen jelentést a hatályos megállapodások végrehajtásáról.
Utolsó frissítés: 06.06.2007

Lásd még

  • További információkért keresse fel a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság webhelyének kölcsönös elismeréssel (DE) (EN) (FR) foglalkozó oldalát
Jogi nyilatkozat | Bővebben erről az oldalról | Keresés | Kapcsolat | Az oldal tetejére